A magyarokon kívül számolgatja bárki az olimpiai pontokat?

  • A Magyar Olimpiai Bizottság gratulált a női rövid pályás gyorskorcsolya-váltónak a Szocsiban elért pontszerzéshez.
  • Nem érmet nyertek, csak hatodikok lettek.
  • Ami nem lebecsülendő eredmény, de számon tartja bárki ezt rajtunk kívül bármilyen táblázatban?
  • A Nemzetközi Olimpiai Bizottság biztosan nem. Más sem nagyon.
  • Magyarországon viszont fontos, mert ez alapján osztják szét a támogatást a sportágak között.

Miközben a magyar alpesi sízés legnagyobb sikerét érte el Szocsiban Miklós Edit, kicsit kesergett, hogy a 7. helyével éppen nem lett pontszerző. A MOB-elnöke pedig levélben gratulált a rövid pályás gyorskorcsolyában hatodik helyen végzett magyar női váltónak a sikeres pontszerzéshez. Miért olyan fontos, hogy valaki hatodik vagy hetedik?

Miklós Edit, hetedik helyezett. Nem pontszerző Fotó: AFP

Olimpia idején lassan annyira megszokottá vált Magyarországon a pontszerző kifejezés, mint a köztévé Híradójában egy jó gyurcsányozás. Mi is beleestünk ebbe, sőt címben is elsütöttök a pontszerzőzést, de ez már annyira hivatalos lett Magyarországon, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság külön táblázatot is vezet a honlapján a pontverseny állásáról, miközben semmilyen ilyesmi nincs a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál, de komolyan vehető, nem magyar lapoknál sem.

Miről is van szó?

Miközben mindenhol máshol a világon, ha olimpiai erősorrendet akarnak felállítani, az aranyakat, legfeljebb az érmeket számolják, nálunk egy speciális pontrendszert vezet a Magyar Olimpiai Bizottság.

A számítás szerint az első hat helyezett kap pontot. Az aranyérmes hetet, a második csak ötöt, aztán minél hátrébb végez valaki, annál kevesebb pontot szerez, a hatodik már csak egyet.

És így lesz a speciális pontszámításból büszke táblázat. Merthogy ezzel az egy hatodik hellyel a Szocsiban részt vevő, rekordszámú 88 országból máris 31.-ek vagyunk a MOB-honlapján. A Nemzetközi Olimpia Bizottságnál viszont ilyen nincs, csak az tüntetik fel, hogy melyik ország nyert érmet (szerda kora délutáni állapot szerint a 88-ból eddig 26). Mi pedig ott vagyunk a 62 olyan ország között, akiknek a részvétel volt a fontos, és csak az ábécésorrend dönti el, hogy ki hányadik a dobogótól távol lévő országok között. Mi Hongkong és Izland között álltunk.

Csak Londonban több érmes volt, mint télen összesen

Kevés, mindössze tucatnyi olyan nemzet van, amelyik az összes téli olimpián részt vett, Magyarország ilyen. Ehhez képest csak a 2012-es londoni olimpián több magyar érmes volt (8 arany, 4 ezüst, 6 bronz), mint a téli olimpiákon eddig összesen.

A hatodik helyezett magyar váltó tagja, Heidum Bernadett. A kijutás jutalmat ért, de a ponthoz kellett a vetélytársak kizárása. Fotó: AFP

Nem olyan hosszú a lista, hogy ne lehessen felsorolni a hidegben megszerzett magyar érmeseket. Csak korcsolyapárosok következnek.

  • Arany: még nem nyert magyar sportoló téli olimpián
  • Ezüst: Kékessy Andrea–Király Ede korcsolyapáros (1948), Regőczy Krisztina–Sallay András jégtáncpáros (1980)
  • Bronz: Rotter Emília–Szollás László korcsolyapáros (kétszer is, 1932 és 36), Nagy Marianna–Nagy László-páros (szintén kétszer is, 1952 és 56)

Nem csoda, ha több figyelem jut a helyezettekre. És hiába bővül a kör az első hatra, ezen a dicsőségtáblán sincsenek sokan.

Londonban, a nyári olimpián 16 úgynevezett pontszerzőnk volt még az érmesek mellett. Csak ez több, mint az összes téli olimipai pontszerző eddig. A most hatodik helyen végzett női gyorskorcsolyaváltó csak a 12. olyan "pontszerző", akik nem érmesek, de az első hatban végeztek téli olimpián.

Nem könnyű tehát feltenni Magyarországot még így sem a téli térképre. 22 téli olimpián vett részt magyar versenyző, ebből tizen nemhogy az érem, de az első hat hely valamelyike sem jött össze.  A nyári olimpiákon eddig 3512 pontot szereztünk. A télieken 51-et. Ebben benne van már a most Szocsiban begyűjtött egy pont is.

A gyorskorcsolya, a ponttáblázat feltámasztója

Nyilván nehéz a tévé előtt kiabálni, hogy a magyar sífutó egy jó hajrával csípje meg a 88. helyet 20 kilométeren. (Gombos Károlynak sikerült ez most.)

Regőczyék 1980-as ezüstje után hat olyan téli olimpia volt, ahol nem kellett hozzányúlni a pontstatisztikához. Aztán jöttek a rövidpályás gyorskorcsolyázók, és 2006-tól megint lehetett - ha nem is az érmeket - de a pontokat számolni. Huszár Erika 2006-ban negyedik lett, de a váltóval bekerült az első hatba Vancouverben is, aztán Szocsiban is tagja volt a hatodik helyezett váltónak. Magyar sportoló három egymást követő téli olimpián nem volt még a legjobb hatban, ez Huszárnak sikerült.

De akkor miért az első nyolc kap jutalmat?

Hogy a helyezések háziversenye még bonyolultabb és értelmetlenebb legyen, a sportolók állami jutalmazásánál 2008 óta már nem az első hat, hanem az első nyolc helyezett kap pénzt. Így például a MOB-ponttáblázatban nem szerepel a minden idők legjobb alpesi síeredményét elérő Miklós Edit a maga hetedik helyével, viszont állami jutalomra már jogosult lesz.

Amennyire megalapozott az első hat helyezett kiemelése, az alapján simán lehet, hogy a következő olimpián átszabják pontszámítást is, és kibővítik azt az első nyolcra.

Több értelme lenne amúgy. A rövidpályás gyorskorcsolyaváltó például már azzal jutalomra jogosult lett, hogy kiharcolta az olimpiai részvételt, mert Szocsiban összesen nyolc csapat indult. A lányok úgy lettek hatodikok, hogy két csapatot is kizártak a versenyből.

Nem nagyon van hatos döntő sem a nyári, sem a téli olimpián, úszásban például nyolcan jutnak a fináléba, az egyenes kieséses versenyeken, mint amilyen a birkózás például, pedig nyolcas, négyes osztásnak lenne értelme, sokszor nem is döntik el, hogy ki a negyedik vagy ki az ötödik.

Az amerikaiak is alternatív számítást vezettek be

Még mielőtt úgy tűnne, hogy csak nekünk fontos a helyezkedés az országok között, na jó, legfeljebb pár, a sportban a nemzetek közötti versengést kiélő kisebb országnak, azért ne felejtsük el a nagy amerikai hisztit sem.

Egészen a pekingi, 2008-as olimpiáig elfogadott volt, hogy az aranyak rangsorolnak elsősorban az éremtáblázaton. Az ezüstök és a bronzok csak azt döntik el, hogy az ugyanannyi elsőséget szerzett ország között ki hányadik. Vagyis például Londonban a kétharmad Budapest területű, százezres Grenada a 400 méteres futásban szerzett egy aranyával megelőzte a két ezüstöt és hat bronzot nyerő Indiát.

De mi történt Pekingben? A házigazda kínaiak 51 aranyat nyertek, a három korábbi olimpia legsikeresebb nemzete, az amerikai viszont csak 36-ot. Amire az utóbbiak azt hozták elő, hogy ok, de számoljuk egynek az érmeket, színektől függetlenül, úgy akkor nekik 110 medáljuk van, a kínaiaknak meg csak 100.

