Mindenben visszaesett a magyar diákok teljesítménye

Romlott a magyar 15 évesek teljesítménye a nagy európai kompetenciafelmérésen - ez derül ki a legújabb OECD-felmérésből. Egyre több a gyengén teljesítő magyar diák matematikában, természettudományban és szövegértésben.

Mindössze öt olyan uniós ország van, ezek között vagyunk mi is, ahol 2009 óta emelkedett a gyenge teljesítményű diákok száma (a másik négy ország: Svédország, Szlovákia, Finnország, Görögország).

A 2000-ben bevezetett PISA-felmérést háromévente rendezik meg. A 2012-es felmérésen mind a 34 OECD-tagállam és 31 partnerország is részt vett, ezek az országok a világgazdaság több mint 80%-át képviselik. A teszteken mintegy 510 000 diák képességeit vizsgálták, akiknek életkora 15 év és 3 hónap, illetve 16 év és 2 hónap közé esett. A matematika, az olvasás és a természettudományok terén végzett felmérés fő hangsúlya a matematikán volt.

A célkitűzés az, hogy 2020-ra 15 százalék alá szorítsák a felméréseken gyengén teljesítők arányát. Ettől mi most távolodtunk, miközben átlagosan javultak az eredmények.

Három főbb kategória van:

1. olvasás/szövegértés

2009-ben 494 pontot értek el a magyar 15 évesek átlagosan, ezzel kicsit az OECD-átlag (493) fölött voltunk akkor. Ezt a szintet nem sikerült tartani, tavaly már csak 488 pontot értek el a magyar diákok. Közben viszont az OECD-átlag emelkedett, 496 pontra. Ettől most messze elmaradtunk.

Magyar diákok átlageredményei: 2006: 482 pont, 2009: 494 pont, 2012: 488 pont.

A gyengén teljesítők aránya Bulgáriában (39.4 százalék), Romániában (37.3) és Cipruson (32,8) a legmagasabb. Hozzájuk képest a magyar 19,7 százalék nem rossz arány. Magunkhoz képest viszont gyengültünk, a 2009-es hez képest 2,1 százalékponttal. A célkitűzés, hogy 15 százalék alá vigyék a szöveget gyengén értők arányát, ettől most távolodtunk. Hét ország van a limit alatt, tíz ország javított az eredményein. Velünk együtt pedig a következő országok teljesítettek rosszabbul, mint három éve: Szlovákia, Svédország, Finnország, Portugália, Görögország, Izland és Norvégia.

Ha nálunk nem is, összeségében egyébként kedvező a trend, 23,1%-ról (2006) 19,7%-ra (2009), majd 17,8%-ra (2012) esett vissza a gyengén teljesítők aránya. A jelentés szerint ha e trend tovább folytatódik, 2020-ra megvalósulhat a 15%-os célkitűzés.

2. matematika

A magyar 15 évesek leginkább ebben estek vissza 2009-hez képest.

Akkor 490 pontot értek el, miközben az OECD-átlag 496 volt.

2012-ben a magyar átlag 477 pont. Az OECD-átlag is csökkent, de csak kicsit, 494 lett most. Messze elmaradtunk ettől.

A magyar diákok átlageredménye matematikában: 2003: 490 pont. 2006: 491 pont. 2009: 490 pont: 2012: 477 pont.

Négy uniós tagállam van a nemzetközi élvonalban: Észtország, Finnország, Lengyelország, Hollandia. A legrosszabbak Bulgária, Románia és Ciprus, de az előbbi kettő javított valamit a teljesítményén. Nálunk a rosszul teljesítők aránya 28,1 (rosszabb, mint a szövegértésben). Ez 5,8 százalékponttal gyengébb, mint három éve.

65 helyen mérték a diákok képességeit, Magyarország a 39. lett. Az élen Sanghaj, Szingapúr, Hong-kong, Tajvan, Dél-Korea, Makaó, Japán áll. Utánuk jön Liechtenstein, Svájc, Hollandia.

3. természettudományok

A magyar diákok 494-es átlagot hoztak legutóbb (három éve 503 volt), az OECD-átlaga 501.

Tíz uniós ország is van, amelyiknek a mutatója a 15%-os küszöbérték alatt marad, és folyamatos előrelépés - írja a jelentés. A magyar nincs közöttük, 18 százalékon állunk. 2009-ben még jobban teljesítettek a magyar diákok, 3,9 százalékponttal, vagyis akkor még teljesítettük a célkitűzést. A legrosszabbul itt is Ciprus, Románia, Bulgária teljesített. A jelenetés szerint e tárgyakban egyébként Unió-szerte folyamatos előrelépés tapasztalható.

Forrás: europa.eu
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.