Adjon az állam! Szebb jövőt!

  • Az örökélet, ingyensör mozgalom megérkezett Magyarországra is.
  • Az alapjövedelem-koncepció a nemzetközi baloldal új kedvenc témája.
  • Adjon az állam pénzt, mindenkinek, feltétel nélkül.
  • Igen, önnek is. Meg Lázár Jánosnak is, ugyanannyit, havonta.
  • Hogy ez hülyeség? Sokan bizonygatják, hogy nem az.

Mi vesz rá több száz embert, hogy a Kossuth Klub nagytermében zsúfolódjon össze szombat délelőtt? Hát az ingyen pénz ötlete!

A feltétel nélkül járó alapjövedelem, azaz egy állami juttatás, ami mindenkinek jár, az egyik legfelkapottabb gondolat a kortárs baloldali áramlatokban. Magyarországon tavaly kezdett felbukkanni az ötlet, az érezhetően témahiányban szenvedő ellenzéki pártok is elkezdték kóstolgatni, egyre több cikk és tanulmány jelent meg a témában, most pedig itt a első konkrét koncepció, a LÉT.

Pénzt mindenkinek!

A LÉT nevet viselő tanulmányhalmazt egy civil szakértői csoport hozta létre, egyévnyi munka van benne. Szombat délután konferenciájukkal párhuzamosan indult el a honlapjuk, és ott lehet elolvasni magát az anyagot is, ami azt mutatja be, hogyan lehetne bevezetni egy rendszert, ami minden tartósan Magyarországon élő, csak itt adózó állampolgárnak havonta feltétel nélkül pénzt biztosítana.

Méghozzá

  • gyerekeknek havi 25 ezer forintot.
  • felnőtteknek 50 ezret.
  • várandós kismamáknak pedig 75 ezret.

A koncepció alapeleme, hogy cserébe semmit nem várhat el az állam, mindenki arra költi a pénzét, amire akarja. A szombati konferenciára neves szakértőket és kutatókat hívtak el a LÉT tagjai, hogy véleményezzék az ötletet.

Nagyjából azt lehetett látni, hogy mindenki lelkes, és hogy mindenkinek vannak fenntartásai.

Túl sok pénzt azért nem

A LÉT lényegét a csoport vezetője, Bánfalvi István (szociálpolitikai szakértő, 1988-ban volt államtitkár) foglalta össze. Elmondása a koncepció kidolgozói liberális piacgazdaságban gondolkodnak, a koncepció lényege, hogy az alapjövedelem ebben a piacgazdaságban egyfajta túlélőfelszerelés. A LÉT csoport éppen amiatt kapott kritikákat baloldalról, hogy a piacgazdaságot alapfeltételnek vette. A radikálisabb balolsok szerint a koncepció hibája, hogy a jelenlegi (kapitalista, piaci) rendszer fenntartását segíti elő.

Az alapjövedelemről szóló terjedelmes nemzetközi szakirodalom általában négy kritériumot sorol fel. Az alapjövedelemnek egyetemesnek, személyesnek (azaz nem család kapja, hanem mindig magánszemély), feltétel nélkülinek kell lennie, és akkora összeget kell jelentsen, hogy abból nem csak a fizikai, de a szellemi szükségletek is kielégíthetőek legyenek. Bánfalvi azonban elismerte, hogy e negyedik szempontról le kellett mondaniuk. A magyar gazdaság ezt egyszerűen nem viselné el.

Bánfalvi István (Fotó: Molnár Bálint)

Tervüknek pedig szerinte éppen az is az egyik erénye, hogy nem okozna túl nagy felfordulást, nem járna az adórendszer teljes átalakításával. A LÉT nem szociális intézmény szerinte, hanem egy olyan koncepció, ami egyszerre bír piacösztönző és társadalmi félzárkóztatást elősegítő elemekkel.

A LÉT bevezetése nem lenne olcsó mulatság. Tudják ezt a tanulmány készítői is. Csak a kiutalt LÉT-pénzek évente 5100 milliárd forintnyi kiadást jelentenének (ez körülbelül a teljes megtermelt nemzeti jövedelem negyede). De természetesen jóval kisebb többletköltséget jelentene a költségvetésnek a LÉT, hiszen a

a mindenféle egyéb pénzügyi hatásokkal csaknem 6 ezer milliárdos LÉT program 92-94%-ban a meglévő és hasonló célt szolgáló kiadások és bevételek átrendezéséből fedezhető lenne.

Bánfalvi is elismerte, hogy gigantikus átrendeződésről van szó, de egyáltalán nem példa nélküliről, hiszen például a magánnyugdíjak államosításakor is háromezer milliárdos összegek lettek átcsoportosítva.

A LÉT bevezetésével párhuzamosan az összes olyan szociális juttatás megszűnne, aminek az összege a LÉT-pénznél kisebb volt. Ahol magasabb, például a nyugdíjak esetében, ott ketté bomlana a folyósítás. Az ötvenezer forint menne a kincstárból, azon felüli különbséget pedig a folyósításért felelős szerv fizetné.

A számok

Bánfalvi elmesélte, hogy amikor elkezdtek dolgozni, megesküdtek egymásnak, ha nem jön ki a számtan a végén, hagyják az egészet. De a végén úgy látták, hogy kijött. Hogy ezt igazolják, a szervezők nem a legkönnyebb utat választották, és a marxista utópiák kergetésével nehezen vádolható egykori jegybankelnököt, Surányi Györgyöt hívták el, hogy értékelje a koncepció gazdasági részét. Surányi feladatát egyszerre nevezte megtisztelőnek és nyomasztónak. Megtisztelő, mert ő is egy történelmi fordulat lehetőségét látja az alapjövedelemben. De nyomasztó is, mert bizonyos pontokon kénytelen volt konkrét gazdasági kifogásokat felhozni a tervvel szemben.

Surányi a 2008-as válság példájával indított. Szerinte az azt megelőző évtizedekben nem egy neoliberális, hanem egy borzasztóan laza költségvetési politika volt a jellemző a világban és Magyarországon is. És ez azért alakult így

mert a nyolcvanas évek közepén, a kilencvenes évek elején egy hihetetlenül perverz jövedelemeloszlás ment végbe,

ami a XIX. század végi állapotokat teremtette újra. Ennek eredménye lett egy tartós kereslethiány, ezt próbálták meg laza fiskális és monetáris politikával konszolidálni, az ebből kinövő buborékok robbantották a válságot. (Az amerikai hitelbuborék egyik alapvető oka az volt, hogy az állam nyomására a bankok kevésbé fizetőképes – subprime – ügyfeleknek is nyújtottak ingatlanhiteleket.)

Ez a javaslat Surányi szerint valóban hozhatna érdemi, történelmi mértékkel mérhető változást, hiszen alapjaiban alakíthatná át az elosztási viszonyokat. Viszont több konkrét fenntartása is volt a most megjelent koncepcióval szemben. A LÉT javaslata 900 milliárdos kereslettöbbletet hozna létre (ennyivel több pénze lenne az embereknek, ebből tudnának vásárolni), azaz a belföldi kereslet akár a GDP 3 százalékával is bővülhetne. De a terv nincs tekintettel arra, hogy minden magyar gazdaságon belül elköltött forintnak importvonzata van, azaz a kereslettöbblet automatikusan rontaná a külső egyensúlyunkat.

Surányi szerint ezt még elviselné a magyar gazdaság, ami 5-6 éve kínlódik, alig fordulnak elő benne beruházások, és nagyon pang a fogyasztás is.

Surányi György (Fotó: Molnár Bálint)

Ami nagyobb baj, hogy a lépés 1-1,5 százalékkal rontaná az államháztartás helyzetét, ezt pedig a jelenlegi körülmények között szerinte nem viselné el a költségvetés. Ezért ő a paraméterek változtatását javasolta.

A másik veszély szerinte, hogy a koncepció szerint a nettó minimálbér a LÉT-tel együtt 82500 forintra nőne. A minimálbér összegének megemelését Surányi is indokoltnak látja, de szerinte a minimálbér és a LÉT-pénz között  annyira kicsi lenne a különbség (32 ezer forint), hogy az sokakat nem motiválna arra, hogy munkát keressenek.

Nem azért, mert nem szeretnek dolgozni, hanem mert egyszerűen nem érné meg, napi nettó ezer forintért munkába járni, és viselni ennek a költségeit. Ezért szerinte mindenképp meg kéne növelni a távolságot a nettó minimálbér és az alapjövedelem összege között.

Ennek a megoldása lehetne a minimálbér emelése, és adóékek csökkentése, ami amúgy a belgák után nálunk a második legnagyobb az unióban, 49 százalékkal. (Azaz 100 megkeresett forintból csal 49 marad nálunk.) A LÉT javaslata pedig emelné az adókat, egységes hozzájárulást vezetne be, ez az elvonási arányt 71 százalékra vinné fel, ami egyértelműen a szürke-fekete gazdaság felé lökne tömegeket.

Surányi mindezek ellenére lát lehetőséget a koncepcióban, szerinte érdemes lenne elsőnek kisebb szinten, mondjuk csak egy régióban bevezetni. A javaslat bevezethetőségének megteremtésére a volt jegybankelnök szerint  azért is szükség van, mert képes lehet csökkenteni a szegénységet. A számítások szerint a LÉT-rendszerben a létminimumon élők száma 4 millióról rövid idő alatt 2,7 millióra csökkenne, a mélyszegénységben élők aránya pedig 16 százalékról nyolcra. Ez pedig tényleg történelmi jelentőségű fejlemény lenne.

A politikának jól jönnek a szegények

Az igazán nagy kérdésnek az tűnik a konferencián részt vevők szerint, hogy el lehet-e fogadtatni egy ilyen koncepciót a társadalommal és a politikai elittel. Ehhez többek között az is kéne, hogy a társadalom munkaképe megváltozzon. A mai napig a polgári társadalom alapját jelentő munkafelfogás a legelterjedtebb, azaz hogy csak a kereső munka jelent munkát, ráadásul ez biztosítja a különféle jogosultságok alapját is.

Somlai Péter szociológus beszélt arról, hogy a helyzet ennél márjóval árnyaltabb. Az új német kormány éppen most kezdett el gondolkodni a 32 órás munkahét bevezetésén, ami egy világos jele annak, mennyire átalakult a munkaerőpiac. Európa szerte óriási probléma a fiatalok munkanélkülisége, közben pedig terjednek az atipikus munkák, a részmunkaidős foglalkoztatások.

Somlai Péter (Fotó: Molnár Bálint)

Mára a stabil, tartós, határozatlan idejű szerződéssel alátámasztott munkahely kiváltság lett, ami keveseknek jut csak. Helyette a bizonytalanság, az alkalmi munkahelyek közötti sodródás van. És míg régen a munkahelyünkön megszerzett szakmai identitás volt az egyik fontos eleme annak, ahogy beilleszkedtünk a polgári társadalomba,

mit lehet mondani annak a szakmai identitásáról, aki nappal díszletet fest, esténként pizzafutár, amúgy meg egyetemista?

Ez a bizonytalanság pedig oda vezet, hogy a fiatalok nem mernek hitelt felvenni, lakást vásárolni, családot alapítani. A feltétel nélküli alapjövedelem gondolata Somlai szerint éppen ezért fontos, hogy a bizonytalanság helyett némi tervezhető jövőkép jelenjen meg az emberek életében. A gazdaságilag sokkal jobban teljesítő Németországban a kutatók a lakosság egyharmadát teszik ebbe a bizonytalan státuszba. Ezek után kell elképzelni, hogy akkor mekkora lehet ez az arány nálunk.

A LÉT fontos eredménye a kutatás készítői szerint a szegénység mérséklése lenne. Szociális segélyrendszer jelenleg is működik Magyarországon, de ezzel a szakértők szerint sok a gond. Nem csak hogy stigmatizál, és hogy mindenféle bürokratikus labirintusokba veszejti el az igénylőket, de hogy rendesen el sem jut a rászorulókhoz. Scharle Ágota évtizeddel ezelőtt készült kutatása szerint a segélyre anyagi helyzetük alapján rászoruló magyarok 40 százaléka nem jut semmiféle segítséghez, a segélyezettek harminc százaléka viszont jogosulatlanul kap támogatást.

Az alapjövedelemmel éppen ezeket az anomáliákat védenék ki. A konferencián szintén felszólaló Ferge Zsuzsa szerint viszont az ellentábor nagyon erős lesz, ezért a LÉT támogatóinak nem lesz könnyű dolguk. Ferge annak ellenére számít heves tiltakozásra, hogy a számítások szerint kifejezetten kevesen lennének, akik rosszul járnának az alapjövedelem bevezetésével, és hogy a koncepció szerinte kifejezetten piacpárti lett.

Ferge Zuzsa (Fotó: Molnár Bálint)

De szerinte ebben az ügyben az értelem az érzelemmel fog ütközni, a szegény- és idegenellenes érzelmek minden modern társadalomban jelen vannak. És egy ilyen rendszer bevezetésekor felerősödhetnek ezek a hangok. Az a felvetés, hogy ha mindenki kap pénzt az államtól, akkor lesznek, akik majd nem akarnak dolgozni, a szociológus szerint is jogos. Az ország lakosságának 5-8 százaléka olyan mélyszegénységben él, ahol a fiatalokba már zsigerileg égett bele a sorsuk. Nem csak pszichológiailag, de fiziológiailag is bénítja őket a szegénység, idézte Ferge a közelmúlt egyik legfontosabb tudományos felismerését.

A mindenkori hatalom pedig tudatosan vagy nem, de érdekelt a helyzet fenntartásában. A szegények hasznosak, mert bűnbakká tehetők, a felelősség rájuk tolható. A jelenlegi segélyezési rendszer nem képes társadalmilag elismerhetővé tenni a rászorulókat, ezért szükség van a segélyrendszer átalakítására és a bérek emelésére. Ezek a lépések Ferge szerint előkészíthetik az utat a LÉT felé.

Mi jön most?

A tanulmány készítői reményei szerint rengeteg vita. A 98 oldalas írással be akartak rúgni pár ajtót, és a jelek szerint ez sikerült is. A közeljövőben fognak találkozni jogászokkal, közgazdászokkal, katolikus értelmiségiekkel, és bárkivel, aki elhívja őket, hogy beszéljenek a projektről. Társadalmi mozgalmat szeretnének indítani, ami mögé annyian állnak oda, ami már a politikusok felé is jelzés lesz.

Az MSZP már vette is ezt a jelzést, a konferencián a párt több politikusa is feltűnt, Lendvai Ildikó pedig elmondta, hogy szívesen támogatnának egy népszavazási kezdeményezést a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséről.

A tanulmány itt érhető el, érdemes rászánni pár órát.

;