Több mint 700 tagja van Fodor Gábor pártjának!

Durva, mi? Bajnai pártjának fele ennyi sincs!

Ennyi tagja van kb. a Lehet Más a Politikának is. És míg az LMP-sek a hivatalos segítő státuszúakkal együtt 1400-an vannak, a liberálisokat állításuk szerint 5000 aktivista segíti.

Pedig Fodor Gábor egy minimális támogatottságú párt éléről került be – a pártból egyedüliként – biztos helyen a parlamentbe. És még a frakciók sorsa is rajta múlhat. (Az MSZP-s Müller Szabó Tímea, aki pont nem fért be a parlamentbe a közös baloldali listáról, azt mondta, nem haragszik Fodor Gáborra, az összefogásnál ezt előre elfogadták.)

Hétfőn feltettünk 13 kérdést a Magyar Liberális Párt sajtófőnökének, Szekula Istvánnak. Csütörtökig vártunk a válaszra, ezért azt is kértük, hogy a hétfő reggeli adatokat is adja meg. Kimerítő választ kaptunk.

Minden, amit tudni akartál vagy nem akartál tudni a liberálisokról!

Szekula István sajtófőnök komolyan veszi a munkáját, ahogy még Havasi Bertalan sem, és csak a szó szerinti válaszok megjelentetéséhez járult hozzá, az anyagot egyben kezelve. A mérhetetlen támogatottságú párt kérésének eleget téve itt van a 13 nagy kérdés és válasz.

Fotó: Szekula István / Facebook
1. Pontosan hány tagja van a Magyar Liberális Pártnak?

„A Magyar Liberális Pártnak jelenleg 722 tagja és körülbelül 5000 fős támogatói aktivista csoportja van. (Hétfőn még csak 709 volt.)”

Csak az összehasonlíthatóság miatt: az Együttnek most 330 tagja van, az LMP-nek kb. 700 tagja van.

(Az LMP-é 2013 végi adat. A PM tagjairól nincs információ.)

2. Hány tagú az ügyvivői testület (ami döntött arról, hogy Fodor Gábor független képviselő lesz)?

„A Magyar Liberális Párt ügyvivő testületének négy plusz egy tagja van – állandó meghívott a budapesti választmány elnöke.”

3. Hány alapszervezete van a pártnak, és melyik településeken?

„74 választókerületi szerveztünk van.”

4. Hány szakértő dolgozik a pártnak?

„A Liberálisokkal együttműködve 52 szakértő dolgozott eddig nekünk, de nyilvánosan nem akarja mindenki vállalni a párt programjának kialakításában betöltött szerepét. Bodnár Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke a CIB és az Exim Bank egykori vezérigazgatója vezeti a szakértői csapatunkat.”

5. Mi a legfontosabb téma, amit a párt képviselni fog a parlamentben?

„A jogvédő liberalizmus politikáját fogjuk az új parlamentben képviselni. A küzdelmet az ellen, hogy az elmúlt években a demokráciát kiüresítették, a magyar államot pedig urak és szolgák rendszerévé változtatták. Az MLP a jogállam megerősítését és újraépítését, a törvény előtti igazi egyenlőséget és – tanulva a múlt hibáiból és az elmúlt négy év tapasztalataiból – a szegények és elesettek esélyegyenlőségét fogja képviselni. A szociálisan hátrányos helyzetű emberek megsegítését pártunk fő feladatának tartjuk – ezért kapta programunk az Együttérző Liberalizmus nevet. Képviselni fogjuk a kisegyházakat, a nemzeti-, etnikai- és szexuális kisebbségeket, a kormány által hátrahagyottakat és a »Nemzeti Együttműködés Rendszerének« veszteseit. Támogatjuk a kis- és középvállalkozások fejlesztését és a hiteles, „ortodox” gazdaságpolitikát. Transzatlanti- és Európa párti külpolitikát képviselünk.”

6. Milyen ismert liberálisok támogatják a pártot?

„Tudatosan arra törekedtünk, hogy vállalva az egykori liberális FIDESZ és az SZDSZ hagyományát személyükben ne a megszűnt liberális pártok vezetői alkossák az újonnan megalakult szabadelvű politikai közösséget. A pártnak ismert liberális képviselői például Bodnár Zoltán, Bősz Anett vagy Popper Gábor, de Mécs Imrével is több közös akciót szerveztünk már.”

