https://444.hu/assets/gulag_2.jpg

Semjén Zsolt: Emberek kiirtását nem lehet GDP-ben mérni

2013 november 19., kedd 19:18
  • Megjelent Gereben Ágnes történész új könyve: Megtorlások a Szovjetunióban.
  • !!444!!! oldal a kommunisták kegyetlenkedéseiről a Gulagon.
  • Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mutatta be.
  • Az író a könyvet a baloldalnak ajánlotta.

A Hotel Méridienhez méltóan a beszédek előtt egy cigányzenekari trió játszott el egy dalt, majd Szvorák Katalin énekelte el az Esti dalt. Ezután még mindig nem a könyvbemutató jött, hanem az előző kettő kombója: a népdalénekes a cigányzenekarral adta elő a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarországot. Ez az audiovizuális blitzkrieg maga volt a megtorlás.

A polgári oldal által is nagyra tartott Márai Sándor szerint „alpárian könnyzacskófacsaró, irredenta álműdal, a fülhasogatóan hamis, krajcárosan üzleties mű­ha­zafiság émelygést keltő” megnyilvánulásaival azért is kapcsolódott némileg a bemutatóhoz, mert a dal szövegének szerzője, Kulinyi Ernő zsidó volt, és 1945-ben egy német internálótáborban halt meg.

Kommunizmus = nácizmus

A Gulag-fíling után Semjén Zsolt nem is kezdhetett mással, minthogy: „Tisztelt Dalma asszony!” A KDNP-s politikus szerint Gereben Ágnes és történész férje, Kun Miklós életműve, így ez a könyv is, a szó teljes (történelmi, kulturális, erkölcsi, politikai) értelmében misszió. Gereben, aki anyanyelvi szinten beszél oroszul, tudja, hogy hova és kihez kell menni, és hol találhatók a releváns dokumentumok a végtelennek tűnő orosz levéltárakban.

Kiadja a Helikon Kiadó, az ára 4990 ft

Semjén, ahogy szinte mindegyik történelem iránt érdeklődő ember, szereti összehasonlítani a diktatúrákat.

Szerinte az egész világon van egy kettős mérce, ami nem hajlandó egyformán viszonyulni a náci és a bolsevik bűnökhöz, sőt az Eurpai Unió egyes vezetői büszkék a maoista múltjukra és a Che Guevarás pólójukra – mondta.

Semjén szerint a magyar értelmiség jelentős része tudatlanságból vagy direkt, de megpróbálja elszeparálni egymástól a náci és a bolsevik rémtetteket.

Semjén sajnálja, hogy Európában több reformkommunista párt is van (például a keletnémet kommunista párt utódpártja, ami egy csomó ember agyonlövéséért felelt). Az nagyon helyes, hogy az NSDAP utódpártja nem jelenhet meg, de Semjén nem érti, hogy akkor reformkommunista párt milyen alapon van.

A rendszer ördögi

„A könyv szemkinyitó hatású” – mondta Semjén, aki szerint sokan úgy tartják, hogy azért voltak fokozatok, Sztálin volt a leggonoszabb gonosz, Lenin, lehet hogy jót akart, de borzasztó lett a vége, a szegény Trockij pedig tényleg jót akart, de a gonosz Sztálin megölette. De ha az ember elolvassa a könyvet, világossá válik, hogy a rendszer volt ördögi, ezért a működtetői ugyanolyan ördögi módon vettek benne részt, például a kivégzési kvóta sem Sztálin, hanem Lenin találmánya volt, és Trockijnak is sok vérengzés köszönhető – mondta Semjén, aki szerint a bolsevik rémtettek relativizálása ugyanaz, mint amikor Lenint jónak állítják be Sztálinhoz képest.

Semjén szerint két érvet szoktak felhozni amellett, hogy a nemzetiszocializmus és az osztályszocializmus között nem lehet párhuzamot vonni: az egyik, hogy a Gulag nem megsemmisítőtábor, a másik, hogy ott nem zajlott etnikai tisztogatás. Gereben könyve ezt cáfolja: a Gulagnak a célja is az volt, hogy bizonyos etnikai, vallási, politikai csoportokat, osztályokat megsemmisítsenek – mondta Semjén.

