Semjén-apródokat nevelnek majd az iskolákban?

  • Szeptembertől heti egy órában erkölcstant vagy hit- és erkölcstant tanítanak majd az elsős és ötödikes általános iskolásoknak
  • A hittanoktatást az egyházak végzik az iskolában, az erkölcstant pedagógusok tanítják majd
  • A szülők nem nézhették még meg az erkölcstan könyveket, mi elkértünk hármat is

Tovább nehezíti a társadalom útvesztőiben az eligazodást a tizenévesek számára, hogy megszűnőben van a zsidó-keresztény vallás erkölcsi irányjelzője. A hit és az erkölcs területén hazánkban ma már nincs közmegegyezés. Nincs megbízható értékrend. A fiatalok úgy élnek, ahogy jólesik. Ez egyszerűnek tűnik, de végeredményben káoszhoz vezet. Ez szinte minden konfliktus forrása.

A fenti idézet az ősztől induló új általános iskolai tantárgy, az erkölcstan tankönyvből való. Pontosabban az egyikből, az Apáczai Kiadó tankönyvéből. Nem mindegyik ilyen.

Mi még kettőt gyűjtöttünk be az új tankönyvek közül, mert eddig szinte semmi sem derült ki arról, hogy mit tanítanak majd szeptembertől heti egy órában az elsősöknek és az ötödikeseknek (majd felmenő rendszerben, évről évre bővítve az összes osztálynak).

Az új elsősöknél április végéig, az ötödikeseknél május 15-éig kell eldönteni, hogy erkölcstanra vagy hit- és erkölcstanra járnak majd. Valamelyik mellett mindenképpen dönteni kell. (Sok iskolában a könyvrendelések miatt előrehozták a dátumot.) A választást nem könnyítette meg, hogy az oktatási átalakításoknál szokásos értelmetlenül szoros határidők miatt egyelőre csak néhány bemutatópéldány készült el a debütáló erkölcstankönyvből. A könyv szerkesztésére kevés volt az idő, az engedélyeztetési eljárás befejezéséig pedig nem kezdték el nagy példányszámban nyomtatni a köteteket. Emiatt viszont sok szülő egyáltalán nem tudta kézbe venni a kiadványokat.

Mielőtt a könyveket elővennénk, egy rövid alapozás. Ha csak a könyvek érdeklik, ugorjon a Kedves ötödikesek! részhez.

Erkölcs, erő, egyetértés

Az új tantárgyhoz készült központi iránymutatás.

Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

A fenti idézettel kezdődik a kerettanterv erkölcstannal foglalkozó része. Eszerint a tantárgy középpontjában a formálódó gyermeki személyiség áll - testi, szellemi és lelki értelemben. És bár felbukkan a szövegben az alaptörvény, nincs átideologizálva:

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint hazánk Alaptörvénye rögzíti az ember elidegeníthetetlen jogát az élethez és a szabadsághoz, következésképpen az erkölcstan a személy egyediségét és méltóságát helyezi a középpontba.

Miután elég hamar, már a második bekezdésben belefutottunk még egy alaptörvényezésbe, megpróbáltuk felidézni, hogy valójában mivel is indokolták az új hittan vagy az erkölcstan beemelését az általános iskolába. A kormány részéről erről legutóbb Rétvári Bence, a közigazgatási minisztérium államtitkára azt mondta, nagy hiányosságot pótol a kormányzat, a környező államok közül ugyanis sok országban ez már létező lehetőség.

A cselekedetek és az elmulasztott cselekedetek, a társadalmi teljesítmények megítéléséről azonban csak akkor folyhat értelmes párbeszéd, ha léteznek olyan erkölcsi alapelvek, amelyeket a nagy többség mértékadónak tart. Az értékrelativizmus elkerülése érdekében fontos tehát hangsúlyozni, hogy az erkölcstan tantárgy azoknak az alapértékeknek a megerősítésére törekszik, amelyek összhangban állnak az egyetemes és európai emberi értékrenddel, amely az Alaptörvényből is kiolvasható.

