Beálltunk a szúnyogok közé – csak nem voltak szúnyogok

  • Gyilkos nyár jön, már most folyik a vér az utcákon, az erdőben, az otthonainkban.
  • A fővárosban három cég küzd a szúnyogok ellen földön és levegőben.
  • Fél órán át álltunk a piretroidban, pedig egy szúnyogot sem láttunk.

Szegeden egy németjuhászt felpuffadva és lesoványodva vitt el a gazdája az állatorvoshoz, ahol kiderült, hogy szívférgek vannak benne. A kutya bele is pusztult, és a boncoláskor 38 férget találtak a szívében. A szúnyogok az embereket is megfertőzhetik a lárvával, de nekünk szerencsére legfeljebb csak rákhoz hasonlító csomó alakulhat ki a tüdőnkben. A Dirofilaria immitis eddig csak délebbre jelent meg, például Szlovéniában, Horvátországban vagy Olaszországban, az USA-ban viszont még egy Amerikai Szívféreg Társaság is létezik.

Kapiller Zoltán, a vicces nevű Magyar Kullancsszövetség elnöke szerint Soroksárnál tömegesen fertőzik a kutyákat, és hamarosan az emberek között is lesznek betegek, persze nem szívférgesek. Az embervér szívását orvosi nyelven a kifejező hematofágiával fejezik ki. A Balatonban évek óta nem látott szúnyoginvázió van, itt többször kell majd irtani őket, ez 70 millió forintba is kerülhet, amit a Magyar Turizmus Zrt. és az önkormányzatok fizetnek. Az állatok már Budapesten is egyre több embert csíptek meg, főleg Budán. Mivel ez egy „vagy ők, vagy mi”-helyzet, megnéztük, milyen a védelem.

Védelem

A Népsziget mellett, egy töltésnél találkoztunk a fővárosi tendert tavaly öt évre megnyerő, három cégből álló konzorcium embereivel. Évente 32,4 millióból (+ÁFA) tisztítják meg Budapestet. Ebből nyolc-tizenkétszer repülővel (így képzelem), amivel alkalmanként kétezer hektáron mennek végig, főleg Budapest északi és déli részein, a Duna-parton. Magyarországon egyébként 44 szúnyogfaj él, ezeket május elejétől – ha nagyon sok az ellenség – szeptember közepéig gyérítik.

szunyog8

A terepre kocsival mennek, ahova az önkormányzat küldi őket a bejelentések és a szúnyogszámmérések alapján. Itt kétszer-hatszor kell irtani egy helyen (idén a helyzet olyan súlyos, hogy hatszor), a kerületek fontosabb zöld területein. Hogy ne magukkal szúrjanak ki, a lárvákat is ölik, összesen ötszáz hektáron, és mivel a tenyészőhelyek szét vannak szóródva, inkább földi módszerrel.

Vizsgálat

A főváros előírta, hogy a populáció felmérésénél (és az irtás utáni ellenőrzésen is) egy entomológusnak is ott kell lennie a terepen, hogy kiderüljön, sikerült-e 80 százalékkal csökkenteni a létszámot.

A vizsgálatra két módszer van. Az egyik, amit ritkábban használnak, egy széndioxidos csapda. Szárazjeget tesznek egy felül nyitott dobozba, ami odacsalja a szúnyogokat, és alatta egy elemes ventillátorral és egy hálóval csapdába ejtik a dögöket. Ezt felügyelni kell, nem célszerű lakott területen otthagyni, ezért általában a másik, viccesebb opciót választják.

Fekete Gábor a szúnyogcsapdával

Vagyis azt, hogy az egyikük kicsit előbb kimegy a terepre, és odaáll a szúnyogok közé 10 percre. Ehhez használhat egy szívókás csövet is, amivel begyűjtheti a szúnyogot további vizsgálatra, de ez nem kötelező. Általában, ha egyórás átlagot számítva 30 szúnyogot számolnak – vagyis 10 perc alatt ötöt –, akkor már jönnek is irtani. Persze ha annyira durva a helyzet, hogy már a szélvédőn hemzsegnek a rovarok, akkor nincs szükség felesleges vérontásra, evidens, hogy irtani kell.

Vegyszer

Az imágógyérítésnél (így hívják a szúnyogirtást) K-Othrin ULV-t használnak – földön és égben is –, amiben deltamethrin hatóanyag van, ami piretroid típusú általános rovarölő. Az ízeltlábúak idegrendszerére hat, de az emberre ebben a kis dózisban közvetlenül nem veszélyes. Az ULV-ből 0,6 litert szórnak ki hektáronként, ebből a fehér gázból kaptunk mi is bőven a pofánkba, de csak amikor megélénkült a szél, akkor lehetett egy kicsit érezni a szagát.

A lárvákat mással pusztítják. Azok Corabac L-t kapnak, aminek a hatóanyaga a Bacillus thuringiensis var. israelensis baktérium toxinja, ami kétszárnyúak (legyek, szúnyogok) lárváira hat, az adott területeken gyakorlatilag csak csípőszúnyogokat érint.

szunyog1

Vidéken alkalmaznak egy másik, még hatékonyabb módszert is, a melegködös kijuttatást. Ilyenkor szintén piretroidokat juttatnak a levegőbe, de fehérolaj segédanyaggal. Az így előállított köd jól elterül, és bejut a növénnyel sűrűn fedett részekre is. (A forgalmasabb utakon balesetveszélyes lehet, ezért Budapesten inkább mellőzik.)

Ennyi vegyszert látva meg is kérdeztem, hogy amikor egyszer sikerült a Tisza-parton a gazban felébrednem, akkor a vegyszereken felhízlalt mutáns szúnyogok miatt nőtt-e medvemancsom, Fekete Gábor, a főváros szúnyoggyérítését ellenőrző entomológus azt mondta, hogy az kizárt, mert ettől a szertől mindenképp elpusztul az a szúnyog, amelyik találkozott vele.

Veszély

Ezért is szoktak a méhészeknek szólni egy-egy irtás előtt, hogy be tudják zárni a méheket. Kánikulában nem is jó bezárni őket, ezért most például a virágzó akácosok kimaradtak a kezelésből, illetve csak földi módszerrel, napnyugta után szórják szét a szert, mert a hatóanyag gyorsan bomlik, ezért másnap már nem okoz méhpusztulást.

szunyog5

Ezenfelül a piretroidok többségére a halak és vízi ízeltlábúak érzékenyek, ezért a szerek nem juthatnak élővízbe, védőtávolság van előírva. Idén már földi melegködös kijuttatásra engedélyeztek egy új típusú piretroid-hatóanyagot (etofenprox), ami a halakra kevésbé veszélyes, de mivel drága, ezért még elég korlátozott a használata.

Vér

Miután elég piretroiddal tölöttük fel a tüdőnket, végre átengedhettük a terepet a tévéseknek, akik még „vágóképhez” beszélgetést színlelve a fák felé mutogathattak.

szunyog2

Így mi kimenekülhettünk a szúnyoginvázió egyik gócpontjából, ahol bár fél órán át szívtuk a vegyszert, de – talán mert koradélután volt – egy darab szúnyogot sem láttunk.