Ő ugyan nem tudja elképzelni, hogy mi lett volna, ha Sztálin néhány évvel tovább él, de szerinte a fehér köpenyes orvosok pere után „bele volt kódolva a rendszerbe az antiszemitizmus”. A Gulag a nemzetiségek eltüntetésére is irányult: tatárokat, kozákokat vagy kisebb kaukázusi népeket pusztán származás miatt deportálták. (Egyébként a láger kapuján az Arbeit macht frei-hoz hasonló felirat volt olvasható oroszul.)

Semjén Zsolt és a félőrültek

Miközben a félőrültek részéről van egy (szinte megélhetési) holokauszttagadó iparág, úgy részben szintén félőrültek és „félig átgondolt réteg felől” van egy Gulag-iparág – mondta Semjén, aki szerint egy épeszű ember úgy gondolkodik, hogy azért, mert nem szereti a nyilasokat, még nem kell szeretnie az ávósokat, és fordítva, illetve azért, mert nem szereti a nácikat, még nem kell szeretnie a bolsevikokat sem.

Semjén szerint vérlázító, amikor valaki arról beszél, hogy közgazdaságilag milyen jelentősége volt a szovjet munkatáboroknak.

„Emberek kiirtását nem lehet GDP-ben mérni”

– mondta. A Gulag közgazdasági hasznáról szóló mesék egyébként nyilvánvalóan nem is igazak, mert a munkatáborok termelékenysége nem hozott óriási fellendülést.

Gulag-kommunizmus

A megtorlás a társadalom minden rétegét elérte, nem is voltak privilegizált osztályok, sőt voltak akiket eleve a Gulagra szántak – mondta. Semjén szerint a magyarokban benne van, hogy a szocializmusban azért se tanult meg oroszul, és buta fejjel, legalábbis gyerekkorban az oroszokat azonosította Leninnel, pedig az orosz mégiscsak Dosztojevszkij és Puskin nyelve. Az ember ezt a szenvedést látva empátiát alakít ki az orosz nép iránt – mondta.

A Gulag egyik szigorúan őrzött barakkja (AFP/Archiv)

Semjén arról is beszélt, hogy az egyház sorsa az ateista államban minden népet érintett. A miniszterelnök-helyettes az ikonrombolásokat a berlini könyvégetéshez hasonlította (vagyis nürnbergit mondott, de a berlinire gondolhatott), és elmondta, hogy az ikonokon lévő arany és ezüst borítást beolvasztották, amiről azt hazudták, hogy abból étel lesz a gyerekeknek. Miután a hívek ellenálltak, előírták a kivégzési kvótákat, gyakorlatilag a hívek fizikai kiirtását, kerületenként lebontva, előírva, hogy hány papot, püspököt és hívőt kell kivégezni, vagy ha nem keresztény terület volt, találomra összeszedtek annyi embert, hogy a kvóta meglegyen – mondta.

Show no mercy

Semjén arról is beszélt, hogy a könyvek végén található (egyébként tényleg erős) képek bemutatják, hogy a néhány éves gyerekeknek is volt helyük a Gulagon.

Mint mondta, a szovjetek nem kegyelmeztek senkinek: a második világháború végén Németországból az orosz hadifoglyok közül sokan eleve mentek a Gulagra, mert a szovjetek az 1920-as években deklarálták, hogy nem létezik olyan, hogy hadifogoly, pedig azt még a cári időkben is elismerték. Amelyik szovjet fogságba esett, megszűnt jogot vindikálni magának, megszűnt embernek lenni – mondta.

A könyv legnagyobb erénye, hogy arcokat, emberi történeteket is bemutat, mint amilyen Pintér Károlynéé – mondta. Magdi nénit 16 évesen vitték a Gulagra, tíz évre ítélték, ebből nyolc és felet töltött le, és soha nem tudta meg, hogy miért vitték el – mondta Semjén, aki szerint személyes sorsokon keresztül sokkal átélhetőbb az egész szörnyűsége, mint amikor számszaki adatok vannak, és az ember az emlékezetéből nem tudja kitörölni az arcokat, akiket a kivégzésük előtt fotóztak le. „Aki tagadja a Gulagok létét, tagadja, hogy a náci rendszerhez hasonlítható a bolsevik rendszer szörnyűsége, az nézzen meg egy ilyen arcot” – kérte Semjén Zsolt.