A továbbiakban az alaptörvényezés csapot elzárták, sőt még ilyenek rész is megtalálhatók a szövegben:

A pedagógus feladata nem erkölcsi kinyilatkoztatások megfogalmazása, az erkölcsi jóval kapcsolatos ismeretek vagy egyes értékek verbális hangoztatása, hanem elsősorban a figyelem ráirányítása a különböző élethelyzetek morális vonatkozásaira, a kérdezés, a gondolkodás és az állásfoglalás bátorítása, a szabad beszélgetések, valamint a nézőpontváltást gyakoroltató szerepjátékok és viták moderálása.

Nyilván sok múlik a tanárokon, maga a szöveg is úgy fogalmaz: "Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni – különösen az általános iskolai korosztály esetében –, hogy az eredmény döntő mértékben nem a közlések tartalmán, hanem a közvetítés módján múlik".

Ami még fontos, hangsúlyozottan nem elvárás, hogy osztályozzák a gyerekek tudását erkölcstanból.

Kedves ötödikes!

A könyv azért mégis erősen meghatározó lesz az új tantárgyban. Három kiadó, a Nemzedékek Tudása (korábban Nemzeti Tankönyvkiadó), a Mozaik és az Apáczai tankönyvét néztük meg, ezek jóváhagyása vagy már megtörtént, vagy folyamatban van (a Pedellus Kiadó Erkölcstankönyvét is jóvá hagyták már). Elkértük őket, hogy kiderüljön, tényleg kis Semjén-apródokat nevelnek-e majd az általános iskolákban.

Már megkapta az engedélyt a Nemzedékek Tudása (még egyszer, a korábbi Nemzeti Tankönyvkiadó) kiadványa. Keménykötéses, 144 oldalas kiadvány, íme a tartalomjegyzék

A Nemzedékek Tudása erkölcstankönyvének tartalomjegyzéke

A tanároknak szóló beköszöntőben a kiadó szabadkozással kezd az erőltetett tempójú bevezetés miatt. "Az erkölcstan megjelenése a tantárgyak közt - legalábbis ebben a mostani, minden tanévre kiterjedő formában - valamennyiünk számára nagy kihívást jelent. A Kiadó számára is erőt próbáló feladat volt a kiadvány gyors megalkotása, és a pedagógus kollégák számára is nehéz az új oktatási-nevelési forma megvalósítása."

Beköszönő a Nemzedékek tudása erkölcstankönvyében

A könyv minden fejezete ugyanúgy épül fel, ettől kissé monoton: semmit sem bízva a véletlenre egy bevezetéssel kezd arról, hogy mi is a mondanivalója a következő novellának, mesének, regényrészletnek, majd jön maga az irodalmi szemelvény, következnek a műre vonatkozó kérdések. Aztán egy kézzel írt, beszkennelt iskolai fogalmazás a témában, aminek az alján ismét csak elmagyarázzák, hogy mire is gondolhatott a beidézett diák. Talán elszoktam a kézírástól, de néhányat nehezen tudok elolvasni, lehet, gyerekeknek a gyerekkézírás olvasása jobban megy. Az sokat segített, amikor az egyik dolgozatban a mostani tinikről elmélkedő Robi nyomatott nagybetűvel írta le a PARASZTUL szót, így jellemezve, hogyan viselkedik néhány kortársa "a közösségi helyeken".

Majd különböző feladatok, irányított vitassuk meg-ek következnek. Aztán kezdődik minden elöről, ugyanígy kissé szájbarágósan, bevonva, de terelve a gyerekeket, igaz, az alapállításokkal nehéz vitatkozni. ("Minden bizonnyal összemérhetetlenül jobban fáj az, ha egy embert elveszítünk a környezetünkből, mint az, ha például tönkremegy egy számunkra kedves játék, vagy elvész egy tárgy, amihez kötődünk. Egy nagy gondolkodó mindezt így fejezte ki: "Az embernek nem ára, hanem értéke van." Mit gondoltok, hogyan kell értelmeznünk ezt az idézetet?)

A tankönyv amúgy az elmúlt száz évben bármikor megjelenhetett volna, nem kötődik erősen napjainkhoz, a bevezetőben is azt írják a szerzők, hogy olyan alapvető emberi értékekre irányítják rá a figyelmet, amelyek időt állóak, nem pusztán divatirányzatok.

