Azt mondják, csak visszaszerezték azt, ami az övék.
Azt mondják, csak visszaszerezték azt, ami az övék.
Hernádi szerint miattuk kell orosz kőolajat vásárolnia Magyarországnak.
Az EU-ban újabb terveken dolgoznak, hogy hogyan lehetne betartatni az orosz kőolaj kereskedelmére kivetett szankciós ársapkát.
„Gyorsnak kell itt lennünk, hiszen a nyitás is gyorsan zajlik, és ahogyan látjuk a nyugat-európaiakat, az amerikaiakat, szeretnek elsők lenni. Fontos, hogy mi is itt legyünk a legelején” – mondta a külügyminiszter, akit a látogatásra elkísértek a MOL képviselői is.
Sokkal komolyabb lépéseket tettek annak érdekében, hogy a biztonságuk kevésbé vagy egyáltalán ne függjön az oroszoktól, ez a gázra, az olajra és az atomenergiára is igaz. A folyamatokon várhatóan az sem változtat, ha oroszbarát vezetés kerül hatalomra Szlovákiában.
Az oroszoknak közvetve több köze van ahhoz, miért drágul a dízel és a benzin, a horvát olajvezetéket üzemeltető cég pedig sokkal nagyobbat emelt a tranzitdíjon, mint az ukrán. Rájuk mégsem haragszik a magyar kormány.
Peter Newell klímapolitikai szakértő szerint ahogy a 60-as években nemzetközi egyezmény szabályozta az atomfegyverek terjedését, ilyen egyezmény tudná megmenteni a világot a pusztító éghajlatváltozástól. Ehhez az kellene, hogy a világ országai megállapodjanak, hogy leszoknak a fosszilis energiáról. Sok történelmi példa mutatja, ez az ötlet kevésbé sci-fi, mint elsőre tűnik.
Algyő és Újvidék között húzódik majd.
A Fekete-tenger alatt húzódó Neptun Deep-projektben is lehet végre elmozdulás.
Közel 128 kilométer, örülhet a Mol.
Az olajkitermelőkre vonatkozó új adórendszer kiesést jelenthet, a fejlesztések visszaeshetnek, a beruházások pedig elmaradnak, állítják a G7 ársapkapárti vezetői.
A lap szerint többek között az oroszok ellen kiálló Románia és Csehország is növelte az orosz kőolaj importot.
46 százalékkal kisebb volt a tavaly januárinál.
Eddig is jelentős tulajdonnal rendelkezett az osztrák olajcégben az arab állam.
Eljött a pillanat, amikor Szijjártó kér brüsszeli beavatkozást.