Még mindig nem az államé a Welt 2000, de mások is akarják

  • Hiába tűnt úgy, hogy az állam már megvette a Welt 2000-t, mégsem az övé.
  • Az adásvétel másnapján elhunyt egyik tulajdonosnak még alá kellett volna írnia egy papírt.
  • Az eredeti szerződés ugyanis nem volt jó, vagy hiányos volt.
  • A Weltért valószínűleg sokkal bonyolultabb háború dúl a háttérben, mert a Miniszterelnökségen kívül mások is akarják.

Hónapok óta követjük a Welt 2000 Kft. sorsát, és a múltkor már úgy tűnt, hogy vége a történetnek. De egyáltalán nincs vége.

Ez az a cég, ami az EU-s pénzek kifizetéséhez használt szoftvert (EMIR a neve) kezeli, és amit több kormány is hiába akart megvenni. A tulajdonosok sohasem akarták eladni. A monopolhelyzetben lévő, ezért igen jövedelmező vállalkozás tulajdonosait tavaly ősz óta komoly nyomás alá helyezte a Lázár János vezette Miniszterelnökség, hogy adják el a céget. Decemberben a NAV fegyveresei ébresztették a tulajdonosokat, egy évekkel korábbi ÁFA-csalási ügy miatt nyomozva. Januárban a Miniszterelnökség helyettes államtitkára egy interjúban már azt mondta, hogy megvették a céget, de aztán kiderült, hogy ez nem volt igaz. Március 1-én tényleg aláírtak egy adásvételi szerződést. Eszerint a Miniszterelnökség feltűnően olcsón, 500 millió forintért jutott a céghez. Másnap a cég alapítója, a 47 éves Komáromi András váratlanul meghalt.

Most már április van, de a Welt 2000 Kft. még mindig nincs a Miniszterelnökség tulajdonában. A Cégbíróság nem jegyezte át a tulajdonosváltást.

Kiderült viszont – erről a Komáromi temetéséről beszámoló Népszabadság írt először – hogy február 26-n történt egy változás a cég tulajdonosi struktúrájában. Komáromi András ugyanis megvette a cég felét. Alig egy héttel azelőtt, hogy továbbadta volna az államnak. Komáromi volt az alapítója a Weltnek, de 2006-ban kiszállt belőle. Viszont nála maradtak az EMIR jogai, ezért kezdettől részese volt a cég eladásáról szóló tárgyalásoknak.

Elszúrt szerződés

Innentől kezdve zavaros a történet. A Welt ügyeit ismerőktől, több helyről is azt hallani, hogy azért nem tudta átvenni a céget a Miniszterelnökség, mert a március 1-i (szombat) szerződéskötéskor elfelejtettek egy fontos papírt aláírattatni a tulajdonosokkal. Vagyis Komáromi aláírása is kéne még, csakhogy ő vasárnap meghalt.

Galambos László, a Welt másik tulajdonosa nem akart nyilatkozni. Annyit üzent, hogy szeretné, ha rendeződne az ügy, és az állam lenne a tulajdonos. Máshonnan úgy tudni, erről szándéknyilatkozatot is írt a Miniszterelnökség részére. A Miniszterelnökség sem akart nyilatkozni most a Weltről.

Azt biztos, hogy március 3-án (hétfőn) Galambosnak és Komárominak is jelenése volt a Miniszterelnökségen, hogy még valamit elrendezzenek. Talán pont ezt a hiányzó papírt kellett volna most aláírniuk.

Hallottam olyan változatot, hogy az adásvételt megzavarta, hogy Komáromi tulajdonrészt szerzett. Emiatt nem voltak jók a szombaton aláírt papírok, mert az ezt igazoló cégbírósági iratok még nem készültek el. Máshonnan azt hallottam, hogy Komáromi pont azért vett tulajdonrészt, hogy egyszerűbb legyen eladni a céget az államnak.

Az ügyet furcsává teszi, hogy a március 1-én aláírt adásvételi szerződést nem elhamarkodottan csapták össze. A Miniszterelnökségen kívül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) jogi osztályán is átnézték, és azt mondták, hogy minden oké vele.

A fél államigazgatás azt hiszi, hogy az övék

A helyzet most igen bonyolult. A Welt továbbra is dolgozik, de nem az állam tulajdonában. Erről azonban az állam számos intézménye nem tud. Az EU-s kifizetéseket intéző NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) januárban megszűnt, és részfeladatai különböző minisztériumokhoz kerültek. Ezek a minisztériumok most úgynevezett kijelölő rendeletekkel bombázzák a céget. Vagyis munkát akarnak adni, de nem megvenni akarják a szolgáltatást, hanem az államigazgatási rendszer szerint rendelnek meg feladatokat. A Miniszterelnökség valószínűleg nem közölte velük, hogy a cég mégsincs állami tulajdonban.

Az állami tulajdonba vételhez ugyanis az kellett volna, hogy Komáromi András aláírjon még egy papírt. Csakhogy erre már nincs lehetőség. Ahhoz, hogy kiderüljön, hogy ki örökölte Komáromi tulajdonrészét, az ismerősök szerint akár fél évig tartó hagyatéki eljárás szükséges.

Ám még ezután sem biztos a megoldás. Komárominak három kicsi gyermeke van, a legidősebb is csak 12 éves. Amennyiben ők is öröklik a cég egyes részeit – és ez valószínűnek látszik – akkor 18 éves korukig ezeket a részeket nem lehet majd eladni. Ezt akár a gyámügy is előírhatja.

A titokzatos erő

És van még egy csavar a történetben. Több, egymástól független helyről is azt hallottam, hogy van még egy misztikus szereplője az ügynek. A Weltet ugyanis a Miniszterelnökségen kívül más is akarta.

Arról már korábban is írtam, hogy a 2010-es kormányváltás óta megkörnyékezték már a tulajdonosokat. Állítólag  közvetítőkön keresztül érdeklődött például Rogán Antal, a Fidesz mostani frakcióvezetője, illetve ez terjed Köpeczi-Bócz Tamásról is, aki jelenleg az EMMI helyettes államtitkáraként foglalkozik EU-s támogatásokkal. Többen, több helyről is bejelentkeztek, hogy vinnék a Weltet.

Hogy az érdeklődők kinek akarták megvenni az elmúlt években a Weltet, az nem világos. Az sem, hogy ugyanazt a vevőt képviselték e. Azonban létezik egy olyan pletyka is, hogy jó politikai kapcsolatokkal bíró erők a mai napig versenyben vannak a Weltért. Akár a Miniszterelnökség ellenében.

A Welt tulajdonosai még decemberben többeknek azt mondták, hogy szerintük nem a Miniszterelnökség küldte rájuk a NAV-ot, hanem valaki más mozgatja ezt a szálat. Még tavaly az egyik tulajdonos egyenesen arról beszélt, hogy jobb lenne „ha a nagykutyák egymás között” játszanák ezt le. Akkoriban ezeknek a másodkézből szerzett elszólásoknak nem tulajdonítottam nagy jelentőséget, inkább ködösítésnek véltem a rejtélyes harmadik szereplőről szóló célozgatásokat.

Most azonban ez a változat teljesen más forrásból, a másik oldalról került elő: ezúttal a Miniszterelnökségen pletykálják, hogy nem maguktól voltak hülyék az MNV jogászai, amikor nem megfelelően készítették elő a szerződést. Hanem egy államigazgatásba jól beágyazott érdekcsoportnak dolgoznak. Akik ha előbb tudták volna megvenni a Weltet mint az állam, akkor egyrészt beleláthattak volna a rengeteg állami pénz elköltésének módjába, másrészt sokkal erősebb szereplőként minimum piaci áron adhatták volna el az államnak a céget.

Akárhogy is van, a cég Komáromi András halála miatt most érinthetetlennek tűnik.

Így alakult a Welt sorsa:

  • A Welt 2000 Kft. készítette tíz éve azt a programot, amin az összes hazai EU-pénz adminisztrációja fut. A program neve EMIR, a mai napig használják, több ezer milliárd forint kezeléséhez használták már.
  • A Medgyessy-kormány nem vette meg a szoftver forráskódját, így működtetéséhez a mai napig nélkülözhetetlen a Welt 2000.
  • A cégnek az EMIR így folyamatos bevételt termel, évente 2-3 milliárdot számláznak ki az államnak. Már több kormány is meg akarta venni a forráskódot vagy a céget, de a tulajdonosok sohasem akarták eladni. Tíz évig minden kivásárlási kísérletnek ellenálltak.
  • Tavaly októberben született egy kormányhatározat, hogy a cég feladatait állami kézbe kell venni, 2014. január 1-ig.
  • Tavaly decemberben a NAV fegyveres munkatársai kora reggel rajtaütöttek a cég irodáin, és a tulajdonosok lakásain. ÁFA-csalás miatt nyomoztak, a vizsgálatban újabb lépés azóta nem történt.
  • Januárban Csepreghy Nándor helyettes államtitkár (Miniszterelnökség) egy interjúban bejelentette, hogy a céget az állam megvette, kevesebb mint egymilliárd forintért.
  • Ez nem volt igaz, viszont pont az interjú megjelenésének napján mentek tárgyalni a tulajdonosok a Miniszterelnökségre.
  • Február 13-n a Miniszterelnökség közleményt adott ki, hogy elkészült a szándéknyilatkozat a cég megvételéről.
  • Február végén a Miniszterelnökség munkatársai a Welt irodáiban közölték az ott dolgozókkal, hogy hamarosan az állam alkalmazottai lesznek.
  • Március 1-n (szombaton) Csepreghy Nándor helyettes államtitkár bejelentette, hogy az adásvétel megtörtént, a felek aláírták a szerződést. Nem hozták nyilvánosságra, de a végső ár 500 millió forint lett. Ennyit egy év alatt simán kitermelt a cég nyereségként, volt hogy többet is.
  • Március 2-n váratlanul meghalt Komáromi András, a kft. 47 éves alapítója, aki 2006-ban ugyan kiszállt a cégből, de a forráskód jogait megtartotta.