Szembenézni a valósággal. Habár Nagy Márton gazdasági miniszter még néhány hete is 4 százalék körüli növekedési vizionált, a vártnál minden mutató rosszabbul alakul. A tavaly nyáron megálmodott 2024-es költségvetés három hónap után mehet a kukába, a 2025-össel pedig nem állnak elő a választásokig.
A kamatkiadások egyre súlyosabb terhet jelentenek a költségvetésnek, idén már többet költ az állam kamatokra, mint beruházásra.
Az előző évihez képest 911 milliárd forinttal volt rosszabb az egyenleg, GDP-arányosan ez közel 0,5 százalékos romlás. Az állam kamatkiadásai 88,8 százalékkal nőttek. A KSH adatait a Pénzügyminisztérium sikertörténetként értékelte.
A befektetési elemző szerint a kormánynak két lehetősége van: 2-3 év nadrágszíjmeghúzással stabilizál, vagy megpróbálja elodázni a kiigazítást, pörgeti a növekedést olcsó hitelekkel, elinflálással, amíg lehet, de ez még komolyabb problémákat okozhat majd.
A Kongresszusi Költségvetési Hivatal 2020. januári előrejelzése csak 2029-re várt ekkora hiányt.
Október elején újra átdolgozták a költségvetést, december elején kiderült: hiába. Az MVM-től bezsebelt százmilliárdok csak kozmetikázásra voltak jók. A bevételek 1600 milliárddal maradtak el az időarányostól, a kiadások 1000 milliárd túlléphetik a tervezettet.
2020-ban még másfélszer több pénz ment gyógyító-megelőző ellátásokra, mint az adósságteher kamataira. Idén eddig az állam minden 100 forintnyi kiadásából 6 forintot kamatra költött, ez jóval magasabb arány a tavalyinál. A nettó kamatkiadások összege két év alatt megduplázódott.
Minden magyar 18 200 forinttal több adóssággal fekszik le, mint amennyivel kelt.
A nemzetközi hitelezésben látja minden abnormalitás gyökerét.
Az inflációcsökkentésben januárig lesz jó világ, az uniós pénzek sorsa novemberre eldőlhet – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a lapunknak adott interjúban. Beszélt arról is, miért ugrott európai csúcsra a magyar infláció, miért nem jó, ha a gazdaságpolitika irányítói a nyilvánosság előtt esnek egymásnak, hogy mik a fekete hattyúk és kit fenyeget a ChatGPT.
Szlovákia túlságosan eladósodott, bár nem annyira, mint Magyarország.
Kevesebb bevétel, több kiadás: az állami költségvetés minden fronton rosszul állt július végén. Az áfabevételek ismét elmaradtak a tavalyitól. Az államadósságra másfélszer több kamatot fizettünk. Az úgynevezett rezsivédelem eddig több mint 1000 milliárdba került, a nyugdíjkiadások 628 milliárddal nőttek.
Az idei első félévben 3000 milliárd forinttal nőtt, és átlépte az 50 000 milliárd forintot az államadósság.
Az idei első félévben az állam 65 százalékkal többet költött kamatkiadásra, mint 2022 első felében. És többet, mint amit egész évben szán rezsivédelemre.
A képviselőházban többségbe került republikánusok komoly megszorításokat akarnak kizsarolni azért cserébe, hogy ne hagyják csődbe menni az amerikai államot.