Szlovákiának is tukmálják az oroszok az atomot

  • Szlovákiában több mint tíz éve szó van arról, hogy új atomerőmű kell.
  • A cseh befektető azonban visszakozott, mert kiszámolta, nem biztos, hogy megéri.
  • Az oroszok ősszel bejelentkeztek a helyükre, de a francia elnök is személyesen lobbizott.
  • Számolnak még, a paksi konstrukció egy új helyzetet hozott ott is.

Sláger lett az atomerőmű Közép-Európában – a paksi beruházás egyik közvetett hozadéka, hogy Szlovákiában is új lendületet kaptak az ország legnagyobb erőművének fejlesztéséről szóló, hónapok óta húzódó tárgyalások. Oroszország megtalálta azt az eszközt, amivel megszólíthatja a régió országait, igaz, a rizikós befektetés kockázatainak egy részét cserébe át kell vállalnia.

Szlovákiában két atomerőmű épült eddig – a kisebb és modernebb Mohin (Mohovce), a nagyobb és korszerűtlenebb Apátszentmihályon (Jaslovské Bohunice, Nagyszombat közelében). Mindkét erőmű bővítése tervben van, az 1972-ben megnyitott apátszentmihályi üzem esete azonban különlegesnek számít. Ez ugyanis Európa egyik legveszélyesebbnek tartott erőműve, és elég öreg is már. Így Szlovákia az uniós csatlakozáskor kötelezettséget vállalt az erőmű blokkjainak bezárására. Itt érdemes megjegyezni, hogy az erőmű elsőként felépített reaktora 1977-ben leolvadt. A máig tisztázatlan balesetben a környékbeli lakosság egy része komolyabb radioaktív dózist kapott, a négyes kategóriába besorolt incidensről azonban csak húsz évvel később szerzett tudomást a közvélemény. (Az arányok érzékeltetése végett: Fukusima a legsúlyosabb, hetes minősítést érdemelte ki.)

Apátszentmihály

Az uniós csatlakozási szerződés kötelezettségeinek eleget téve az állam az első apátszentmihályi blokkot 2006-ban, a másodikat 2008-ban leállította. A kiesés következtében Szlovákia energiabehozatalra kényszerült, ám ennek költségeit a bezárást előíró EU finanszírozza. A tervek szerint legalábbis addig, míg új erőművek üzembe nem állnak – ami évtizedekbe is beletelhet.

Érdekes módon pont egy oroszországi érintettségű esemény, a 2008/09-es, téli gázválság döbbentette rá a szlovákiai politikai elitet arra, hogy az energiafüggőség katasztrofális következményekkel is járhat, a gázcsapok téli elzárása az ipari termelést is visszavetette. A pillanatnyi helyzet súlyosságát jelzi, hogy a kormány az ellenzékkel egyetértésben arra is hajlandó lett volna, hogy az uniós tiltakozás ellenére újraindítsa a két leállított apátszentmihályi blokkot. Kérdéses marad viszont, melyik cég és milyen feltételekkel építi meg az új blokkot, melyet az egyszerűség kedvéért harmadik apátszentmihályi erőműnek is nevezhetünk (miután az első elfüstölt, a második pedig leépülőfélben van).

A tervek szerint az új erőmű paramétereiben a paksi beruházáshoz fogható (2400 MW kapacitású) lesz, de nagyon nem mindegy, milyen feltételeket szabnak meg a beruházók. Az eredeti befektető, a cseh ČEZ lett volna, ám ők már visszaléptek. Kihátrálásukhoz nagyban hozzájárult a befektetés bizonytalan volta, a vállalatnak kétségei támadtak arról, mennyire térül meg atomerőművet építeni. Jellemző, hogy a megtermelni szándékozott áramot a régiós piac bizonytalansága miatt legfőképp balkáni exportra szánták: a hazai árak alakulását a megújuló energiaforrások uniós dotációja befolyásolja, ahogy a gazdasági válság miatt – talán csak ideiglenesen – visszaeső kereslet is kockázatossá teszi a befektetést.

A szlovákiai tervek ugyanis eddig arról szóltak, hogy az építkezést a beruházók finanszírozzák, az erőmű részben az övék lesz, és az eladott áramból hozzák vissza a beruházás költségeit és a profitot.

Az apátszentmihályi erőmű

A ČEZ helyére nyáron beugrani szándékozó Roszatom ennek megfelelően biztosítékokat kért, garantált átvételi árakhoz kötötte volna a részvételét a projektben, ez okozta a tárgyalások ideiglenes megfeneklését is. A Roszatom optimista becslései 2021-re teszik az új apátszentmihályi blokk megnyitását, 470 millió eurós haszonnal számolva az állam részéről. Ezek viszont optimista becslések, a beruházás mértékét alsó hangon is 4-6 milliárd euróra teszik Szlovákiában. Rossz esetben az állam hitelekbe veri magát, az energiaárak a fent említett rizikók következtében visszaesnek, a befektetés pedig nem térül meg.

A paksi megállapodás ebből a szempontból új helyzetet eredményezett, hiszen Szlovákiának és Csehországnak akad egy konkurense, fellendülhet a kereslet. Az oroszok a tárgyalások szünetelése után egy jobb ajánlattal keresték meg a szlovák felet is (októberben Franciaország is elnöki szinten lobbizott az ügyben). Orosz részől a motiváció meglehetősen egyértelmű: az erőműépítés hozzájárulhat az ország gazdasági befolyásának erősítéséhez. Szlovákia számára a legnagyobb rizikót a várható költségek és a haszon kiszámolása jelenti – Magyarország ebben a kérdésben már döntött.

A cikket Tokár Géza írta. A szerző szlovákiai politikai elemző.