Csak a kampányra adnának pénzt 2014-ben

POLITIKA
2013 május 18., 11:48

fidesz

  • Minden egyéni jelölt kap egymillió forintot.
  • A pártok még ötmilliót költhetnek minden jelöltjükre.
  • Ennek egy részét az állam állja.
  • A listát állító pártok a jelöltállítási sikereik függvényében kampányköltségük 15-60 százalékát kaphatják meg az államkincstártól.
  • A szövetségben induló pártok egynek számítanak.
  • Papíron a Fidesz jár a legrosszabbul, a nagy nyertes a Jobbik lehet.

Új rendszerben kaphatnak állami támogatást 2014-ben a pártok. A pénteken benyújtott és hétfőn a parlament elé kerülő új kampányfinanszírozási törvény szerint választási évben a pártok nem a működésükre, hanem a kampány költégeire kapnának pénzt az államtól.

A rendszer viszonylag bonyolult, de igyekszünk egyszerűen összefoglalni. Minden, a választáson induló egyéni jelölt 1000000 forint állami támogatást kap. Az összeget az államkincstár utalja át a jelölteknek, akik ezt egy kincstári kártyával költhetik el. A kincstári kártyáról készpénzt nem vehetnek fel, az elköltött összeggel kötelesek részletesen elszámolni. Ha ezt elmulasztják, az összeg kétszeresét kénytelenek visszafizetni az államnak. Kamatostul kötelesek megtéríteni a támogatást, amennyiben nem szereznek legalább 2 százalékos támogatást a választáson.

A pártok támogatása egyel összetettebb. A listát állító pártok minden egyes jelöltjükre - legyen az listás vagy egyéni - ötmillió forintot költhetnek. Ha egy párt minden egyéni választókerületben jelöltet állít akkor a 106 egyéni és 93 listás jelöltjére összesen 995 millió forintot költhet. Ennek a 60 százalékát, 597 millió forintot kap támogatásként az államtól.

Ha egy párt csak a listaállításhoz minimálisan szükséges 27 jelöltet állít, akkor összesen 120 jelöltje lehet, akikre összesen 600 millió forintot költhet. Ennek az összegnek már csak a 15 százalékát, 90 milliót utal az állam. Az állami támogatás százalékos aránya tehát a jelöltállítás sikerességétől is függ.

Ha két párt szövetségben, közös listát és közös jelölteket állítva indul, a támogatás szempontjából egy pártnak minősül.

A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy míg 2012-ben és 2013-ban a Fidesz és a KDNP együtt 1,28 milliárd forint állami támogatást kapott, a választás évében a 106 egyéni képviselőjelöltje 106 milliót, ezen felül a párt 597 milliót, összesen 703 millió forint állami támogatást kaphat. Az MSZP viszont idén 521 millió forint állami támogatásból gazdálkodhatott, a többiek ennél is kevesebből, tehát ha sikerül minden választókerületben jelöltet állítaniuk, még növelhetik is az állami támogatás összegét.

A 2010-es parlamenti választáson a Jobbik és az MSZP minden egyéni körzetben, a Fidesz-KDNP egy kivételével az összesben, az LMP pedig a körzetek 52 százalékában állított jelöltet. Ha ebből indulunk ki, az MSZP 182 millió, a Jobbik 255 millió forinttal kaphat több pénzt jövöre, mint amennyi a pártfinanszírozási rendszerben járna. Ha az LMP meg tudja ismételni 2010-es teljesítményét, akkor 55 egyéni képviselőjelöltet állíthatna. Ez alapján kb 283 millió forint jutna nekik (ha 27 jelölt után az állam 15 százalékos támogatást ad, 106 után pedig 60 százalékot, akkor 55 egyéni képviselőnél 31 százalék lehet a szorzó), ami 34 millióval több, mint amennyit 2013-ban kap a párt.

A pártoknak járó támogatást szintén kincstári kártyára utalják, tehát ezt sem lehet készpénzben felvenni. Emellett szigorították az adományozás szabályait is. Más államtól eddig sem lehetett adományokat elfogadni, a tilalmat most a külföldi természetes és jogi személyekre is kiterjesztették.

Finomítottanak a választási eljárási szabályokon is. A Transparency International, az Eötvös Károly Intézet és a Political Capital kifogásaira reagálva az új szabályozás szerint naponta frissülő nyilvános adatbázist vezetnek majd a levélben, illetve a külképviseleteken szavazók adatairól. A külföldiek névjegyzékét a többi adatbázissal és a kérelmezők adataival is összevethetik majd az ellenőrök, ahogy nyilvánosan követhető lesz a levélben érkezett szavazatok összesítése is.

És szeptember 1-től a jövő évi általános választásig már nem tartanak időközi választásokat. Ennek az az oka, hogy az Alkotmánybíróság egy ítéletében megsemmisítette a jelenlegi 176 körzetes választókerületi beosztást, így minden időközi választás előtt a parlamentnek kell döntenie a választókerület határairól. Mivel hamarosan véget ér a tavaszi ülésszak, a megüresedő egyéni képviselői helyekre leghamarabb október-novemberben tudnának választást kiírni, aminek a Fidesz szerint nem volna értelme, mert a parlament 2014 februárjában úgyis befejezi a munkáját.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére a közelmúltban a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg felületeinken. Ebben közösségként együttes a felelősségünk, a mienk kiemelt. Amíg újragondoljuk a teendőinket, nem minden cikkünk alatt lehet kommentelni. Egyszersmind kérjük és köszönjük, ha nem csak szabályzatunk betűjének, de a szellemének betartása felett is segítetek őrködni.

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt