Bolygónk erőforrásai végesek. Egyre többen tudatosítják magukban ezt a tényt, és próbálnak meg tenni azért, hogy a lehető leginkább visszaszorítsák a környezeti ártalmakat és így kevésbé terheljék a környezetüket.

2021 elejére eljutottunk oda, hogy a különböző üzleti szektorok és gazdasági ágazatok fejlődését – legyen szó autóiparról, energiaiparról, környezetvédelemről, gasztronómiáról vagy egy olyan hétköznapi szokásunkról, mint a dohányzás – az ártalomcsökkentés iránti társadalmi igény mozgatja.

Amikor a jövőről esik szó, rendszerint a Mars kolonizálása vagy a mesterséges intelligencia térhódítása a fő téma a klímaválság után. Logikus és helyes, hogy globális léptékekben gondolkodunk, hiszen felelősséggel tartozunk egymásért, de arról is kell beszélni, hogy az átlagember egymagában mit tehet azért, hogy a saját és környezete jövője élhető legyen.

Társadalmi célú hirdetést látnak.

Eddig nem bevándorlás-ellenes propaganda, hanem „társadalmi célú hirdetés” ment a tévében. Az igazán kemény rész csak most kezdődik.

Nincs annyi közpénz, amennyit a TV2 ne bírna magába szívni: január óta listaáron 3,7 milliárdot költött náluk a kormány hirdetésekre, és hol van még a vége.