Semjén nemrég volt Moszkvában, ahol Márk ortodox érsekkel a magyarországi szovjet katonasírokkal kapcsolatban arról beszéltek, hogy méltatlan, hogy vörös csillag alatt nyugodnak a szovjet katonák, miközben ők valószínűleg nem így szeretnék. Ahogy a német katonasírokon sem horogkereszt van, úgy ezek az emberek se vörös csillag alatt nyugodjanak, hanem pravoszláv kereszt alatt – fejezte be Semjén.

A baloldalnak ajánlva

Gereben azzal kezdte, hogy „az ember csak ül otthon és veri a gépet, reggeltől estig, aztán ennyi sok jóember összegyűlik, és rá figyel”. Elmondta, hogy az egész 1999-ben kezdődött, amikor Semjén még államtitkár volt, és az Antiszemitizmus a Szovjetunióban című könyvét akarta egy kis kiadónál megjelentetni. Semjén mondta, hogy semmi akadálya, a nyomdaköltséget utalják a kiadónak.

A könyv elkészült, Gereben elvitt Semjénnek egy példányt, és „az államtitkár úr a szokásos derűs, mosolygós módján” megkérdezte, ha már ez megvan, nem lenne-e kedve Gerebennek megírni az orosz ortodox egyház kálváriáját, amire a történész azt mondta, hogy: „Nem.”

A Szoloveckij-szigeteken volt az első, leghíresebb kényszermunka-tábor, amit Szolzsenyicin a Gulag-szigetvilág anyjának nevezett (AFP/Dmitry Kostyukov)

A férje aztán az íróasztalára hétről hétre vastag iratokat tett a bolsekiv párt orosz egyházról szóló titkos dokumentumai közül, amiket Gereben fantasztikusnak talált. Mint mondta, a forrásként felhasznált dokumentumok 99 százaléka eddig ismeretlen volt a magyar olvasóknak.

Lenin azt mondta, hogy: „Addig kell elég papot megölni, amíg módunk van rá, hogy megtudják, hol a helyük” – mondta Gereben, aki szerint ebben igazuk is volt, mert az egyháznak 120 millió híve, országos hálózata és hatalmas vagyona volt.

Semjénnek kapcsolatban, akinek szerint hatalmas szerepe volt a kötet elkészülésében, Gereben azt mondta:

„Kívánom, hogy az országnak ilyen politikai vezetői legyenek, akik észrevétlenül és önzetlenül igyekeznek utat adni a jónak.”

Gereben elmondta, hogy a könyvet azoknak az olvasóknak szánja, „akik magukat baloldaliaknak tartják, mert hosszú távon káros is lehet, hogy úgy baloldalaik, hogy nem tisztázzák, mi a baloldal, és a mostani baloldal három önjelölt vezetője közül kettő a privatizáció néven emlegetett lenyúlással lett milliárdos” – mondta Gereben, aki szerint „ezeket a dolgokat midnenféle előítélet vagy gyűlölet nélkül tisztázni kell, ott kell, hogy legyen a múlttal való szembenézés is”.

A távolság a kommunikáció ellenfele

Egy ukrán kérdező elmondta, hogy bár sajnálja az oroszokat, de míg a németeket kényszerítették, hogy szembenézzenek a náci múlttal, az oroszokat nem, sőt, Oroszországban az utóbbi 10 évben birodalmi restauráció folyik. Ha ott egy politikai műsorba néznek, abban Sztálint, bár voltak túlkapásai, de egy jó menedzsernek állítják be. A kérdése az volt, hogy Gerben szerint ennyi dokumentumot átnézve, olvasva a mai orosz sajtót, hogy látja, sikerülhet-e az orosz népnek szembenézni a múlttal.

Gereben szerint senkire sem erőltethetjük rá a magunk felfogását, ismereteit. Az orosz civilizáció sajátossága, hogy a települések nemcsak földrajzilag vannak egymástól messzire („a távolság a kommunikáció ellenfele”), hanem Oroszországban máig nincs érdekképviseletre alkalmas szervezeti rendszer, nincsenek pártok, csak formálisan, sok 10 ezer dollárért ülnek az alsó- és felsőházban – mondta. Szerinte:

„Oroszországnak nincs olyan infrastruktúrája, amin keresztül szembenézhetne a múltjával.”

Mint mondta, a szovjetek a második világháború után úgy érezték, hogy miután megmentették a rendszert, már enyhülés lesz, de a hatalom megmutatta, hogy nem, és üzenetként vágóhídra küldte a 17-18 éves fiatalokat is.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt