Pont a magyaroknak mondják meg?!?4!

eu
2013 június 28., péntek 15:21
0

A magyar miniszterelnök szerint ha tudnánk, mit mondtak az európai miniszterelnökök a brüsszeli ajánlásokról szóló vitában, akkor sokan kiábrándulnának az európai integrációból. Sajnos nem idézett senkit.

A csütörtök-pénteki csúcs egyik nagy témája az országspecifikus ajánlások voltak, vagyis a tanácsok (előírások? ötletek? ezt mindenki másképpen látja az EU-ban) amiket a bizottság írt elő az egyes országoknak. A hivatalos tanácsi következtetésekbe az került, hogy a témáról „mélyreható véleménycsere” történt. Ez magyarul anyázást jelenthet, amiből Orbánhoz hasonlóan a záródokumentum sem idézett.

Általában a tanács rábólintott az ajánlásokra, de Magyarország, ahogy ezt már korábban is jelezte, néhány fontos kérdésben nemhogy nem enged, hanem éppen az ajánlásokkal szembe megy.

Három nagy kérdésben megyünk szembe:

  • A bankadót nem csökkenti a magyar kormány.
  • A hatósági energiaárak maradnak. Sőt októberben a gáz és a villany még 10 százalékkal olcsóbb lesz. Orbán Viktor szerint nagy a nyomás ebben az ügyben a nagyvállalatok részéről Brüsszelben, de ő nem enged, pláne hogy már kétmillióan aláírták a rezsicsökkentést megvédő fideszes petíciót.
  • A közmunkaprogram marad, sőt bővül. Diplomásoknak digitalizálás lesz az új lehetőség.

A nyúl viszi a vadászpuskát, avagy bagoly mondja verébnek?

Orbán Viktor Brüsszelben (REUTERS/Yves Herman)

Orbán Viktor az ajánlásokról azt mondta, sajátos helyzet, hogy a válságot sikertelenül kezelő EU-s intézmények akarnák előírni, hogy a válságot sikeresen kezelő Magyarország mit tegyen.

A magyar miniszterelnök végignézett a tárgyalóasztalon, és azt látta, hogy nincs még egy ország az EU-ban, ahol egyszerre csökken a munkanélküliség, nő a nyugdíj, nő a reálbér, csökken a rezsi és még a hiány is az EU által előírt alá ment.

Innentől magabiztos abban, hogy az EU javaslataival sokszor szembe menő (ahogy Orbán fogalmazott „jelentősen eltérő”) gazdaságpolitika a helyes.

A forint a szabadság záloga

Orbánnak az volt a benyomása, hogy hamarosan nagyon keményen szétválik az eurózóna és a zónán kívüliek Brüsszelhez való viszonya. A jelenleg jogilag kikényszeríthetetlen (illetve speciális esetekben a zónában már most is kikényszeríthető) ajánlások rendszerében nagy lesz a különbség.

Ha bejön az „ex ante kooperáció” becenevű javaslat (vagyis a nagy gazdasági intézkedéseket előzetesen be kell mutatni Brüsszelben), akkor a zónatagok tényleg nem tehetnek a gazdaságpolitikájukban semmi komolyat sem egyedül. A javaslatról már most is tárgyaltak, de a szeptemberi német választások előtt nem döntenek róla. Orbán szerint akár már ősszel átmehet ez a tanácson, és akkortól nagyon megnő a zónán kívüliek szabadságfoka a zónán belüliekhez képest.

Ennek jegyében Magyarország megy továbbra is a saját útján, és a miniszterelnök szerint ezáltal Magyarország jobban teljesít.

Csajok, srácok, Európa melót ad!

A brüsszeli csúcs legkonkrétabb eredménye, hogy munkaközvetítési feladatokkal bízták meg egymást a miniszterelnökök. Egy kis pénzt is rendeltek hozzá. Januártól minden régióban, ahol 25% feletti a 25 éven aluliak körében a munkanélküliség, program indul. Finn és osztrák mintára az a fiatal, aki már 4 hónapja nem tanul, és nem is kapott munkát, kap egy lehetőséget. Gyakornok lehet, képzést kezdhet, legjobb esetben munkát ajánl neki az állam. Magyarországon ez a hétből négy régiót érint, jön rá valamennyi EU-s pénz is, kb. 15 milliárd forintnak megfelelő euró.

A csúcs előtt 3 + 3 milliárd euróról volt szó 2014-15-ben (3 milliárd friss pénz, 3 milliárd átcsoportosítva), de most belekerült a szövegbe, hogy egyéb EU-s pénzeket is át lehet ide irányítani. Például beragadt EU-s támogatásokat. A kormányoknak az év végéig terveket kell leadniuk a program végrehajtásáról.

