Úristen, egy egyetemi toplista, amin a Harvard CSAK A NYOLCADIK??4?

2013 július 29., hétfő 7:26
(Rajz: Tbg)

Ilyet még nem látott a világ. Elkészült a Forbes amerikai egyetemeket rangsoroló toplistája, és a Harvard, akarom mondani A Harvard a kanyarban sincs! Csak a nyolcadik lett a listán, amit a Stanford vezet, második helyen pedig a Pomona College van, amiről én például még sosem hallottam, tehát valószínűleg nevetséges az amerikaifoci-csapata - és tényleg, a valaha még legalább nevükben menő Hunokat most éppen ürömfajdoknak (sagehen) hívják, és a harmadosztályban versenyeznek.

Mondjuk annak, hogy egy egyetemnek milyen az amerikaifoci-csapata, láthatóan kevés hatása volt a listára, még akkor is, ha a Stanford Cardinals mostanában elég jó volt. Andrew Luck egyrészt, Jim Harbaugh másrészt, ugye. De a legjobb futballegyetem még így is a 90. helyezett University of Georgia - a 24. Notre Dame senkit ne tévesszen meg, a látszat és a tavalyi bajnoki döntő ellenére a Fighting Irish, különösen Manti Te'o és az ő nem létező barátnője egy vicc.

De ha nem a futballcsapataik valamirevalósága alapján rangsorolják az egyetemeket, akkor hogy? Mi kell ahhoz, hogy egy egyetem felkerüljön egy listára? Egyáltalán, hány ilyen lista van?

Nem könnyű rendet tenni az egyetemi rangsorok közt. Erre nem is vállalkoznék, már csak azért sem, mert csak a Wikipedia vonatkozó szócikkében 82 különböző rangsort említenek, ezen kívül több aloldalt is linkelnek még további listákkal. Inkább nézzük meg azt, hogy mi alapján készülnek a rangsorok, és ez alapján mennyi esélye lehet egy magyar, vagy akár egy európai egyetemnek arra, hogy top tízbe kerüljön.

Erre a Forbes említett listája esetén egyáltalán nincs remény, mert az csak és kizárólag az amerikai egyetemekkel foglalkozik, ráadásul sajátos módszertan alapján. Rangsorukban a legfontosabb tényező a diploma utáni sikeres elhelyezkedés (37,5 százalékos súllyal), amit a hallgatói elégedettség (22,5 százalék) és a diákok eladósodottsága (17,5 százalék) követ, míg a diplomázási arány és a tudományos eredményesség csak 11,25-11,25 százalékban befolyásolja az eredményt. A módszertan vitatható, de persze az se mindegy, hogy valaki a Zsigmond Király Főiskola ropogós diplomájával jön ingyengyakornoknak a 444-be, vagy évi 58200 dolláros átlagos kezdőfizetéssel áll munkába, mint egy stanfordi diák.

egyetemi-ranglistak-1b

A világrangsorok közül a magyar egyetemeknek valószínűleg a sanghaji Csiao Tung (Jiao Tong) egyetem Sanghaji Rangsor néven is emlegetett ARWU (A Világ Egyetemeinek Akadémiai Rangsora) listájára a legnehezebb felkerülnie. A listán 10 százalékos súllyal számolják el a Nobel-díjas vagy Fields-érmes hallgatókat, 20-20 százalékkal az ezekkel a kitüntetéssel díjazott oktatókat, a sokat hivatkozott tanulmányokat, a Nature és a Scinece magazinban megjelent cikkeket és a tudományos, illetve társadalomtudományi hivatkozási indexben rangsorolt kutatásokat, 10 százalékkal a fenti kategóriák alapján számolt egy főre jutó tudományos teljesítményt.

Ezen a listán a Forbesén csak nyolcadik Harvard 2003 óta folyamatosan első, míg a Forbes listáját vezető Stanford általában a második - 2006 ban a cambridge-i egyetem, 2010-ben a kaliforniai Berkley mögött lett harmadik. Ezen a listán két európai egyetem, az Oxford és a Cambridge tud top10-es lenni, a londoni egyetem általában top25-ös, ahova még a zürichi ETH és a londoni Imperial College tudott beférni Európából. Az Egyesült Államokon kívülről még a tokiói és a kiotói, illetve a torontói egyetemnek sikerült ez. Kelet-Európából a Moszkvai Állami egyetem a legjobb, Közép-Európából pedig csak a Bécsi Egyetem került valaha az első százba. A magyar egyetemek közül az ELTE az 509., a SOTE az 532., a Szegedi Tudományegyetem az 559,, a Debreceni Egyetem az 564., a Műegyetem a 685., a Pécsi Tudományegyetem pedig a 794. lett.

