A kormány tavaly szigorította az egyházzá válás feltételeit. Ahhoz hogy egy felekezet a bevett egyházak közé kerüljön, nagyjából tízezer tagra és húszéves itthoni, vagy százéves nemzetközi tevékenységre van szüksége. Ez a kitétel arra a 32 vallási közösségre nem vonatkozott, akiknek az országgyűlés kétharmada több lépcsőben megszavazta a bevett státuszt.

A komoly karitatív munkát végző, kiterjedt szociális intézményrendszert fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) mindig is szórványegyháznak számított, soha nem működtek igazán nagy taglétszámmal, a változás ezért őket is érzékenyen érintette. Ha egyházi státuszukat a kormány nem ismeri el, komoly veszélybe kerülhet az egyház működésének finanszírozása, hiszen például az adó egyszázalékokat sem lehet többet felajánlani a számukra.

Erről az egyház vezetője, Iványi Gábor beszélt nekünk, aki elmondta azt is, hogy jól állnak a tízezer támogató összeszedésével, amit szeptember 30. éjfélig kell leadniuk. Pedig toborzást egyáltalán nem folytattak, nem is kértek senkit erre, de péntek reggel a közjegyző 8500 tag jelentkezését már hitelesítette,és mivel egész hétvégén érkeztek az újabb jelentkezési kérelmek, várhatóan hétfő reggel meg is lehet a szükséges létszám.

Iványi szerint azonban a tízezer támogatóval még egyáltalán nem biztos, hogy rendeződik az egyház státusza. Előbb át kell menniük egy nemzetbiztonsági vizsgálaton, hogy nem jelentenek-e kockázatot az ország biztonságára nézve. Itt akár indoklás nélkül is elutasíthatják a kérelmüket. Ha ezen a próbatételen is átjutnak, akkor még a parlamentbeli szavazás lesz hátra.

A metodista lelkészt a kettős mérce bántja leginkább, annak a 32 egyházból, melyek megkapták a parlamentből automatikusan a bevett egyház státuszt, ötnek van tízezer tagja, többnek pedig csak pár száz. Az ő esetükben ez mégsem volt feltétel.

Ha az egyházi státusz kérdése politikai döntés, abból igazságos dolog nem születhet

mondta Iványi, aki szerint nem új elismerést szeretnének, hanem hogy a kormány tartsa tiszteletben eddigi munkájukat és működésüket, és ne vegyen vissza szerzett jogokat.

Az új egyházi törvény első változatában, amit KDNP-s képviselők készítettek, még bevett státusszal szerepelt a MET, erre a koncepcióra a kormány is rábólintott, végül a Fideszből mégis megfúrták. A törvényt az Alkotmánybíróság később visszadobta, de ez nem befolyásolta a kormányt, és nem fogadták el egyháznak a MET-et. Iványi beperelte az elismerést az AB döntése ellenére is megtagadó emberi erőforrások minisztériumát, az ügy jelenleg Strasbourgban van.

A kormány szociálpolitikáját többször is kritizáló lelkész régen még jobb viszonyt ápolt a Fidesz vezetőivel, Orbán Viktor első két gyermekét is ő keresztelte.

Az egyház vezetőiben már az is felmerült, hogy ha összejön a tízezer tag, akkor akár majd egyszerűen megemelik a szükséges taglétszámot. A vallásügyi törvény történetét a rengeteg módosítás és a több elkaszálás miatt elég nehéz követni, de az elég stabil pontként szerepel a változtatások között annak biztosítása, hogy a MET ne kapjon bevett státuszt.

Az egyháznak nem csak az okoz érzékeny veszteséget, hogy tavaly nem lehetett számukra egyházi egyszázalékot utalni, hanem az is, hogy a 2011-ben nekik adományozott pénzeket még mindig visszatartja a kormány. A 800 főt foglalkoztató karitatív egyház 3200 mélyszegénységben élő gyereknek segít, emellett 600 hajléktalannak biztosítanak ellátást és szállást.