A kormány továbbra sem szeretné, ha bármit megtudhatnánk a paksi bővítést megalapozó tanulmányokról

Az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért képviseletében indított pert a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben. A paksi bővítést megalapozó hatásvizsgálatok, elemzések megismerését szeretnék elérni.

Mint az Energiaklub közleményében írja, Lázár János és Varga Mihály nyilatkozták korábban, hogy léteznek kormányzati számítások, megvizsgáltak különböző rizikófaktorokat az ügyben. Ezekről azonban nem tudni semmit.

Az adatokat próbálták kikérni, de adatigénylésüket a minisztérium elutasította. Az NFM akkor arra hivatkozott, hogy a kért adatok a döntés megalapozását szolgálják, és így 10 évig nem nyilvánosak.

A közlemény szerint viszont a mostani tárgyaláson már azzal érvelt a minisztérium, hogy nem is ők az adatkezelők, és nincs is náluk olyan dokumentum, amire Lázár János és Varga Mihály utalt korábban, és az NFM helyett a Miniszterelnökséget és a Nemzetgazdasági Minisztériumot kellene kérdezni inkább.

A Miniszterelnökség a hasonló tárgyú adatigénylésben szintén úgy nyilatkozott, hogy nem minősül adatkezelőnek.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy vagy nem léteznek ezek a számítások, vagy ha vannak, akkor még az államigazgatási szervek sem tudják, hogy kinél

- írják a közleményükben.

A korábbi kormányhatározat azonban mindettől függetlenül az NFM-et kötelezi arra, hogy végezze el a paksi bővítéshez szükséges előkészítő feladatok egy részét. Az alperes jogi képviselője is elismerte, hogy létezik két dokumentum, ami a kormányhatározat alapján született, de ezek nyilvánosságra hozatalát továbbra is megtagadják döntés-előkészítésre hivatkozva, valamint, mert nyilvánosságra kerülésük veszélyeztetné Magyarország tárgyalási pozícióját az orosz féllel szemben.

Az Energiaklub szerint a kormány azt szeretné, ha legkorábban csak az új blokkok üzembe helyezésekor, vagyis csak 2025 körül ismerhetnénk meg a beruházás indokoltságáról, hátteréről szóló elemzéseket.

Így, több, mint 10 évig nem tudhatjuk meg, hogy milyen terheket ró majd a 3000 milliárd forintos kölcsön és a beruházáshoz szükséges további devizahitelek visszafizetése a magyar állampolgárokra; és azt sem, hogy a szerződés megkötése előtt foglalkoztak-e egyáltalán az atomenergiával versenyző, fenntartható megoldások (megújulók, energiahatékonyság) megvalósításának lehetőségeivel. A bővítésre használt „évszázad üzlete” kijelentés ezek nélkül az információk nélkül továbbra is értelmezhetetlen, üres frázis marad.

- írják.