Hat alkalommal írta felül a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság döntését

2014 március 30., vasárnap 8:43
6

Eddig nagyjából 150 ügyben járt el a Kúria a választásokkal kapcsolatban.

Az új szabályozás szerint a választási ügyekkel kapcsolatos jogviták a helyi választási bizottságoknál indulnak, döntésüket az Nemzeti Választási Bizottság (NVB) előtt lehet megtámadni, az NVB határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet pedig a Kúria bírálja el. Alkotmányos alapjog sérelme esetén lehet az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulni alkotmányjogi panasszal.

Madarász Gabriella, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának szóvivője vasárnap beszélt arról, hogy január óta a hozzájuk érkező nagyjából 150 ügyből 44-et formai okokból utasítottak el (hiányoztak a megfelelő adatok, nem járt el jogi képviselő az ügyben), az ügyek kétharmadában pedig jóvá hagyták az NVB döntését.

Abban a hat ügyben, amelyben megváltoztatta az NVB határozatát a Kúria, a választási alapelvek közül az esélyegyenlőség kérdése került a középpontba, de ez természetesnek tekinthető, hiszen a kampányidőszakra jellemző éles politikai versenyben tipikusan ennek a választási alapelvnek az érvényesülése a legvitatottabb

- mondta el Madarász.

A hat, NVB-döntést megváltoztató kúriai határozatból kettő ahhoz a problémához kapcsolódik, hogy lehet-e villanypóznára választási plakátot helyezni. Március 5-én a Kúria a közúti közlekedés rendjét szabályozó törvény és egy kormányrendelet alapján úgy döntött, hogy tilos a kihelyezés, majd március 17-én a választási eljárásról szóló törvény alapján már arra az álláspontra jutott, hogy nem tilos.

Kampányidőszakban szinte bárhova lehet plakátolni, kivéve ha műemlékekről van szó, illetve ha épületre, kerítésre kerül, akkor kell a tulajdonos vagy a vagyonkezelő engedélye.

A Kúria március 17-i döntésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási szervek a választási eljárásról szóló törvény már említett rendelkezéseinek való megfelelést vizsgálhatják, de nem alkalmazhatják például a közúti közlekedési szabályokat vagy a reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó rendeleti szabályokat. Így pedig a plakátok villanyoszlopra helyezése nem sérti az ilyen ügyben alkalmazandó választási eljárási törvényt.

A Kúria március 17-i döntése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt a napokban utasította el az Ab.

Madarász Gabriella szerint a legfelsőbb bírói fórum ezekben az eljárásokban szigorúan kötve van a benyújtott kérelemhez, annak keretein nem terjeszkedhet túl. Ráadásul a kétféle döntés mögött meghúzódik az az alapvető elvi kérdés is,

hogy egy választási ügy hátterében ott-e az egész jogrendszer, vagy pedig szigorúan a választási eljárás szabályai alapján kell az ügyeket megítélni. Ha például valaki közlekedési táblát takarna le választási plakáttal, nyilvánvaló, hogy a probléma megoldásához nem lenne elegendő csak a választási szabályok alkalmazása.

A szóvivő elmondta, hogy a Kúria általános jogértelmezést nem adhat, kizárólag az NVB konkrét döntése ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem keretei között hozhatja meg a döntését.

Két másik NVB-döntést megváltoztató kúriai határozat a nyíregyházi önkormányzat plakátolási gyakorlatával, illetve újságjával kapcsolatos. A legfelsőbb bírói fórum a napokban kimondta, hogy sérti a jelöltek, jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét a nyíregyházi önkormányzat eredményeit népszerűsítő plakátoknak az országgyűlési képviselő-választáson induló jelölt kampányplakátjai mellé helyezése.

A Kúria arra hívta fel a figyelmet, hogy az új szabályozás "a korábban hatályos eljárási törvénnyel szemben a kampánytevékenység körébe von minden olyan tevékenységet, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, függetlenül a tevékenységet folytató személyétől. (...) Választási jogszabálysértés nem csak kampányeszközökkel és a jelöltek, jelölő szervezetek tevékenysége által valósítható meg. (...) Az önkormányzat - mint közhatalommal bíró szervezet - nem vehet részt a pártok országgyűlési mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene. (...) Az állam, illetve a közhatalommal rendelkező önkormányzat a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja."

A Kúria másik, nyíregyházi önkormányzattal kapcsolatos döntésében azt mondta ki, hogy a helyi önkormányzati lap az országgyűlési képviselő-választáson induló jelölttel kapcsolatos cikkek, valamint a nyíregyházi önkormányzat eredményeit népszerűsítő hirdetés közzétételével összességében sértette a választási eljárás esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvét.

Sajtóhírek szerint a nyíregyházi ügyekben az Ab-hoz fordultak a Kúria döntései miatt.

Az ötödik ügyben  a kérdés az volt, hogy szedhető-e közterület-használati díj azért, mert aláírásgyűjtés céljából a közterület egy részét elfoglalták, és egy kis asztalkára, úgynevezett kitelepülőpultra plakátot helyeztek. A Kúria szerint nem, ugyanis a választási cselekménnyel elfoglalt közterület ingyenesen használható, ilyen esetekre a közterület-használat általános szabályai nem vonatkoznak. A Kúria megállapította, hogy jogsértő volt, amikor február 21-én Mór városában a közterületen elhelyezett pulton történő ajánlásgyűjtést közterület-használati engedélyhez kötötték.

A hatodik ügyben a Kúria az NVB határozatát megváltoztatva megállapította, hogy a TV2 azzal, hogy közzétette a kormány "Magyarország jobban teljesít" jelmondatú, jelölőszervezeteket népszerűsítő, politikai reklámnak tekinthető műsorszámát, megsértette a választási eljárás politikai reklám közzétételének tilalmára vonatkozó rendelkezését, és ennek következményeként a választási eljárásnak a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvét.

Egy másik ügyben a Kúria érdemében nem változtatta meg a döntést, ám annyiban eltért az NVB eljárásától, hogy a legfelsőbb bírói fórum érdemben vizsgálódott, személyesen mentek ki a választási irodába, hogy vizsgálják, megvan-e a szükséges 500 szabályos ajánlása egy jelölőszervezetnek. A Kúria kimondta, hogy érdemi vizsgálat nélkül nem lehet jogsértésre hivatkozni, illetve azt megállapítani.

Kérdésre a kúriai szóvivő elmondta, hogy a külföldi szavazókkal kapcsolatos ügy nem érkezett.

 A volt kúriai tanácselnök elmondta: a bírák a jelentős munkaterhek ellenére szívesen végzik ezt a munkát, átérzik az úgynevezett választási, közjogi bíráskodás súlyát, az ország életében betöltött kiemelkedő jelentőségét.

- zárul az MTI-ben megjelent összefoglaló.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt