• 1969-ben 206 817 abortusz volt Magyarországon. Tavaly 36 118.
• A rendszerváltáskor száz élve szülésre 73,4 terhességmegszakítás jutott. Tavaly már csak 40.
• Időről időre mégis előjön az abortusz szigorítása.

Magyarország büszke lehet családpolitikájára, miután több nemzetközi fórumon is elismeréssel méltatják ezt a tevékenységét. Szép siker, hogy az ENSZ egyik, népesedéssel foglalkozó fórumán Magyarországnak több állammal, így Oroszországgal, Lengyelországgal, a Vatikánnal, Máltával valamint a muzulmán országokkal együtt sikerült megakadályozni annak a javaslatnak az elfogadását, hogy az abortusz a családtervezés természete velejárója legyen - mondta Soltész Miklós, az Emmi államtitkára egy 2012-es nyári lakitelki családkonferencián. Úgy tűnik, mégsem ennek köszönhető az abortuszok számának drasztikus csökkenése, mert a tendencia már legalább 15 éve tart.

Egy konkrét okot nem lesz könnyű találni, ami magyarázza a terhességmegszakítások számának ilyen mértékű csökkenését.

Nem történt például törvényi szigorítás. Jogvédők tartottak attól, hogy a 2012. januárban életbe lépett új alaptörvény miatt a jelenlegi kormány majd hozzányúl a több mint tíz éve hatályban lévő szabályozáshoz, mert az alkotmány így fogalmaz: Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. De a jelek szerint, bár KDNP-s politikusok időről-időre előveszik a témát, ebben a ciklusban már nem lesz napirenden az abortusz. Ezt erősítette meg megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma is:

"Az 1992. évi, Magzati élet védelméről szóló LXXIX. törvény tartalmazza a nemkívánt terhesség megszakításának részletes szabályozását. Az abortusz kérdésével kapcsolatban nem tervezünk jogszabály-módosítást."

Megkérdeztük azt is, hogy véleményük szerint minek köszönhető a kedvező tendencia:

"Kutatások szerint az abortuszok számának csökkenése a felvilágosító tevékenység széleskörű elterjedésére vezethető vissza, továbbá arra, hogy már Magyarországon is elérhetőek a korszerű  fogamzásgátló eszközök, készítmények, melyek ma már lényegesen megbízhatóbbak és kevesebb szövődményt okoznak."

A KSH legutóbb 2012 decemberében adott ki elemzést a terhességmegszakításokról. Az adatok alaposabb elemzése is azt mutatja, hogy jelentősen javult a helyzet.

• 2000 és 2011 között több mint egyharmadával, 59,2 ezerről 38,4 ezerre esett a művi vetélések száma. A csökkenés nem volt töretlen, 2008-ban kismértékű és ideiglenes emelkedés mutatkozott.
• Lényegesen javult az úgynevezett teljes művi vetélési arányszám. Nagyon leegyszerűsítve és arányosítva: 1990-ben még 100 nőre 125 abortusz jutott, 2000-ben 83, 2011-ben 56.
• Az 1990-es évek végéig a kétgyermekes nők voltak a legtöbben, azóta viszont stabilan 27–29 százalékos aránnyal a gyermektelenek dominálnak a művi vetélésen átesett nők között.
• Ismételt művi vetélésen áteső nők aránya 47-ről 49 százalékra nőtt, ezen belül a harmadik vagy többedik terhességmegszakítást vállalók nők aránya is nőtt 2000-2011 között.

Megkerestük a KSH-t is, hogy szerintük minek köszönhető az abortuszok számának csökkenése. "A legfontosabb befolyásoló tényezőről, nevezetesen a fogamzásgátlási gyakorlatról, semmit sem tudunk. Így csak feltételezzük a korábbinál tudatosabb családtervezési magatartást és korszerű fogamzásgátlási eszközök széleskörű elterjedését, illetve használatát mind a fiatal, mind az érettebb korú párkapcsolatok esetében, lett légyen az házasság, vagy egyéb tartós vagy alkalmi párkapcsolat. Mással ugyanis nem nagyon magyarázható az összes bekövetkezett fogamzások és ezen belül az abortuszok és a születések számának csökkenése. Még egy közvetett tényező lehet az, hogy jelenleg kevesebben élnek párkapcsolatban, mint korábban."

