Évekig tartó halogatás után ma választja meg a parlament a kommunista állambiztonság múltjának feltárására felállított Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és két tagját. (Arról, hogy a Fidesz hogyan szabotálja évek óta az ügynökakták nyilvánosságának kérdését, a KDNP-s Rétvári Bence és az LMP-s Schiffer András tavalyi vitájáról írt riportunkban lehet többet megtudni.)

A jelöltek:

• Elnökjelölt: Földváryné Kiss Réka történész, aki az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. Korábban főleg a protestáns egyházak jelenkori történetével foglalkozott.
• Egyik tag: Soós Viktor Attila katolikus hittanár többször publikált a katolikus papok diktatúrák alatt elszenvedett üldöztetéseiről.
• Másik tag: Ötvös István a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, jelenkortörténet tanszékének vezetője. Publikációiban sokat foglalkozott a koncepciós perekkel.

A tagok szakterületét elnézve okkal feltételezhető, hogy a kormány az egyházak üldöztetésére fogja helyezni a hangsúlyt (a KDNP-nek a keresztényüldözés az egyik legfontosabb témája volt a ciklusban). Miközben például az LMP szerint a legfontosabb kérdés, hogy a rendszerváltás után sokan hogyan kerültek döntéshozó helyzetbe, gazdagodhattak meg, vagy kerültek előnyös helyzetbe azzal, hogy az információkkal visszaéltek.

A testület egyébként öttagú lesz, a maradék kettőt az MTA elnöke és Navracsics Tibor igazságügy-miniszter nevezi meg. A bizottságban olyan ember lehet, aki jogi vagy társadalomtudományi végzettséggel rendelkezik, és nem töltötte be a 18. életévét a titkosszolgálatok 1990. februári átszervezéséig, tehát most nem idősebb 42 évesnél – írja az MTI.

Amiért sokan – például Ungváry Krisztián történész is – kritizálták a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tervét, az az, hogy felesleges, hiszen a probléma más: bár az akták a levéltárban ma is megismerhetők és kutathatók, mégsem nyilvánosak, ráadásul a bíróságok sok esetben nem fogadják el bizonyítottnak, és egykori ügynökök így rágalmazásért pereket nyerhetnek történészek ellen. Hack Péter szerint egy óra alatt megoldható lenne az ügynökkérdés, törvénymódosítással.

(Címlapkép: Fortepan)