A kormány addig akarja feszíteni a kommunista demagógiát, ameddig egyáltalán lehetséges

Erdélyi Péter teljes joggal döbbent meg azon a valóságtól elrugaszkodott, értelmezhetetlen örvényen, amit tegnap este művelt Hoffmann Rózsa a kormány Youtube-csatornáján.

Azonban úgy tűnik, hogy a minisztériumnál kevésnek érezhették Hoffmann videós magyarázatát, ezért bulletpointozva összeszedtek még néhány nagyon erős érvet, miért érdemes államosítani a teljes tankönyvellátást.

A felsorolás szerint az eddigi rendszer sajátosságai közé tartozott például, hogy 

  • a pedagógus dönthette el, hogy miből tanított,
  • a szülők kiszolgáltatottak voltak az „ahány tanár, annyi tankönyv” szokás miatt

Ezzel szemben az új rendszer olyan előnyökkel fog még például járni, mint hogy

  • Ezzel az intézkedéssel a kormány a családok oldalán áll, nem pedig a profit oldalán: a tőkével és a piaccal szemben a gyerekek és a szülők érdekeit helyezi előtérbe;
  • Megszűnik a szülők kiszolgáltatottsága;

És: 

  • Az államilag irányított, garantált és kontrollált tankönyvellátás lehetővé teszi, hogy ne legyen olyan nehéz az iskolatáska, amiről évtizedek óta minden szeptemberben joggal panaszkodnak szülők és gyerekek.

Ennyi. A nehéz iskolatáskára a megoldás, ha tönkre vágunk egy teljes piacot, nyomdákat és kiadókat döntünk be, és elvesszük a tanároktól a lehetőségét is annak, hogy kitalálják, szerintük miből tudnák legjobban tanítani a diákjaikat.

Az államosításról, amiről még Pokorni Zoltán se nagyon tudott mit mondani, az Origónak egy fideszes forrás azt mondta, hogy azért volt szükség rá, hogy a kormány által összerakott nemzeti alaptanterv hangsúlyosabban jelenjen meg a tankönyvekben. Ehhez pedig a legegyszerűbb út egy nemzeti tankönyvkiadó. Hogy Hoffmann Rózsa és köre miért ezzel a bolsevik retorikával látja ezt az egészet lenyelhetőnek, arról talán meg jobb nem is beszélni, annyira szomorú az egész.

Ide pedig csak úgy iderakom Bede Márton augusztusi posztját.