A KSH elemzése kitér arra: 2000-ben száz nőre 237 fogamzás jutott. Ezek 56 százaléka végződött volna (a speciális arányosítás miatti a feltételes mód) élve szüléssel, 35 százaléka művi vetéléssel, 9 százaléka egyéb magzati veszteséggel. 2011-re az összes fogamzások száma 204-re csökkent, 61 százaléka végződött volna élve születéssel, 27 művi vetéléssel, 12 százaléka egyéb magzati veszteséggel (ez elsősorban spontán vetélés volt).

A magzatvédő Alfa Szövetség a számokból azt emeli ki, hogy hiába csökken az abortuszok száma, "Magyarországon a várandósságok mintegy harmada terhességmegszakítással végződik napjainkban is, és csaknem minden abortuszt súlyos válsághelyzetre való hivatkozással végeznek el. Mindez azért lehetséges, mert a jelenlegi abortuszszabályozás a súlyos válsághelyzetre való hivatkozással lényegében korlátlanul, a várandós nő puszta kérelmére elérhetővé teszi az abortuszt."

Egy viszonylag egyszerű számítással - nevezetesen, ha minden abortuszból gyerek született volna - azt kalkulálták ki, hogy 3,5 millióval lenne nagyobb Magyarország népessége.

Ezért tovább szigorítanák az abortusz engedélyezését, hivatkozva például a magzatvédő alaptörvényre.

Tévútnak tartja a szigorítást a Patent Egyesület. Szerintük az abortuszok számát a nem tervezett terhességek számának mérséklésével lehet csökkenteni. Hivatkoznak egy 2009-es nemzetközi felmérésre, ami szerint a nem kívánt terhességek több mint fele abortuszhoz vezet a jogi szabályozástól függetlenül. A különbség az, hogy a liberálisabb törvénnyel rendelkező országokban minimális az illegális művi terhességmegszakítás. A Patent úgy látja, hogy az abortuszok számának csökkentését leginkább a korszerű, hatékony, könnyen hozzáférhető fogamzásszabályozás elvi és pénzbeli támogatása, a nők elleni erőszak megelőzése, a férfiak és nők felelős szexuális viselkedési kultúrájának megteremtése szolgálná.

Jelenleg a következő az abortusznál előírt menetrend. A nőgyógyásztól be kell szerezni egy igazolást a terhességről, majd a Családvédelmi Szolgálatnál két tanácsadáson kell részt venni, három nap különbséggel. Az apa jelenléte ajánlott, de nem kötelező. A Patent végzett egy kutatást arról, hogyan zajlik egy ilyen folyamat. Tapasztalataikat: Finom manipuláció, kedves félreinformálás címmel adták ki.

Összegzésük szerint a védőnők gyakran félrevezetően tájékoztattak az abortusz testi és lelki kockázatairól, tudományos kutatások nem támasztják alá azokat. A tájékoztatás manipulatív, nőt a terhesség megtartására ösztönzi, miközben nincs tudományos alapja. Nem feltétlenül tudatos manipulációról van szó, hiszen például az egyik védőnő annak ellenére eltúlozta az abortusz lelki egészségre gyakorolt hatását, hogy nem akarta lebeszélni a nőt.

A tanácsadáson használt különböző érvek előfordulása

• 20-ból 13 alkalommal mondták a védőnők hogy az abortusz súlyos hatással van a termékenységre

• 20-ból 9 alkalommal említik a védőnők a pszichés tüneteket

• 20 alkalommal hangzott el, hogy itt egy életről van szó.

• 5 esetben mondta a védőnő, hogy a magzatnak már van szívdobogása.

• 3 alkalommal hivatkoztak a védőnők a „Néma sikoly” című filmre.

• 3 alkalommal említik a védőnők az örökbefogadást az abortusz alternatívájaként.

•  2 védőnő hivatkozott a törvényre érvként, azt megerősítendő, hogy a nő hasában fejlődő magzat már egy élet.

• A 20-ból 13 esetben a védőnők próbálták rábeszélni a nőket, hogy tartsák meg a terhességüket.

Bár a törvényi szabályozás nem változott, már 38 kórház csatlakozott az Alfa Szövetség kezdeményezéséhez. Ennek lényege, hogy az év három napján nem végeznek abortusz az intézményekben. Jogvédők szerint ez az akció sérti a nők önrendelkezési jogát.