Titokban nézhetik a pornót a magyar parlamentben

POLITIKA
2013 szeptember 18., 13:19

output_jYHuuB

Site: Melon Tube

User: h4Rr4chM4ci1

Pass: tejoistenmicsodakanna

Na ilyesmi pont nem derült volna ki, hogyha az  Országgyűlés elárulja, hogy mennyi pornót néznek a Parlament informatikai hálózatából.

Ezzel szemben az igen, hogy az országgyűlési képviselők és az Országgyűlésben dolgozó közalkalmazottak a parlamenti hálózaton milyen gyakran tévednek a munkájukhoz nem olyan szorosan kapcsolódó oldalakra.

Képviselő úr, látta azt az új videót az xhamsteren?

Egész pontosan azt kérdeztük az Országgyűléstől, hogy a Magyarországon népszerű pornóoldalakra hány alkalommal mentek fel az informatikai hálózatukból az elmúlt években. Ennek a 9 sitenak a látogatottságára voltunk kíváncsiak:

  • sex.com
  • porn.com
  • redtube.com
  • pornhub.com
  • porntube.com
  • xvideos.com
  • xhamster.com
  • pornmd.com
  • fantasti.cc

Arról is érdeklődtünk, hogy működik-e tartalomszűrő rendszer a Parlamentben, szóval ha valaki beírja a böngészőbe, hogy porn.com, akkor bejön-e az oldal, vagy csak egy üzenet, hogy ezt talán ne a munkahelyéről nézegesse.

Az OGY elég hamar válaszolt.

Az informatikai rendszerben jelenleg nem működik tartalomszűrő, mert az lényegesen lassítaná az internet forgalmát. Az első kérdésben igényelt adatok nem minősülnek sem közérdekű adatnak, sem közérdekből nyilvános adatoknak.

Szóval nem tartozik a közre, hogy a közpénzből működő hálózatot, a közpénzből dolgozó emberek mire használják.

Hogy miért titkos? Az titok!

Az OGY egyébként nem egyedül jutott arra a következtetésre, hogy a kért adatok nem nyilvánosak. Az elutasító levélben azt is leírták, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalását kérték pornóügyben, és az alapján zavartak el bennünket.

Péterfalvi Attila hivatala nyilván ismerhet olyan körülményeket, amiket mi nem, úgyhogy ezután azt kértük az Országgyűléstől, hogy a hivatalozott NAIH állásfoglalást küldjék el.

Nem fogják kitalálni mit válaszoltak.

Nem áll módunkban továbbítani az említett vonatkozó állásfoglalást.

Szóval nem csak az titkos, hogy mennyi pornót néznek a dolgozók a munkahelyükön az Országgyűlésben, hanem az is, hogy ez miért titkos.

Persze elkértük az állásfoglalást a NAIH-tól is, de tőlük még nem érkezett válasz.

Szexfilm a döntéselőkészítéshez

Nagy általánosságban 3 dolog van, amiért megtagadhatja egy közintézmény, hogy kiadjon valamilyen adatot.

  • Állam- vagy szolgálati vagy üzleti titok

Nem valószínű, hogy a Magyarország ellen dolgozó szlovák kémek sokkal beljebb lennének, ha tudnák, hogy hány darab pornóoldalt néznek meg a magyar parlamentben. Ha a nálunk egy árnyalattal több ellenséggel rendelkező Angliának ez belefér, akkor valószínűleg a magyar állam is túlélne egy ilyen ügyet.

  • Valakinek a személyes adatai nyilvánosságra kerülnének

Mivel nem egyes képviselők, vagy frakciók, hanem a teljes parlamenti informatikai hálózat adataira voltunk kíváncsiak, nem valószínű, hogy emiatt bármely konkrét dolgozót elővett volna otthon a kedves neje/férje.

  • Döntés előkészítő dokumentum

Nehéz elképzelni olyan parlamenti döntést, aminek előkészítéséhez pornót kell nézni. Persze ha mégis van ilyen, akkor nagyon érdekelne, hogy melyik az.

Az egyébként tény, hogy a politikusoknak mindig kínos, mikor rajtakapják őket pornónézés közben. Csak ettől még nem lesz titkos az erre vonatkozó adat.

Akik az utóbbi időben lebuktak:

Védhetetlen

Az meg ugye végképp egy vicc, hogy azt sem lehet tudni, miért titkos a parlamenti pornózás.

Miért ne lenne közérdekű adat az, hogy a közpénzből fizetett parlamenti képviselők és az országgyűlési adminisztráció szintén közpénzből fizetett alkalmazottai miféle tartalmakhoz férnek hozzá a számukra ugyancsak közpénzből biztosított internetelőfizetés használatával? Az meg végképp védhetetlen, hogy az Országgyűlés Hivatala megtagadja meg az adatvédelmi állásfoglalás kiadását. Szerintük tehát nemcsak az titok, hogy néznek-e közpénzből pornót a képviselők, de az sem nyilvános, hogy erről mit gondol a nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

Ezt Ligeti Miklós, a Transparency International nevű civil szervezet jogi igazgatója mondta.

Egyébként itthon sajnos ez a gyakorlat.

Azt csak hanyatló nyugati országokban gondolják, hogy minden adat, ami valamilyen jó okból nem titkos, az automatikusan nyilvános.

Nem.

A magyar modellben minden adat, ami valamilyen jó okból nem nyilvános, az automatikusan titkos, hogy miért az pedig legyen is mindegy.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.