A könyv annyira színes és izgalmas, mint egy államfői köszöntő szilveszterkor, mindenkihez szóló, általános lelki útravaló, nincsennek benne vitatható mondatok. Köztisztviselő szülők nem fogják utálni.

Viszont a három közül ebben a könyvben a leghangsúlyosabb a cigány téma, az előítéletekről szóló résznél. A témát Békés Pál Aluljáróban című novellája köré építették fel, ezzel vezetve fel: amikor közösséget építünk, nem a mások utálatával erősítsük a mi összetartozásunkat. Mint ahogyan olvasmányunkban, ahol a cigányokat maguknál rosszabbaknak tartják a járókelők, pedig éppenséggel ők lopják el a más tulajdonát.

Aki kérdez: Mozaik

Túl van az engedélyeztetési eljáráson a Mozaik Kiadó tankönvye, ami nem az Erkölcstan, hanem az Útravaló címet kapta. (Úgy tudjuk, sok szakember egészen az utolsó pillanatig lobbizott a tantárgy nevének megváltoztatása miatt is a minisztériumnál, mert jobb hangzású lenne, és a tanított témáknak is jobban megfelelne az emberismeret.) A kiadó maga is azt hangsúlyozza a bevezetőben, hogy ugyan itt is "tanulni kell, de nincs benne kötelező tananyag, mert ezeken az órákon az egész világ válik a tanulás tárgyává."

Scan_20130502_160619

Ez a könyv - akárcsak a Nemzetis - egy-egy erkölcsi témát jár körbe leckénként, irodalmi szemelvényekkel, de kevésbé merev felépítésű. Az első fejezet például a nevek jelentésével kezd, szereted-e a neved, van-e beceneved, miért ünneplik az emberek a névnapot, milyen szín/virág/állat jut eszedbe a nevedről, Tudtad? keretesbe pedig inkább érdekességek, alapinformációk vannak a témában. Nemcsak ebben a témában jellemző, hogy leginkább csak kérdez, és nem kijelent, kerüli az elméleti, filozófikus megközelítést, a három közül ebben a leghangsúlyosabb a csoportos munka, vitával és játékkal dolgoznak fel egy témát. A könyv nagy szabadságot ad a tanároknak, sok múlik majd rajtuk, hogy mit adnak át a gyerekeknek.

erkolcstanmozaiktartalom

Mozaikos erkölcstankönvy tartalomjegyzéke

A könyv inkább egy vastagabb füzet, a kiadó szerint szándékosan kerülték, hogy vaskos könyvet nyomjanak a gyerekek kezébe, ezzel is vonzóvá téve a tantárgyat. Van hozzá munkafüzet is, a könyvhöz hasonlóan nem a megmondós, hanem a kérdezős vonalon. Leginkább olyan, mint ahogy egy klasszikus osztályfőnöki órát képzel el az ember, ha nem az a téma, hogy hol legyen az osztálykirándulás, miközben kivételesen körben ülnek a teremben, nem a tábla felé fordított padokban. Az erkölcstan bevezetése miatt aggódó liberális szülőknek sem lesz igazán gondja a könyvvel.

A konzervatív erkölcs

Ha a Nemzetis tankönyv olyan, mint egy köztársasági elnöki pohárköszöntő, akkor az Apáczai kiadványa Kövér Lászlót idézi, amikor kiosztja a balján ülő, rendetlenkedő utódpárti képviselőket. Az ajánlóban ez még kevéssé köszön vissza.

Az Apáczai erkölcstankönyvének bevezetője

De például a következő oldal az értékek között már felsorolja a vallásosságot az erények között. Ami azért is meglepő, mert erkölcstanra leginkább azok járnak majd, akik a hittan helyett kerestek alternatívát.

A könyvnek vannak olyan fejezetei, amikben ez a nádpálcás pedellusos tempó egyáltalán nem érezhető: meserészlet, képek, kérdések önértékelésekről, önképről. De aztán jönnek olyan részek, amivel a cikket is indítottuk. Mert például abban kétségtelenül ez a legnaprakészebb, hogy többször is előbukkan a szövegben az okostelefon, de kizárólag negatív kontextusban, és ugyanez igaz a médiára is.