Érdekes különalku: Szlovéniában ugyan nincs 25%-os ifjúsági munkanélküliség, de olyan gyorsan romlik ott a helyzet, hogy ők is bekerülhettek a programba.

Hitelt a vállalkozóknak

Az Európai Befektetési Bank 2013-15-ben 40 százalékkal több hitelt ad a tavalyinál, elsősorban kis- és középvállalkozóknak. Kb. 150 milliárd eurónak papíron már meg is találták a helyét.

Átment a költségvetési alku

Elfogadta a tanács a parlament igényét a pénzek rugalmasabb felhasználásra, cserébe a parlament megszavazza a szerintük fájóan kicsi főösszeget. A részleteket tegnap megírtam, annyi a lényeg, hogy Martin Schulz EP-elnök feleslegesen aggódott, David Cameron brit miniszterelnök nem trollkodta szét az alkut.

A rugalmasság jegyében Csehország beadott egy javaslatot, hogy már a mostani ciklus támogatásaiból is lehessen átcsoportosítani pénzeket az árvízkárok enyhítésére, és új árvízvédelmi művek építésére.

Orbán Viktor fel is hívta Lázár Jánost, hogy szombat délutánra írassa össze, honnan és mennyit irányítanánk át.

A következő költségvetési ciklusra vonatkozóan a kormányoknak nagyon gyorsan le kell adniuk a terveiket, hogy mire akarnak majd költeni a támogatásokból. Ez Magyarországnak egy komoly feladat a következő hónapokra, mert menet közben átalakul a kifizetési rendszer is. Megszűnik az NFÜ, a minisztériumok dönthetnek a pénzosztásról, és a Miniszterelnökség lesz a főnök. Az új intézményrendszer még nem állt fel, de a hétéves működési tervet mindjárt jóvá kellene hagyatni.

A növekedési paktum pátyolgatása

Tavaly döntöttek egy 120 milliárdos gazdaságélénkítő programról, ami részben szemfényvesztés volt, mert egy csomó olyan pénzt is beleszámoltak, amit egyébként is elköltöttek volna.

Erről volt véleménycsere, lesz elszámoltatás év végén, és egy csomó mindent ki kellene még találni az európai versenyképesség növelésére, értettek egyet a tanács tagjai.

Bankunió és egyéb egységesülések

A nagy föderációs tervek közül a bankunió halad, bár a tavaly meghatározottnál lassabban. Megint elkötelezték magukat a zónatagok, hogy megcsinálják, elfogadták a pénzügyminiszterek csütörtök hajnali alkuját a bankszanálási mechanizmusról, 2014 végére akár lehet is lehet az egészből valami.

Felkérték a bizottságot, hogy őszre írja le, hogy nézne ki az az „ex ante koordináció”, amiről Orbán azt mondta, hogy végképp szétszedi majd az EU-t szuverenitási szempontból.

Az eurózóna föderációvá alakítása felé vivő további lépésekről októberben tárgyalnak tovább, és esetleg decemberben döntenek róla. Arra számítanak, ha Angela Merkel megnyeri a szeptemberi német választást, akkor ezeket erőltetett menetben nyomja majd az év végi csúcsokon.

Lettország bevezetheti januárban az eurót, Szerbia pedig megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. A hétfőn EU-taggá váló Horvátország már teljes jogú tagként küldheti el miniszterelnökét a következő csúcsra.

Lesznek válaszok

A Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárások közül kettő Orbán Viktor szerint könnyen megoldódhat. A devizahitelek korlátozásának ügyében szombatra vár Varga Mihálytól javaslatot.

A kereskedelmi tévékről kitiltott politikai reklám ügyében annyit enged a kormány, hogy visszaengedi a választási hirdetéseket e csatornákra, de előírják, hogy ezért a tévék nem kérhetnek pénzt.

Orbán Viktor a jövő héten Strasbourgba utazik (eredetileg Kínába ment volna, de átszervezte), hogy részt vehessen a Tavares-jelentésről szóló vitában a szavazás előtt. Ez lesz ebben a ciklusban a harmadik alkalom, hogy a magyar demokráciáról szóló vitában felszólal az Európai Parlamentben.

Azt mondta Orbán, hogy azért megy inkább Strasbourgba mint Kínába, mert kiderült, hogy a kormányt csak a miniszterelnök képviselheti a vitában, így nem küldhetett mást maga helyett. Az pedig fel sem merült, hogy a kormány ne képviseltesse magát.