Az óvóhelyen nem szabad beszélgetni

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

  • Elképesztő könyvgyűjteményt tártak fel tavasszal a Rabbiképző könyvtárában.
  • A 200 ezer könyv és több mint 150 ezer folyóirat egy része a második világháború alatt és közvetlenül utána került raktárba vidéki zsinagógákból és hagyatékokból, azóta nem nyúlt hozzájuk érdemben senki.
  • A dokumentumok megváltoztathatják, amit a magyar zsidóság történetéről gondolnak a történészek.
  • Az anyag első részét szeptember végére dolgozták fel.

Az érdeklődés előterében álló zsidókérdés - különösen a törvényhozás rendezés során - a napi sajtó, a jogi és a politikai irodalom erőteljes hozzászólását váltotta ki. (...) Ennek a munkának a célja az érvényben lévő szabályok gyakorlati alkalmazásának a megkönnyítése. (...) Ennek a pártatlanságnak és politikamentességnek a hangsúlyozása jelentkezik a szerzők személyében is, akik közül az egyik egy vitathatatlanul keresztény bíró, a másik zsidó ügyvéd.

Ez a szöveg az 1939-ben megjelent "A zsidókra vonatkozó jogszabályok" című kézikönyv előszava.

A két szerző teljességgel szenvtelenül, külön táblázatokat és formanyomtatvány-mintákat is mellékelve 450 oldalban részletezi a zsidótörvényeket, hogy minden munkáltató kényelmesen ki tudja számolni, hogy milyen arányban alkalmazhat zsidó állampolgárokat, illetve hogyan kell bejelentenie őket.

Ilyen ábrák segítettek eldönteni, hogy ki zsidó, és ki nem az.

A zsidók figyelték az antiszemitákat

A könyvek között megtalálható jelentős mennyiségű antiszemita irodalom főleg hagyatékokból került a Rabbiképző raktárába.

Az 1930-es évektől ugyanis a magyarországi Társadalomtudományi Társaság tagjai, mint például Varró István és Vámbéry Rusztem, (a Magyar Iparkamara egykori titkára) kifejezetten gyűjtötték a korabeli sajtóban megjelenő zsidóellenes cikkeket, kiadványokat, A sajtófigyelésük kicsit a ma működő Tett és Védelem alapítvány tevékenységére hasonlít.

Az előkerült iratokból például egy eddig viszonylag ismeretlen magyar náci pártot is sikerült azonosítani. A Nemzeti Szocialista Magyar Dolgozók Pártjának üzenetei ugyan nyersebbek, de drámaian nem különböznek a ma bevett náci szövegektől. Cigányozás mondjuk akkor még nem volt.

naci1

Céltáblát csak Talmudból

A könyvek állapota elég változó, és ez nem csak azért van, mert 70 éve ládákban tárolták egy részüket. A gyűjteményben van olyan Talmud, amire valószínűleg a német katonák lőttek célba 1944-ben, és olyan francia zsidó újság is, amiből egy gránát repeszeit kellett kioperálni.

Céltáblának használták.

A raktárban találtak rá arra a 4000 könyvből álló gyűjteményre is, amit Adolf Eichmann, a magyarországi deportálásokat szervező főnáci vitetett el 1944-ben a könyvtárból. Eichmann állítólag kész listával érkezett, és máig nem világos, hogy mit akart a zsidó könyvekkel. A szállítmány Prágáig jutott, onnan került vissza a 90-es évek elején Magyarországra.

Óvóhelyen nem beszélgetünk

Az 1944-ben, nem sokkal a deportálások előtt megjelent Zsidó háziasszony kézikönyve című munkában az olvasó praktikus tanácsokat kap azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell például hús nélkül háztartást vezetni, hol találni jó cselédet, mi a megfelelő etikett egy óvóhelyen, vagy hogy hol lehet csokoládét szerezni a bombázás után.

Az óvóhelyen nyugodtan ülve, nem sokat beszélve, minden felesleges mozgást kerülve, csendben tartózkodjunk. (...) Az óvóhelyre jól felöltözve, tartós, jó ruhában, kabátban, cipőben menjünk le, előrelátóan gondolva arra az eshetőségre, hogy talán nem térhetünk többé vissza a lakásunkba.

Ez a könyv szintén most került elő, és kicsit hasonlít az ausztriai lichtenwörthi táborba deportált magyar nők emlékezetből írt szakácskönyvére.

Elmenekült a nácik elől, de visszajött segíteni zsidókat szöktetni

A raktárban, főleg a hagyatékok között rengeteg levelezés is fennmaradt.

Így derült ki például Goldstein Perecnek, egy erdélyi, magyar zsidó fiúnak a története. Ő 1941-ben indult Palesztinába, 1942-ben belépett az angol hadsereg zsidó biztonsági alakulatába, 44-ben Jugoszláviába küldték, hogy segítse az ellenállást. Beépült a partizánokhoz, majd nyáron visszaszökött Magyarországra, hogy segítsen társainak kijutni az országból. A németek egy hónappal később elfogták Budapesten, deportálták, majd eltűnt. Ezekről az eseményekről számol be az egyik barátja, akivel együtt együtt harcolt partizánként majd együtt raboskodott a Gestapo börtönében.

Az 1944 és 46 közötti időszakról eddig keveset lehetett tudni

Olyan könyveket találtunk, olyan történetekkel, amikről eddig senki sem tudott. Zsidó tudósok elveszettnek hitt könyvgyűjteményei és tudományos munkái. Olyan dokumentumok, melyek teljesen új megvilágításba helyezik a magyarországi zsidóság történetének egyes kérdéseit, és megváltoztathatják, amit eddig gondoltunk. Hogy 44-ben még milyen aktív zsidó kulturális élet volt, hogy 45-ben, amikor a Balatonnál még folynak a harcok, Budapesten már könyvet ad ki a zsidó közösség. Hogy milyen aktív volt itthon a cionista mozgalom, kik voltak a tagjai és hogy mivel járult hozzá a hazai cionista mozgalom Izrael építéséhez. Ez a gyűjtemény egy történésznek olyan, mint egy gyereknek az édességbolt.

Ezt Ledniczky Lívia, a gyűjteményt feldolgozó egyik történész mondta. Tavasz óta 150 ezer folyóirat feldolgozásával végeztek, és azt remélik, hogy egy éven belül látogatható és kutatható anyag lesz a most még hegyekben álló könyvekből is.

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.