A Social Progress Imperative egy amerikai nonprofit szervezet, és azt próbálják mérni, hogy egy társadalom mennyire progresszív, mennyire haladnak ott előre az életkörülmények. Az ilyesmi persze elég nehezen számszerűsíthető, de mivel a SPI egy rakás indikátorral dolgozik, eredményeikkel ezért érdemes foglalkozni.

A legkülönfélébb dolgok számítanak bele a végső eredménybe, a szabadságjogok, az oktatás, a társadalmi mobilitás, a szegénység helyzete, a környezeti kérdések megléte mellett például még az internethez való hozzáférés mértéke is számít.

A 2014-es lista élén Új-Zéland végzett, utána Svájc, Hollandia és Norvégia következett. Összesen 132 ország teljesítményét értékelték, több 50 szempont alapján. A lista legvégén Csád állt,

A felmérés egyik fontos tanulsága, hogy a gazdasági növekedés önmagában nem jelent társadalmi progressziót is, ezt jelzi Kína 90-edik és India 102-edik helyezése is. A látványosan fejlődő gazdaságok közül többen egyszerűen sokak élethelyzete semmit nem javul, a fejlődés ellenére sem.

Az első húsz ország között két szomszédunk, Szlovénia és Ausztria is ott van. Magyarország a 32. helyet szerezte meg. Ami elsőre nem is rossz eredmény. Azonban az indikátorok között körbenézve a jó eredmények között bőven találunk elkeserítő adatokat is. Ugyanis sok esetben azért kapunk jó pontokat, amit Európában azért már szokás alapértelmezett dolognak tekinteni. Például a jó hozzáférést az ivóvízhez, a ritkán előforduló halálos járványokat, az elektromosság elterjedtségét, a kevés gyilkosságot, vagy az általános tankötelezettséget.

A negatív pontok viszont olyan dolgokért járnak, melyekben legtöbb uniós tagállam jóval jobban szerepelt: például a tolerancia szinte másmilyen emberek iránt, életmódok közötti választás szabadsága, az öngyilkosságok száma, a fenntartható ökoszisztéma, vagy például a lakhatás helyzete.

A magyar adatokat itt lehet böngészni, a kutatásról minden más információ az SPI honlapján érhető el.