Paks egy orosz bástya az európai sakktáblán

Oroszország kelet-európai érdekszféráját szerzi vissza, és ezért ad hitelt Magyarországnak orosz atomerőműre

- így értékelte a Financial Times a tegnapi orosz – magyar megállapodást az új paksi atomerőműről.

Az értékelés nem ruszofób paranoia. Oroszország 2003-ban elfogadott egy energetikai stratégiát, ami nyíltan kimondta, hogy "az energetikai üzletek meghatározzák az ország geopolitikai befolyását". Ez akkor nagy nemzetközi visszhangot keltett, ezért a 2009-es újabb stratégia már kicsit óvatosabban fogalmaz, és "a globális gazdasági pozíciók erősítéséről" beszél. De a lényeg ugyanaz.

Restauráció

Oroszország erejét olaja, földgáza és reményeik szerint egyre inkább nukleáris képességei adják. Putyin elnök nyilvánvalóan szeretne minél többet visszahozni a Szovjetunió egykori befolyásából. Ennek egyik része, hogy az egykori szovjet területeket nem engedi tovább forgácsolódni: első elnökségét a csecsen háborúval kezdte, visszaszerezve az olajban gazdag, addigra kvázi független területet. 2008-ban háborút indított Grúzia ellen, amikor az vissza akarta csatolni magához az apró Dél-Oszétiát. Ukrajnát és Örményországot tavaly kényszerítette vissza egy EU-val kötendő szerződéstől.

Putyin fontos terve, hogy 2015-ben létrehozza az Eurázsiai Uniót, egy olyan gazdasági – politikai szövetséget, amibe minél több ex-szovjet tagköztársaságot akar bevonni. Kazahsztán, Örményország és Fehéroroszország már elkötelezték magukat.

De az egykori KGST-országok is fontosak maradtak Moszkvának. Nehéz szétválasztani, hogy agresszív üzleti nyomulásról, vagy nagyhatalmi ambíciókról van-e ebben a régióban szó.

A kettő általában is összefügg, de Oroszország esetében különösen: az orosz gáz- és atomipar is állami kézben van, míg az olajiparban is nagyon erős az állami befolyás.

A legutóbbi ukrán példa jól mutatja, hogy az oroszok hogyan használnak gazdasági eszközöket hatalmi célokra. Amíg Ukrajna tervezgette az EU-s szerződés aláírását, embargó alá vettek egy csomó ukrán terméket, és felemelték a gáz árát. Amikor Ukrajna visszamondta a társulási szerződést Brüsszellel, Putyin 30 százalékos árengedményt adott az ukránokra a földgázra.

És  most nézzük, milyen pozíciókat vett fel Oroszország a Szovjetunió egykori határaitól nyugatra:

Gáz

Az orosz befolyás legfontosabb eszköze a földgáz. Európa keleti fele orosz gázzal fűt, és sok helyen áramot is ezzel termelnek. A határ a Németország – Olaszország tengely, ezekben az országokban már csak 30 százalék körül van az orosz gáz aránya. Innen keletre 60 százalék feletti, egyes helyeken (Litvánia, Bulgária például) 100 százalékos. Az oroszok ennek fenntartására elég sokat áldoztak az utóbbi időben, és sikeresen hárították a régió próbálkozásait a függés oldására.

Ebben legfontosabb eszközük a vezetékek építése, és lehetőség szerint birtoklása.

Egyrészt megépítették az Északi Áramlatot, ami a tenger alatt, közvetlenül visz gázt Németországba. A beruházás nagyon drága volt, de az oroszoknak megérte kikerülni a tranzitországokat, hogy ne kelljen alkudozniuk.

Igor Zarembo/RIA Novosti

A Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül menő vezeték fehérorosz részét kizsarolták Lukasenko minszki diktátortól. Addig emelték a gáz árát, amíg meg nem szerezték a vezeték tulajdonjogát, tíz évvel ezelőtt

E vezeték (Jamal a neve) lengyel szakaszában a Gazprom 2010-ben szerzett 48 százalékos részesedést. Itt puhább módszert választottak. Akkoriban járt le a lengyelek hosszú távú gázszerződése (a magyar 2015-ig érvényes), és az oroszok a kedvező árért cserébe részesedést kértek a vezetékben. A lengyelek a 2022-ig kapott relatív olcsó gázért ezt is odaadták, és abba is belementek, hogy ha feleslegük lenne, akkor abból nem adhatnak el harmadik félnek. Az oroszok ezzel is akadályozni akarták, hogy a régió országai új, észak – dél irányú vezetékekkel enyhítsenek keleti függésükön.

A harmadik nagy vezeték a 2005-ben átadott Kék Áramlat, ami a Fekete-tengert járja körbe (Törökország, Bulgária, Románia, Moldova, Ukrajna). Ez a vezeték is a Gazpromé.

A negyedik fontos vezeték Ukrajnán keresztül hoz gázt, és ennek van magyarországi leágazása is. Az oroszok régóta meg akarják szerezni Ukrajnától az ottani szakaszt, de ezt Kijev egyelőre nem adta. A magyarországi szakasz a Mol érdekeltsége.

Évekig nagyon komolyan készültek az európaiak arra, hogy felépítsék a Nabucco nevű vezetéket, hogy ezzel az orosz befolyást enyhíteni lehessen. Azeri gázt hozott volna ez a vezeték, Törökországon át fel a Balkánon, egészen Ausztriáig. Mostanra azonban úgy tűnik, hogy ebből semmi sem lesz.

Viszont az oroszok lényegében ugyanezen a nyomvonalon (csak nem Románián, hanem Szerbián át) a Déli Áramlat megépítését készítik elő éppen.

A magyar kormányok sokáig két vasat tartottak a tűzben, ám mostanra már csak erről a vezetékről van szó itthon is.

Ha ez is elkészül, akkor az oroszok szinte túlbiztosítják magukat. Ha valamelyik útvonal veszélybe kerülne, akkor is lesz elég lehetőségük gázt szállítani nyugatra. És ennyi orosz vezeték mellett már senkinek sem éri meg a régióban újat építenie.

Ez üzletnek is jó az oroszoknak, de hatalmi szempontból is. A volt KGST-országok kiszolgáltatottak maradnak. Az oroszok szeretnek évtizedes megállapodásokat kötni a gázra, és az is látszik, hogy ilyenkor a nagy tétre hivatkozva próbálnak mindig kérni valami extrát. Például legutóbb a lengyelektől az ottani vezetékeket.

Az oroszok igyekeztek gázszolgáltató cégeket és gáztárolókat is venni a régióban. Ezek a kísérletek azonban kevésbé voltak sikeresek. Többek között azért, mert az EU előírta, hogy szét kell választani a tulajdonosokat a gázüzlet különböző feladatainál (nagykereskedelem, szállítás, szolgáltatás).

Ezért is lett fontos az oroszoknak, hogy legalább minden utat ellenőrizhessenek.

Olaj

Fontos különbség a gázhoz képest, hogy az olaj esetében könnyebb beszállítót váltani, mint a gáznál. Olajat ugyanis nem csak vezetéken lehet szállítani, hanem vasúton és hajón is. Ezért itt a függés kevésbé aggasztó. Ugyanakkor az oroszok ezt a piacot is uralják a régióban.

Magyarországon 98, Bulgáriában 90, Szerbiában 80, Görögországban 40 százaléka a felhasznált olajnak orosz eredetű.

A legfontosabb szereplő a Lukoil, de ez kivételesen nem állami cég. Annyira nem, hogy az ötöde az amerikai ConocoPhilips nevű vállalaté. Így a Kreml befolyása kevésbé egyértelmű itt, mint a gáz esetében. Igaz, a Lukoil akkor tört fel, amikor Putyinék szétverték a Jukoszt, és börtönbe zárták tulajdonosát, Mihail Hodorkovszkijt.

A Lukoil a 2000-es években nagy benzinkút felvásárlásba kezdett a régióban, elsősorban Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Bulgáriában.

A cég finomítókat is vesz: övék Bulgária egyetlen olajfinomítója (Burgasz), és a romániai Ploiestiben lévő finomító is. Övék a vukovári (Horvátország) vasúti olajterminál is, amivel az ottani olajkereskedelmet tudják ellenőrizni.

Iliya Pitalev/RIA Novosti

Az orosz állami olajcégek is kezdik felfedezni Európának ezt a felét. A Zarubezsnyeft például megvette a boszniai szerb köztársaságban lévő Boszanszki Brod finomítót, és a szintén boszniai Modrica gépolajgyárat. A szintén orosz állami Gazpromnyeft pedig a szerb olajvállalat, a NIS 51 százalékát birtokolja. A NIS-nek vannak olajkútjai Szerbiában és Angolában is, továbbá van két olajfinomítója (Pancevóban és Újvidéken). A szerb államot többek között azzal vették rá a NIS eladására, hogy megígérték, a Déli Áramlat nem Románián, hanem Szerbián megy majd keresztül.

Az orosz hadsereg olajszállítója, a Szurgutnyeftegáz pedig 2009-ben megszerezte a Mol több mint ötödét, ám ezt azóta a magyar kormány visszavásárolta.

Atom

Egyre aktívabb külföldön a szintén állami Roszatom is. A cég atomerőműveket épít, ami nemcsak azért fontos, mert nagyon drágák ezek a beruházások. Az is számít, hogy az építtetők hozzák az üzemanyagot (fűtőelemeket) az erőművekbe, ami évtizedekre szóló megrendelést jelent túl az építkezésen is. És persze függést jelent a vásárlónak.

Csakhogy ezen a területen Európában az oroszok nagyon le vannak maradva. Az utóbbi évtizedben Ukrajnában, Iránban, Indiában és Kínában épített erőműveket a Roszatom. Jelenleg pedig a következő országokban építkeznek: Kína, Törökország, Fehéroroszország, Banglades, Vietnam.

PAVEL LISITSYN / RIA NOVOSTI

Bulgáriából volt még egy megrendelésük, de azt egy ottani kormányváltás után a bolgárok lemondták.

Az EU területén még nem sikerült ezen a vonalon sikereket elérniük. Márpedig a terjeszkedésnek ez lehet a következő eszköze. Főleg, hogy a Déli Áramlattal a gáz esetében már nem lesz hova erősödni, és az olajipari terjeszkedés üteme sem bővül már. Csehország, Szlovákia és Bulgária is évek óta fontolgatja, hogy új erőművet építenének, itt tehát van remény még nagyokat szakítani.

Paks II. azért lehet fontos nekik, mert ezzel a nukleáris energiában is betennék a lábukat a régióba.