A magyar egyetemeknek a londoni Times világranglistájára se könnyű felkerülni. Ennek az egyik leösszetettebb az értékelési rendszere, amiben a legnagyobb súlyt a hivatkozások, vagyis a világban zajló kutatásokra gyakorolt hatás kapja. De ennél is nagyobb hatása van a rangsorra két szubjektív elemnek, a kutatási és oktatási tevékenység megítélésének, amit kérdőívekkel mérnek fel. A végső pontszámot a nemzetközi oktató- és hallgatógárda mérete, valamint az egyetem által a gazdasági szereplőktől begyűjtött források is befolyásolják.

Ezen a listán a Harvard csak a negyedik, a Californiai Műegyetem (CIT), az Oxford és a Stanford mögött. A zürichi ETH a legjobb nem angol nyelvű egyetem, Anglián és az USÁ-n kívülről ezen kívül csak a Torontói Egyetem került a top25-be. Közép-Európából ezen is a bécsi egyetem a legjobb (162.). A prágai Károly Egyetem és a varsói Jagello Egyetem felfért a 400-as listára, magyar egyetem nem.

egyetemi-ranglistak-2b

De tudunk mutatni olyan listát, amire felkerült egy magyar egyetem. A Szegedi Egyetem 2006-ban az előkelő 272. helyet érte el a G-Factor ranglistáján. Ez úgy készült, hogy az egyetemeket az egyetemi honlapok egymásra mutató linkjeinek száma alapján rangsorolta. Aminek, lássuk be, sok értelme nem volt, de a toplista első öt helyére még így is csak ismerős nevek (MIT, Harvard, Berkley, Stanford, Princeton) kerültek.

Aztán vannak olyan rangsorok, amiknek hazahúz a szíve. A Globális Egyetemi Rangsort például egy orosz akadémikusok által támogatott orosz nonprofit, a RatER hozta létre, és hogy, hogynem a Moszkvai Állami Egyetem ezen simán megelőzte a Harvardot és a Cambridge-et is.

Ne aggódjanak, már csak három lista maradt a cikk végéig!!4!

Az európai rangsorok közül még két érdekesebb akad, a Leideni Egyetemé, ami tisztán a hivatkozásokon alapul, és amit szintén amerikai egyetemek uralnak - meglepetésre a második helyen a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i részlege a második. Ezen a legjobb európai egyetem a lausanne-i Szövetségi Műegyetem, a Cambridge pedig csak a 24-ik. Az ötszázas listára három iráni (!) és egy horvát egyetem is felfért, magyar egy sem.

A másik rangsor, a Mines Paristech egyetem rangsora teljesen más oldalról közelíti a kérdést. Ezen a rangsoron csak az számít, hogy melyik egyetemről hány olyan cégvezető került ki, aki aztán felfért a Forbes a világ legbefolyásosabb cégvezetőjét rangsoroló 500-as listájára. Ezen a Tokiói Egyetem az első és a Harvard a második, a Stanford pedig messze leszakadva a harmadik. A lista sajátossága, hogy a többi listán jellemzően sehol sem jegyzett francia egyetemekből öt is befért a top20-ba.

egyetemi-ranglistak-3b

Végül egy rangsor, amit viszont a magyar egyetemek uralnak. Igen, ez a magyar egyetemek rangsora, ahol a hallgatók és az oktatók kiválósága alapján pontozzák az egyetemeket. Mitől kiválló egy hallgató? Például attól, hogy van nyevvizsgája, sok pontot ért el a felvételin, vagy helyezést szerzett egy középiskolai tanulmányi versenyen. Az oktatók kiválósága pedig azon múlik, hogy hány rendelkezik tudományos fokozattal, és hogy egy tudományos fokozatú oktatóra hány hallgató jut.

Ez alapján idén az ELTE vezeti az összesített rangsort, elsősorban oktatói gárdája miatt, mert a legkiválóbb hallgatói a Műegyetemnek vannak. A cikkben már emlegetett Zsigmond Király Főiskola a 40., képzeljék, négy rosszabb felsőoktatási intézmény is létezik Magyarországon.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt