Csak annak nem segít a logopédus, akinek a legnagyobb szüksége lenne rá

  • Zsuzsi (nem a valódi neve) integrált óvodába járatja speciális nevelési igényű kisfiát.
  • Olyan helyre, ahol a többi gyerekkel együtt fejlődhet.
  • Tavaly még nevelési tanácsadó és logopédus is segített a kisfiúnak és mamájának.
  • Idén szeptemberben viszont már csak ép gyerekekkel foglalkozhatnak a szakemberek.
  • Zsuzsi esete nem egyedi, az oktatási intézmények államosítása átszervezése és a pénzhiány miatt több helyen akadozik a speciális nevelési igényű gyerekek ellátása.

Épp hétfőn beszélt arról szenvedélyesen Soltész Miklós szociális államtitkár, hogy a kormány mennyi mindent tesz a sérült emberekért. A Pető Intézet és a szilvásváradi lakóotthon botránya miatt kellett nyilvánosság elé állnia. Azt is elmondta, hogy nemsokára a gyerekek korai fejlesztését segítő pályázatot indítanak.

Ez igazán jó hír, mert a korai fejlesztés idén szeptember óta nem működik valami fényesen.

Illetve van, ahol leginkább sehogy.

Szeptemberig nagyon sokat foglalkoztak a kisfiammal

Zsuzsi tavaly egy fővárosi óvodába íratta kisfiát. Azért választotta pont azt az óvodát, mert integrált, vagyis együtt foglalkoznak speciális vagy sajátos nevelési igényű (sni) gyerekekkel, és olyanokkal, akiknek nem kell ilyen extra odafigyelés.

Ez egy nagyon jó ovi. A kisfiam nagyon nehezen beszél, és az óvodában a logopédus nagyon sokat segített neki. Idén szeptemberben viszont kaptam egy telefont, hogy az én kisfiammal, és a többi speciális nevelési igényű gyerekkel nem foglalkozhatnak tovább a nevelési tanácsadók és a logopédusok, csak a többi gyerekkel. Azt mondták, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központban döntöttek így. Érthetetlen ez az egész.

Zsuzsi azt mondja, hogy még várnak pár hetet, de ha addig nem oldódik meg az ügy, akkor olyan magánóvodába viszi a kisfiát, ahol megfelelően foglalkoznak vele. Azt mondja, hogy ő szerencsés, mert ezt megteheti, de a többi gyereknek valószínűleg nincs ilyen lehetősége.

Volt egy kis átszervezés a köznevelési törvény miatt

Megpróbáltuk kideríteni, hogy pontosan ki, és miért döntött úgy, hogy csak azokkal nem foglalkozhatnak a szakemberek, akiknek a legnagyobb szüksége lenne rá.

Kerestük a Klebelsberg Központot, hogy pontosan mi változott, ők a köznevelési államtitkársághoz irányítottak.

Az államtitkárság azt írta kérdésünkre, hogy a logopédusok és a nevelési tanácsadók most is foglalkozhatnak a speciális nevelési igényű gyerekekkel. Azt is közölték, hogy a köznevelési törvénynek és az Emberi Erőforrás Minisztérium rendeleteinek megfelelően szervezték át a történetben illetékes pedagógia intézményeket.

Bár a hivatalos válaszokban erről nem volt szó, az óvodai oktatást jól ismerő forrásunk szerint a problémát éppen az említett átszervezés okozza.

Előre szóltak, hogy baj lesz

A jelenlegi számok szerint Budapesten lényegesen csökkenne a logopédusok száma. Pedagógus munkakörben foglalkoztatott logopédusok száma Budapesten jelenleg 530 fő. Budapesten a beszédproblémával küzdő gyermekek ellátása a beszédfogyatékos gyermekek/tanulók rehabilitációja mellett nem valósítható meg 264 logopédussal.

Ezt a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület elnöke írta még 2012 decemberében, amikor az átszervezésről szóló egyik rendeletet véleményezték, és észrevették, hogy a korábbinál jóval kevesebb logopédussal terveznek Budapesten.

Alacsonyabb óraszám

A nevelési tanácsadók és a logopédusok korábban sem az óvodák munkatársai voltak. Ők már az átszervezett és átnevezett Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézetnek dolgoztak. Innen irányították őket megadott feladattal és óraszámban a különböző óvodákba, hogy a gyerekeknek segítsenek.

Az elvileg az év elején történt átszervezések után mindenki arra számított, hogy szeptemberre tiszta helyzet lesz, és simán folytatódhat a szakmai munka.

Nem ez történt.

A tankerületi intézmények ugyanis csak a speciális nevelést nem igénylő gyerekeknek elegendő, a korábbinál kisebb óraszámban küldték a logopédusokat és a nevelési tanácsadókat az óvodákba.

Miután a kisebb óvodáknak saját költségvetése nincs arra, hogy ilyen szakembereket vegyenek fel (nem is kéne, hogy legyen, pont ez a központosítás lényege) kénytelenek elfogadni ezt a helyzetet, és abban reménykednek, hogy később magasabb óraszámban jönnek a gyógypedagógusok.

Azt sajnos hosszas nyomozás után sem sikerült kideríteni, hogy a fent leírt esetben pontosan ki döntötte el, hogy az sni gyerekekkel nem foglalkozhatnak a szakemberek, és hogy a pénzhiány, vagy "csak" bénázás miatt alakult ki ez a helyzet szeptemberben.

Mondjuk a Zsuzsihoz hasonló szülőknek és a speciális nevelési igényű gyerekeknek ez pont mindegy is.

Szeptember óta sokkal több a panasz

Az átszervezések miatt sokkal több szülő fordul hozzánk, mint eddig. Sokszor az az érzése az embernek, hogy még az állami intézményekben sem tudják pontosan, hogy miért felelősek, és miért nem.

Ezt a Kézenfogva Alapítvány jogsegélyszolgálatánál mondták. Hozzájuk olyan szülők fordulnak, akiknek a gyerekei nem kapják meg a megfelelő ellátást. Szerintük Zsuzsi esetében gyanús, hogy diszkrimináció történt, és ha egy gyerekről a szakértői bizottság azt állapította meg, hogy jár neki a logopédus, akkor törvénytelen az ilyen ellátást megtagadni.

Van, ahol 13 gyógypedagógus hiányzik

Azoknak, akik abban bíznak, hogy később emelkedik a szakemberek óraszáma, elég aggasztó jel lehet a szombathelyi Aranyhíd Központ története.

Ott ugyanis tizenhét gyógypedagógus helyett szeptember elsejétől már csak négyet foglalkoztatnak. Többre nincs keret. A Vas Népe sztorijában a tavalyi teljes ellátás helyett idén szeptembertől nincs se logopédia, se gyógytorna, se kutyaterápia, se speciális mozgásnevelés. Az intézményben fogyatékkal élő gyerekeknek és szüleiknek segítettek.

Az elkeseredett szülők múlt héten fordultak a nyilvánossághoz, de eddig nem értek el átütő sikert az ügyben.

A kormány nagyon büszke az eredményekre

Magyarországon eddig a speciális nevelési igényű gyerekek oktatása, és a korai fejlesztést nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően jól zajlott.

Az integrált nevelésre a kormány (joggal) annyira büszke volt, hogy idén májusban közleményben újságolták, hogy 10 százalékkal emelkedett azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekek a száma, akiket normál, integrált sulikban oktattak. A statisztikai szerint a 2010/2011-es tanévben még 502 olyan iskola volt itthon, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekeket elkülönítve tanították, de a 2011/2012-es tanévben már csak 452 ilyen iskola volt.

Ehhez képest tényleg érthetetlen, hogy miért szervezték az át egy átlagosnál jobban működő rendszert, különösen, ha a kormány számára különösen fontos a korai fejlesztés, és az integrált nevelés ügye.