Nyolc hónapja senki sem látta az 1400 tonnás óceánjárót

A Lyubov Orlova eltűnése előtt (Forrás:Wikipédia)
  • A Lyubov Orlova 1976-ban épült Jugoszláviában.
  • Főleg a sarkvidék környékére szállított turistákat.
  • Idén február 4-én látták utoljára, 600 kilométerre sodródott a kanadai partoktól.
  • Egy lélek sem volt a fedélzeten.

Valahol az Atlanti-óceánon Kanada és Írország között hánykolódhat a Lyubov Orlova nevű óceánjáró. Az 1400 tonnás, 100 méter hosszú hajó valószínűleg a legnagyobb, ami eddig tisztázatlan körülmények között tűnt el.

Az Orlovát februári eltűnése óta sokan keresik.

A kanadai, az amerikai és az angol parti őrség, akik attól tartanak, hogy a legénység nélküli hajó előbb vagy utóbb nekisodródik egy olajfúrótoronynak, vagy egy másik hajónak. Egy új, műholdalapú radarrendszert fejlesztő tudóscsapat, akik be akarják bizonyítani, hogy módszerük működik. És belga kincsvadászok, akik dollár milliókat kereshetnek, ha megtalálják a hajót.

Az Orlova eltűnése

A Lyubov Orlova Sztálin egyik kedvenc szovjet színésznőjéről kapta a nevét. A hajót 1976-ban építették Jugoszláviában, kifejezetten arra, hogy a sarkköri jeges vizeken szállítson utasokat. Több mint 30 évig vitte a turistákat az Északi- és a Déli-sark közelébe, de 2010-re olyan rossz állapotba került, és az üzemeltető cégnek annyi adóssága volt, hogy már nem engedték kifutni a kanadai St John kikötőjéből.

A hajót idén januárban árverésen a Neptun hajózási vállalat vásárolta meg, Az volt a terv, hogy utolsó útján a Dominikai Köztársaságba viszik, ahol szétszerelik, és eladják alkatrésznek.

Az Orlova és egy vontatóhajó január 24-én hagyta el az új-fundlandi kikötőt. Néhány nappal később olyan viharba kerültek, hogy a vontatónak el kellett vágnia az óceánjárót rögzítését, és a hajó sodródni kezdett. Mivel ez a kanadai tengeri olajmezők közelében történt, és az ottani fúrótornyokat üzemeltető Husky Energy attól félt, hogy nekiütközik egy toronynak, újabb vontatót küldtek az Orlova után. Az február elején megtalálta, és újra elindult vele a Dominikai Köztársaság felé. De a rossz idő miatt február 4-én megint magára kellett hagyni az Orlovát az óceánon.

A hajót akkor látták utoljára.

És ha már beszélünk: elvesztettünk egy hajót, és valószínűleg felétek tart!

A kanadai hatóságok a következő napokban maguk próbálták megtalálni az óceánjárót, és az egész eltűnést nem verték nagy dobra. A dolgot február közepén említették először, amikor egy másik ügy miatt ír kollégáikkal beszéltek.

Úgy tűnik, hogy eltűnt egy hajó, majd figyeljetek oda.

Ezt mondta egy kanadai tiszt Chris Reynoldsnak, az ír parti őrség igazgatójának. Reynolds tudta, hogy a nyugatról keletre tartó áramlatok Írország felé sodorhatják az Orlovát, akár a hajózási útvonalak vagy az olajmezők felé. Meg kellett találnia a hajót.

Műholdak és roncsvadászok

Az írek először abban bíztak, hogy működik az Orlova AIS nevű automata helymeghatározó rendszere, ami minden nagy óceánjáró hajón kötelező. A berendezés természetesen "süket" volt.

Hagyományos műholdas kamerákkal nem tudják keresni: ha nagy területet figyelnek, akkor nem elég jó a felbontás ahhoz, hogy észrevegyenek egy hajót, ha viszont ránagyítanak a képre, akkor túl kis területet látnak, és kicsi az esély, hogy kiszúrják. Ráadásul az Atlanti-óceán északi részét elég gyakran borítja felhőtakaró.

Az írek kipróbáltak egy speciális számítógépes programot is, ami a az áramlatok alapján próbálja megjósolni egy sodródó tárgy helyét, de az Orlova nagy mérte és az erős szelek miatt a szoftver nem adott értelmes eredményt.

Ezen a ponton az óceánjáró eltűnésének már híre ment, és a belga Pim de Rhoodes, a Fourcault kapitánya is beszállt a keresésbe.

Pim de Rhoodes kutatóhajója, a Fourcault

Pim de Rhoodes és csapata hajóroncsok felkutatásából él. Ha megtalálják az Orlovát, akkor valószínűleg ők adhatják el a hajót alkatrésznek, amivel magában 700 ezer euró (207 millió forint) körül összeget kereshetnek, a különböző emléktárgyak értékesítéséről nem is beszélve.

Nem sokkal a belga roncsvadászok után kapcsolódott be a keresésbe Guy Thomas, aki korábban az amerikai haditengerészetnél dolgozott.

Thomas a SAR nevű műhold alapú radarrendszerrel kísérletezett, illetve annak egy módosításán, amivel nagyobb hajókat lehetne megtalálni az óceánon, az időjárási viszonyoktól függetlenül. A módszerrel először megkeresik az összes hajót egy adott területen, aztán leveszik a térképről azokat, amiknek működik az AIS helyzetmeghatározó rendszerük, és ami marad, az valószínűleg magányosan sodródó szellemhajó. A rendszert főleg az Ádeni-öbölben vetnék olyan hajók megtalálására, amiket kalózok raboltak el, az Orlova eltűnése pedig kitűnő alkalom a tesztelésre.

Március óta semmi nyom

Az ír parti őrség, a belga csapat és az amerikai mérnök erőfeszítései ellenére a hajót még mindig nem találták meg.

Február végén és március elején két alkalommal is jeleket fogtak az Orlova két mentőcsónakjáról. Ezeket akkor kezdi el sugározni egy automata rendszer, ha a csónak vízbe kerül.

Az Orlova nem süllyedhetett el, mert akkor egyszerre jeleztek volna a mentőcsónakok, és nem két hét eltéréssel. De nem világos, hogyan kerültek egyáltalán a vízbe egy olyan hajóról, ami addigra már egy hónapja sodródott legénység nélkül az óceánon. Ráadásul mindkét alkalommal repülőgépeket küldtek felderíteni a vészjelzések helyére, de nem találtak semmit. Az Orlován összesen nyolc mentőcsónak volt, a másik hatról egyelőre semmilyen jelzés sem érkezett.

Azóta viszont semmilyen nyom nem került elő. Áprilisban az amerikai radarrendszer segítségével ugyan találtak egy gyanús hajót, de mint kiderült csak spanyolok halásztak tilosban, ezért kapcsolták le a az AIS helyzetmeghatározó rendszerüket.

Az Orlovát a vontatás előtt úgy építették át, hogy a legrosszabb időjárási viszonyok között se süllyedjen el.

Egy svéd gőzhajó, a Baychimo, amit 1931-ben hagytak magára jégbe fagyva a sarkkörön túl, 1969-ben tűnt fel Alaszka partjainál. Azt azóta nem látták.

Így az Orlova is évtizedekig hánykolódhat magányosan az óceánon, ha csak nem okoz balesetet, vagy meg nem találják előtte.

(Ezen a blogon lehet követni a kutatást. A cikkhez főleg New Scientist volt a forrás.)

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.