Jacques Rogge, a NOB akkori elnöke erre azt a bravúros, és a NOB-ra annyira jellemző megoldást választotta, hogy nem döntött: “Kínaé a legtöbb arany, az amerikaiaké a legtöbb érem, de ebben a kérdésben nem foglalunk állást.” Így még ilyen fajta hivatalos éremtáblázat sem létezik, amit 102 évig vezettek, és az aranyak száma volt benne a legmeghatározóbb.

Pedig ebben a kérdésben furcsa koalíciók is összejöhettek volna, akár Kuba is Amerika harcostársa lehetett volna, mert valami különleges balszerencsesorozatnak köszönhetően Pekingben volt ugyan 24 érmük, de abból csak kettő arany. Az előttük végzett Grúziának mindössze három aranya és három bronza volt, az összesen hat medál. Kuba a hagyományos, aranyközpontú táblázaton 28. volt, mögöttünk végeztek. Ha darab darab szemléttel nézzük az érmeket, akkor már rögtön 12.-ek, ami azért szép eredmény egy ilyen kis országtól, mehet a zene és a tánc.

És ez alternatív amerikai számítás folytatódott a vancouveri téli olimpián is, amikor az amerikai csapat csak kilenc aranyat nyert, miközben a németek tizet, a házigazda kanadaiak pedig 14-et. Csakhogy egybemosva a dobogót, a megszerzett érmekben Amerika nyert, 37 medállal, a németeknek 30, a kanadiaknak 27 jutott.

Sőt, az amerikai lapok most is összesöprik az érmeket, így például csütörtök délelőtti állás szerint Amerika az első.

A New York Times éremszámlálója csütörtök délelőtt. Így kell megelőzni a több aranyat szerző Norvégiát és Németországot egy rakás bronzéremmel.

De mi értelme van magunknak csinálni egy külön versenyt?

Nagy Zsigmond, a MOB nemzetközi igazgatója szerint a NOB valóban nem használja a pontrendszert, de az itthoni értékelésekben fontos szerepe van. Merthogy ezzel átláthatóan és egyértelműen összevethető több olyan sportág teljesítménye, ahol a versenyzők nem szereznek érmeket. A pontrendszer alapján dől el, hogyan oszlanak meg a sportági támogatások. Nagy szerint több ország is használja ezt a fajta belső értékelést.

Lehet ezt még fejleszteni

Nagy nem említette, de mi azért látjuk ebben még a fejlődési lehetőséget. Járhatna külön pont azért, ha a szövetség két sportoló közül azt küldi ki, akinek az egybevetéseknél rosszabb az eredményei, és a gyengébb sportoló megelőz bárkit. A magyar Simon Ágnes például 69. lett a 75 fős mezőnyben, egy togói és egy mongóliai sifutónő közé beékelve.

De járhatna azért is pont, ha valakinek az apja csapatvezető, és az olimpiai indulást kiharcoló váltót megbontják a kedvéért, ami miatt teljesen szét is esik a négyes.

És ha még lehetne egy külön kategória. A szakszövetségi alelnök gyermekeként részvétel a játékokon. Minden egyes megelőzött versenyzőért járhatna a plusz pont. Gyenesei Leila, akinek az apja, Gyenesei István a síszövetség alelnöke volt, 2006-ban a 10 kilométeres sífutásban például lehagyott egy bosnyák versenyezőt, 69. helyen ért célba. Ő aztán indult a nyári olimpián is, amikor az apja már a sportot is felügyelő önkormányzati miniszter volt. Pekingben, öttusában a 24. lett a 36-os mezőnyben.

Vagy esetleg a pontok fele járhatna a magyar származású sportolókért. Mint amilyen az óriásműlesiklásban győztes Ted Ligety. Ha már Farkas Norbert csak ötvenedik lett. Vagy szorítsunk együtt a döntőben jutó kanadai női hokiválogattnak, a kapujában Shannon Szabadossal. Az ő dédapja magyar volt. Az is pont. És akkor már elmozdulhatunk a 31. helyről is.

Szabados aranyért megy. Fotó: AFP
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.