Mi azoknak segítünk, akik vissza akarnak jönni Magyarországra

Léderer Dániel a világ egyik legjobb egyetemén végzett Skóciában, közben vécépucolásból tartotta fenn magát. A diploma után dolgozott külföldön, de végül hazajött Magyarországra. Most magyar diákoknak segít kijutni külföldi egyetemekre.

Te miért mentél külföldre tanulni?

A Berzsenyibe jártam, onnan felvettek a Corvinusra. Jártam is egy darabig, de nem tetszett, ami ott ment. Nem volt közösség, csak a vizsgákról szólt minden. Akkor kezdtem körülnézni, hogy hova lehet kimenni külföldre. Leveleztem egyetemekkel, és már akkor nagyon szimpatikus volt, hogy nem kizárólag a gimnáziumból hozott "pontok", hanem személyes interjúk, esszék alapján válogatnak a diákok között. Végül a skóciai St. Andrews egyetemre kerültem.

Ez a világ egyik legjobb egyeteme. Mennyibe kerül egy év egy ilyen helyen?

Attól függ, hogy az ember mennyire figyel a pénzre. Mondjuk évi 3 millió forintból nagyon kényelmesen lehet tanulni, én olyan 2 millió forintot költöttem egy évben. Nem vettem könyveket, mert nagyon jó volt a könyvtár, figyeltem, hogy milyen tanulmányútra fizetek be. Meg volt ösztöndíjam is.

Szóval nem a szüleid fizették?

Segítettek, de az inkább arról szólt, hogy nem kellett a kiérkezésem utáni első napon mindenképpen állás találnom. Volt egy kis időm. Ezzel együtt már az első héten volt melóm, és az egész egyetemet végigdolgoztam. Óránként 6-7 font, heti 20 óra munka. Ebből kijön egy havi 500 font (178 ezer forint), amiből már ösztöndíjjal együtt ki lehet jönni.

A gazdag csoporttársaid meg szívattak?

Egy fülöp-szigeteki fiúval pucoltunk vécéket. Ő már régebb óta csinálta. Aztán mikor eljött az első karácsony, akkor kérdezte, hogy nem akarok-e vele hazamenni hozzájuk Manilába körülnézni. Nem értettem, hogy mégis ezt hogy képzeli annyi pénzből, amennyit kaptunk. Akkor derült ki, hogy a családjának nagyon komoly szállodalánca van kint, viszont abban maradtak, hogy neki az egyetem mellett dolgoznia kell. Szóval sok nálam tehetősebb diák volt, de szinte mindenki dolgozott valami. Az más kérdés, hogy ők nem feltétlen végig az egyetem alatt, mint én.

Mit csináltál egyetem után?

Először Németországban dolgoztam Reinhard Selten Nobel-díjas közgazdásznak egy évig, de haza akartam jönni. Végülis 2009-ben jöttem vissza, külügyi vonalon dolgoztam egy darabig az államigazgatásban. Azért az elég nagy sokk volt. Akkor kezdett el megfogalmazódni bennem, hogy valamit változtatni kéne itthon.

Mármint?

Egy szakmailag felkészült, tisztességes ember itthon ellenszélben dolgozik. Folyamatosan veszélyben van az egzisztenciája, ha nem úgy csinál, ahogy várják tőle. Ha "nem fogadja el a borítékot". Ez azért pár év Skócia meg Németország után nagyon durva volt. Akkor kezdtem, kezdtünk el azon gondolkozni, hogy ha valaki egy jó nevű, nyugati egyetemen szerez diplomát, magabiztos, és olyan tudása és képességei vannak, amire tényleg szükség van a munkaerőpiacon, akkor egy ilyen borítékos helyzetben sokkal könnyebben mond nemet. Mert tudja, hogy a világon bárhol el tud helyezkedni.

Ebből született a cégetek, a Milestone?

Nem egy pillanat volt, de több ilyen élményből, sörözésekből, beszélgetésekből.

Pontosan mit csináltok?

Minden évben kb. 120 érettségiző diáknak segítünk kijutni külföldi egyetemekre.

A 120-ból mennyinek sikerül?

Az összesnek. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy mi alaposan megszűrjük a hozzánk jelentkezőket. Csak minden második diáknak tudunk segíteni.

Min múlik, hogy ki kerül be?

Alap a nyelvtudás, és számít a jó tanulmányi eredmény is. De ami ennél fontosabb, hogy a gyerek motivált legyen, és hogy ha végzett, akkor haza akarjon jönni, hogy visszaadjon abból, amit kint kapott.

Ha valaki azt mondja, hogy közgázt akar tanulni Londonban, hogy aztán kőgazdag bróker legyen a Cityben, az nem jut be hozzátok?

Ez nem egy ilyen mondatról szól, de mi elsősorban azoknak szeretnénk segíteni, akik haza akarnak jönni, és itthon hasznosítani a tudást.

Egy ilyen felkészítés nem olcsó gondolom...

Nem. De minden harmadik hallgatónk ösztöndíjjal van nálunk, tehát aki rászoruló és tehetséges, azt ingyen készítjük fel, és segítünk neki ösztöndíjat szerezni az egyetemen is, miután kijut.

Kaptok valamilyen állami támogatást? Kértetek valaha?

Nem. Határozott cél volt, hogy olyan rendszert építsünk fel, aminek a finanszírozás fenntartható, nem függ kapcsolati hálóktól, vagy a politikától.

Mitől jobb az oktatás külföldön, mint itthon?

A magyar gimnáziumok, legalább is egy részük szuper jó. Egy 18 éves magyar diák évekkel a nyugati társai előtt jár. Aztán az egyetemi évek alatt elveszítik ezt az előnyt, és lemaradnak...

Több pénzük van kint, ezért jobbak?

Ezért is. Persze itthon nem tudják a világ legjobb egyetemi oktatóit megfizetni, de önmagában nem is ez számít. Egy Noam Chomsky előadást már le lehet szedni az internetről is. Kint más a filozófia. Nem az a helyzet, hogy felvesznek egy csomó embert, hogy majd úgyis kiszórják őket, hanem eleve csak azokat veszik fel, akik tanulni akarnak, így kisebbek a csoportok, ami nagyon fontos. Az is, hogy egy olyan világban, ahol naponta változik szinte minden tudományterület nem szakembereket akarnak képezni 18-20 éves emberekből, hanem olyan nyitott embereket, akik az egyetem után tudják, hogy hogyan tájékozódhatnak, hova kell nyúlniuk, ha tovább akarják képezni magukat. Sokkal erősebb a közösségi élet. Ez is arról szól, hogy ha valaki a Harvardon az egyetemi lap szerkesztője, vagy az evezős csapat kapitánya volt, az akar kezdeni magával valamit az életben, és ezt egy munkaadó is fogja tudni.

Azért a pénz ezekben mind számít. Be kéne vezetni a tandíjat itthon is?

Egy Yale egyetemen a tandíjak a teljes költségvetés 7-10 százalékát adják. Ennél sokkal több pénz jön azokból az alapokból, amikben az öregdiákok támogatják az egyetemet, ez 35 százalék. Ezért is érdekelt az intézmény abban, hogy olyan embereket képezzen, akik aztán sikeresek lesznek, jól el tudnak helyezkedni. Ha már tandíj, akkor nekem a brit modell a szimpatikus, ahol van tandíj, de az egyetem után kell kifizetni a fizetéstől függően, és 30 év után elévül. Tehát ha valaki elmegy brókernek, és betegre keresi magát, az visszafizeti a tandíjat, de ha valaki úgy dönt, hogy lemegy Borsodba tanítani, és nem keres sokat, de a közösségnek visszaadja, amit kapott, az nem fizeti vissza.

Most mész előadást tartania a TED-re, és benne vagy ebben a példakép programban is. Ezek hogy jöttek?

Elég aktív a közösségi élet a Milestone körül, mindkét lehetőségről onnan tudtunk, hogy egy diákunk szülei küldték be, hogy láttuk-e a kiírást, érdekel-e a dolog.

Mik a távlati céljaid, látsz a Milestone-on túlra is?

Most nem igazán. Szeretnénk egy pénzügyi alapot, amiből több rászorulónak tudunk segíteni, ehhez szponzorokat keresünk, új programokon gondolkodunk. Szeretnénk az "utógondozást" segíteni, hogy amikor a diákok hazatérnek, akkor tényleg ki tudják használni a tudást, amit külföldön kaptak.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;