A Társaink, barátaink megismerése fejezetben pedig például ez szerepel:

A fiatalok érzik, hogy nincs rend és közbiztonság körülöttük a világban. Erre jó példa, amikor a gyerekek csak kísérettel közlekedhetnek a lakásuk és az iskola között. Az egyház értéket, rendet, biztonságot nyújtó közösségével viszont kevesen keresik a kapcsolatot. A szekták és drogárusok kihasználják azt a lehetőséget, hogy a fiatalok társra, szórakozásra vágynak. A tizenéveseket olyan közösségekbe csalják, olyan emberek közé csalják, akik rossz útra terelik őket.

Majd ehhez kapcsolódó két kérdés jön:

Mondd el a tapasztalataidat! Járnak-e a környezetedben templomba az emberek?

Tudd meg, hogy milyen templomok vannak a lakóhelyeden!

Aztán aq könyv felhívja a figyelmet arra, hogy a sport megteremtheti a barátság kialakulásának lehetőségét. "Ugyanígy találhatnak barátot a zenekarra, drámaszakköre vagy néptáncra járó gyerekek is. Az oldalon lévő egyik kép egy templomi esküvőn készült. A képalá a következő: A magyar fiatalok közül egyre többen választják a templomi szertartást is, de többnyire csak divatból. A másik képen egy néptánccsoport, a következő szöveggel: A néptánc egyre több fiatalnak jelenti a közösséghez tartozást. Sok iskolában kötelező tantárgy a néptánc."

A másik megértése, elfogadása, segítése fejezet talán a legtanulságosabb. Az előítéletről szóló résszel indít, majd a nyitottság fogalmánál azt írja, hogy azt leginkább a magyar nép történetén keresztül értelmezhetjük. A szövegből kiderült, hogy a magyarság Európa egyik legnyitottabb népe, vendégszeretők, barátságosak, Szent István óta így ment ez ezer esztendőn át, míg a 20. század elején egy elvesztett háború és sok befogadott nép szémtbomlasztotta az országot. Népünk továbbra is nyitott és vendégszerető maradt, de a mély seb, amit Trianon ejtett rajtunk, máig nem gyógyult be.

A kérdésfeltevések is itt a legerősebbek:

  1. Vitassátok meg, hogy egy népnek vagy az egyénnek javára szolgál-e a végtelen nyitottság, a határtalan tolerancia!
  2. Gondoljatok történelmi tanulmányaitokra! Nyitott és toleráns volt-e az ősember, illetve az ókori társadalom embere?
  3. Mi a véleményed az alábbi állításokról?
  • Anglia és az USA a világ legdemokratikusabb államának vallja magát.
  • Anglia a 16. századtól Észak-Amerikát, Ausztráliát, Ázsia és Afrika jelentős részét meghódította.
  • Ma a világ számos térségében, ahol háború van, amerikai katonák harcolnak.
  • Az angol nyelv világnyelv.
  • Az amerikai dollár a világon a legelfogadottabb pénz.
  • A világ legnézettebb filmjei amerikai alkotások.

Az egyértelmű, hogy KDNP-s politikusok ezt csomagolnák be szívesen a szeptemberi iskolakezdéskor. A szülők válláról is igyekszik levenni a terhet, amikor például azt írja: "Az étel sokkal jobban ízlik, ha szépen megterített asztal mellett fogyasztjuk el. Ezért gondosan kell teríteni akkor is, ha csak szűk családi körben ebédelünk, vacsorázunk." Ha a szülő ezentúl rendesen is fog megteríteni, annak biztosan örülhet, hogy a következő feladatot a gyerek nem házi feladatként hozza haza, hanem tanári irányítással végzik el:

Állítsátok sorrendbe a füzetben a káros tevékenységeket a hatásuk mértéke szerint!

dohányzás, túrázás, napi 1,5 liter kóla elfogyasztása, biciklizés, szeszes ital fogyasztása, napi öt óra internetezés, napi 1,5 liter ásványvíz elfogyasztása, drogozás, napi öt óra tévézés, heti három alkalommal főzelék fogyasztása, horrorfilmek nézése, napi hét óra alvás

A következő rész tartalmából: De kik fogják tanítani az erkölcstant?

 fotó: fortepan.hu

 

 

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.