Ma az EU kihozta az országspecifikus ajánlásokat, vagyis azt, hogy mit javasol, mit kellene tenni egy-egy országnak.

Három éve jönnek ilyen ajánlások, Magyarország nagy részüket eddig sosem teljesítette. Nem csoda, hogy a mostani ajánlások többsége már szerepelt a tavalyiban is.

Pontokba szedtük a lényeget, a részletes szöveg itt van:

• A hiányt sikerült leszorítani, de túlságosan a bevételi oldalt erősítve. Aggódnak, hogy ez tényleg fenntartható lesz-e. (Ezt tavaly és tavalyelőtt is írták.)
• A Költségvetési Tanácsnak nagyobb elemzői gárda kell, hogy értelme legyen működésüknek. (Ezt már tavaly is mondták, és idén őszre meg is ígértük, hogy teszünk valamit.)
• A szétesett hitelezést fel kellene pörgetni. Ehhez a bankadót kellene csökkenteni. (Ezt azóta mondják, hogy van bankadó.)
• Kellene egy bankmentő mechanizmus, és ezzel foglalkozó hatósági jogosítvány, hátha baj lesz.
• Túl bonyolult a cégek adózási rendszere, ez nem jó. (Tavaly is volt.)
• A keveset keresők aránytalanul sokat adóznak. (Ezt is megkapjuk mindig, amióta egykulcsos az szja.)
• Hatékonyabban kellene beszedni az adókat. (Mondják minden évben.)
• A közmunka erőltetése helyett a rendes munkahelyek létrehozását kellene segíteni.
• Az üzleti környezet megbízhatatlan: túl sok a megkötés, és a menet közben változó szabály. Ez leginkább a szolgáltató szektort sújtja. (Ez is volt tavaly.)
• Túl sok a vállalkozások adminisztrációs terhe, túl nagy a korrupció, kevés a verseny az állami megbízásokért. (Visszatérő kritika.)
• 2011 óta megint többen maradnak ki az iskolából, a felsőoktatási reform kedvezőtlen a hátrányos helyzetűeknek.
• A hatósági energiaárakat fokozatosan ki kellene vezetni. (Ez is volt tavaly, de ehhez képest pont ellenkező irányba megy a kormány, a rezsicsökkentéssel.)
• A tömegközlekedés hatékonyságát növelni, költésgeit csökkenteni kellene. (Ez is minden évben felmerül.)