7. A baloldali összefogásnak járó kampányköltésre fordítható állami pénzekből mennyit kapott az MLP, és mire költötte?

„Az ellenzéki megállapodásnak megfelelően 9 millió forintot kaptak a Liberálisok. Ez a kampánytevékenységünknek csak egy részét fedezte. A kiadásaink legnagyobb része telefonos kampányra, szórólapokra, kampányfüzetre, az országjáráshoz és a kitelepülésekhez szükséges eszközökre és internetes kampányra költöttük. Miután eddig állami támogatásban nem részesültünk, támogatóink áldozatkész segítségére szorultunk, akiknek ezúton is köszönjük azt. Azért nem indulunk az EP-választáson, mert nincs elég forrásunk egy újabb országos kampányt végigvinni.”

Fodor Gábor április 9-én egy interjúban utalt arra, hogy indulnak az EP-választáson, aztán még aznap visszaléptek.

8. A párt a liberalizmus melyik ágával azonosul jobban? Baloldali, vagy konzervatív liberális inkább?

„Az MLP – Liberálisok klasszikus liberális párt abban a tekintetben, hogy szeretnénk magunkat a hagyományos jobboldaltól – főként társadalompolitikában – és az erősen etatista baloldaltól – főként gazdaságpolitikában – távol tartani. Ugyanakkor ez a felosztás a magyar politikai erőviszonyokra nézve régóta téves: a Fidesz-KDNP nem jobboldali pártszövetség, de a többi párt is nehezen értelmezhető a hagyományos bal-jobb tengelyen. Az MLP baloldali liberális párt abban az értelemben, hogy az egyéni felelősséget és a társadalmi szolidaritást összeegyeztethetőnek tartjuk, a XXI. század összes kihívását nem látjuk megoldhatónak az állam visszaszorításával – jó példa erre a környezetvédelem vagy az elmaradott régiók fejlesztése. A parlamentben és a parlamenten kívül is egyszerre kívánjuk képviselni a szabad, az állam által el nem fojtott gazdaság és a társadalmi szolidaritás értékeit. Szerintünk ennek összeegyeztetése korántsem lehetetlen – sőt, enélkül aligha épülhet sikeres, gazdag Magyarország.”

10. A liberális párt tagjai melyik híres magyar gondolkodót tekintik szellemi örökösüknek?

„Az MLP Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Eötvös Józsefet, Vázsonyi Vilmost, Bibó Istvánt, Vásárhelyi Miklóst, Kis Jánost, Solt Otíliát, Szabó Miklóst és Kőszeg Ferencet tekinti szellemi elődjének.”

Fotó: Kovács Attila / MTI
11. A párt szerint valós veszély-e a globális felmelegedés?

„A globális felmelegedés az egyik legsúlyosabb kihívás az emberiség jövőjére nézve. Fontos, hogy a világ olyan megállapodást kössön a károsanyag-kibocsátás mérséklésére nézve, amit be is tud tartani. A fenntartható fejlődés a mi gazdaságpolitikai programunknak is az egyik alappillére. Az unió legerősebb gazdaságának, Németország energiapolitikája iránymutató ebben a tekintetben. Az ENSZ legújabb jelentése szerint pedig a gazdaságot kevésbé vetné vissza a károsanyag-kibocsátás, mint ahogy korábban feltételeztük. Európának és Magyarországnak is támogatnia kell a megújuló energiák fejlesztését és terjedését. Emellett fontos, hogy a kormány pazarlásra ösztönző rezsicsökkentési politikájával szemben az energiatakarékosság fontosságát hangsúlyozzuk. A globális felmelegedéssel járó extrém időjárási körülmények komoly kihívások elé állítja a magyar mezőgazdaságot is, amire átfogó programot kell kidolgozni.”

12. Miben NEM értenek egyet a kormányváltók többi pártjával, tehát miben nem az MSZP-vel, a DK-val, az Együtttel és a PM-mel?

„Azokban a kérdésekben nem értünk egyet, amelyekben egy baloldali és egy liberális párt között nézeteltérések lehetnek. Ilyen például az adózás ügye: mi az egykulcsos adót támogatjuk, ahogy a FIDESZ és csak átmenetileg tudnánk elfogadni egy másik adókulcsot.”

Fotó: Rosta Tibor / MTI
13. Mik a legfontosabb konfliktusok a párton belül, ha vannak ilyenek?

„A legfiatalabb parlamenti párt vagyunk, feloldhatatlan konfliktusaink eddig nem voltak. Egy ügyben azonban keményebb vita volt a pártban; a Kormányváltó összefogásban való részvétel erősen megosztotta a tagságot. A párt egy része az önálló indulás mellett érvelt, végül azonban sikerült megegyeznünk a közös indulásról. Az önállóságunkat a jövőben sem kívánjuk feladni, a Fidesz azonban olyan csapdát állított az új választási törvénnyel, ami összefogásra kényszerített minket a többi párttal. Fodor Gábor most független politikusként, négy év után újra hangot adhat az önálló liberális politikának.”