• Egy brit többszörös gyilkos és nemi erőszakoló ügyében is kimondta a strasbourgi bíróság, hogy embertelen a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés.
• Európában csak Angliában, Svájcban és Magyarországon van ilyen. Itthon 1999 óta ez a legsúlyosabb büntetés.
• A jobboldal támogatja, a baloldal nem. Kriminológusok szerint a halálbüntetés farizeus módja.

Magyarországon a halálbüntetést Nyugat-Európa példáját követve, részben a diktatúra felszámolásaként is 1990-ben alkotmányellenesnek nyilvánították, és eltörölték.

Ezzel a csak fegyházban végrehajtható életfogytiglani szabadságvesztés lett a legsúlyosabb ítélet, amit a magyar bíróságok kiszabhattak. De akkor még az ítéletben meg kellett mondani, hogy az elítélteket legkorábban mikor (de legalább 20 év után) lehet feltételesen szabadlábra helyezni.

Ez nem azt jelenti, hogy ezután el kell engedni a veszélyes bűnözőket, a törvény csak lehetőséget ad a szabadon bocsátás megvizsgálására. Ha például jó volt a magaviselete vagy már nem találják veszélyesnek a társadalomra, akár ki is engedhetik. Ez a gyakorlat most is érvényes, bár most legalább 30 évet kell biztosan leülni.

TÉSZ

Viszont az I. Orbán-kormány alatt, 1999. márciusban egy törvénymódosítással született egy még durvább kategória a kiemelt súlyosságú bűncselekményeknél, a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés. Pontosabban 1993 óta volt ilyen, de 1999-ig csak olyan visszaesőt ítélhettek erre, aki egyszer már kapott – értelemszerűen: nem tényleges – életfogytot. 1999 után már büntetlen előéletű ember is kaphatott ilyen súlyos büntetést.

Itt már nincs helye felülvizsgálatnak, és ha nem történik valami rendkívüli, például nem kap államfői kegyelmet, akkor az elítélt biztosan börtönben marad haláláig, függetlenül attól, hogy hogy viselkedik bent, vagy veszélyes-e még. Egyébként az is elég ritka, hogy egy életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt fogoly szabadlábra helyezési kérelmét megvizsgálva úgy döntenek, hogy most már eleget ült, szabadulhat.

Most 27 ember tölti a jogerős tényleges életfogytig tartó büntetését, és még 13 fogvatartottat ítéltek el így első fokon, nem jogerősen. Az Országos Bírói Hivatal szerint az év első félévében 5, tavaly összesen 6, 2011-ben pedig 1 tényleges életfogytiglani börtönbüntetésről hoztak ítéletet.

Az Európai Unióban két országban élnek ezzel a büntetéssel (Magyarország mellett Angliában), illetve a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság is kiszabhatja népirtásért és emberiesség elleni bűncselekményekért.

Ezt egy életen át kell játszani

A tényleges életfogytiglanra ítéltek főszabály szerint a szegedi Csillag börtön tetején kialakított körletbe kerülnek (HSR = hosszú idejű speciális rezsim). Az itt lakók szigorú időbeosztásban élnek, és terápiákra kell járniuk. Kérhetnek virágokat, és nevelhetnek tengerimalacot is. Az őrök szerint az ilyen kedvezmény esetleges megvonása ezerszer jobban fegyelmez, mint a teljes tiltás. Hogy milyen a HSR-ben megöregedni, arról itt lehet többet megtudni.

Itt raboskodik az ország leghíresebb gyilkosai közül a balástyai rém; P. Tamás; az oktogoni lövöldöző; Magyar Róbert, a fekete sereg vezetője; a szentkirályszabadjai rém és Bándy Kata gyilkosa, Péntek László is. A cigánygyilkosságok ügyében pedig nemrég osztottak ki három tényleges életfogytiglant. Eddig ketten ölték meg magukat: a három ember megöléséért elítélt Budai József 2007-ben, a magyarkeszi kettős gyilkosság miatt leültetett Csepregi Péter 2008-ban lett öngyilkos. Magda Marinkó pedig már háromszor próbált végezni magával, de eddig nem jött össze neki, pedig ő még nem is tészt kapott, mert akkor még ez a büntetés nem létezett.

A kutatók szerint a hosszú börtönévek alatt az emberek kiábrándulnak az emberi kapcsolatokból, csendesebbé és visszafogottabbá válnak. A TÉSZ-esek közt van, akit az életösztön hajt, mások abban bíznak, hogy változnak a jogszabályok, de egy jelentős részük csak vegetál vagy öngyilkos lesz. Emiatt a kriminológusok a tényleges életfogytiglant kegyetlen és embertelen büntetésnek, a halálbüntetés farizeus módjának tartják.

Érvek mellette (+)

• Egy ilyen bűnöző semmi esetre sem kerülhet vissza a társadalomba.
• A szakembereket megtévesztheti, és így kiengedhetik, pedig veszélyes marad.

Érvek ellene (–)

Sok jogász, büntetés-végrehajtási szakember, kriminológus, politikus, és főleg jogvédő szervezet ellenzi a tényleges életfogytig tartó börtönt.

• A reménytelenné váló fogvatartottat a büntetés-végrehajtási intézet nem tudja fegyelmezni, hiszen úgysem szigoríthatnak az ítéleten, így az elítélt a börtönben bárkit megtámadhat vagy megölhet.
• Több évtized után olcsóbb elengedni egy veszélytelen, jól viselkedő bűnözőt, mint az állam pénzén ellátni.
• Vitatható, hogy a bíróság milyen alapon képes véglegesen megjósolni egy ember sorsát, amivel visszavonhatatlanul kizárja a személyiségváltozás esélyét.

Életfogytig a politikában

Megkérdeztük a parlamenti pártokat, hogy mi támogatják vagy ellenzik-e a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést.

A Fidesz a kérdésre azt válaszolta, hogy a párt „helyesnek tartja, hogy meghozta a döntést a három csapásról és a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel kapcsolatban”.

Az MSZP nem foglalkozik a kérdéssel. Ahogy Török Zsolt, a párt szóvivője írta: „Az MSZP választási programjában nem szerepel e büntetési nem eltörlése. Az viszont jól látható, hogy a kormány büntetőpolitikája, ami jórészt e büntetési nem gyakori alkalmazásától várta a közbiztonság javulását, megbukott, ugyanis a kormányváltás óta jelentősen nőtt a személy elleni erőszakos és a közrend elleni bűncselekmények száma. E büntetési nem tehát – ahogy a szakemberek régóta hangoztatják – inkább jogelméleti jelentőséggel bír, valamint a társadalom igazságérzetének helyreállítása miatt fontos.”

A KDNP támogatja, és elfogadja a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést. Mint írták: „Vannak olyan cselekmények és olyan elítéltek, akiknél nincs meg a változás esélye, veszélyt jelentenek a társadalomra. Súlyosan deviáns magatartásúak és erkölcsileg is káros magatartásmintát hordoznak magukban, ezáltal gyakorolnak negatív hatást a társadalomra, ezért is indokolt bizonyos esetekben e jogi eszköz alkalmazása, a társadalomból való kizárás.”

A Jobbik azt írta, hogy a párt „támogatja a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetését, de ennek úgy lenne értelme, ha a rabok megtermelnék a hozzávetőleg napi 8500 forintba kerülő tartási költséget. A rendkívül súlyos, minősített életellenes bűncselekmények elkövetőivel szemben emellett – a jogorvoslati fórumok kihasználása mellett – a halálbüntetés visszaállítását is felvetné a Jobbik, ám azt előzőleg társadalmi vitára bocsátanánk, akár egy országos ügydöntő népszavazás keretében.”

A PM nem támogatja: „A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést az új Btk. tavalyi vitájában sem támogattuk, mert – a kriminológusok többségéhez hasonlóan – szakmailag felesleges és hatástalan büntetésnek tartjuk. Sok európai ország éppen ezért nem vezette be, a strasbourgi bíróság is jogellenesnek találta alkalmazását, magyarországi alkalmazásától sem várható a bűnözés visszaszorítása. Véleményünk egyetlen bűncselekmény sem maradhat következmény nélkül, minden tettnek arányos, megfelelő súlyú büntetést kell maga után vonnia. Éppen ezért a tavalyi vitában elhangzott több mint 100 javaslatunk között szorgalmaztuk, hogy legyen kötelező legalább 20 év letöltendő szabadságvesztést kiszabni a különösen kegyetlen, előre eltervezett, aljas indokból, nyereségvágyból, vagy 14 év alattiakkal szemben elkövetett gyilkosságok után.”

A Demokratikus Koalíció azt válaszolta, hogy: „A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ellentétes az emberi méltósághoz való alkotmányos alapjoggal, ezért annak megszüntetését szorgalmazzuk.”

Az LMP a cikk megjelenéséig nem válaszolt.

A brit gyilkosról júliusban hozott strasbourgi döntésnek a KIM szerint nincs közvetlen hatása Magyarországra, de jogászok szerint ha Strasbourgban úgy ítélik meg, hogy egy tényleges életfogytiglanosnak sérültek a jogai, a gyilkosok még kártérítést is követelhetnek az államtól.