Itt a titokban tartott jelentés Göncz Árpád 1992. október 23-i kifütyüléséről!

Két hete, amikor még nem a fürdőgatyás videója volt a téma, Molnár Zsolt feltételezett skinheadmúltja volt a szocialisták volt budapesti elnökéről a legforróbb sztori. A skinheadmúltat egy fénykép bizonyította volna, ami 1992. október 23-án készült az akkor még csak 18 éves Molnárról a Kossuth téren.

Ott és akkor, ahol és amikor egy csapat skinhead belefojtotta a szót az 56-os veterán köztársasági elnökbe, Göncz Árpádba.

Bár maguk a történtek elsikkadtak a Molnárról szóló történetben, az még mindig a magyar közelmúlt legrejtélyesebb eseményei közé tartozik.

Hogyan kerülhetett a térre a skinheadek vidékről szervezetten utazó csoportja?

Már akkor és azóta is sokan azt feltételezik, hogy valójában a magyar nemzetbiztonság szervezett akciója volt a rendzavarás - felvetve a későbbi mininiszterelnök belügyminiszter, Boross Péter felelősségét is.

A szervezettség gyanúját az akkor még kisgazda pártelnök Dr. Torgyán József is felvetette legendás, "Egyes alkotmányellenes rendőrségi és nemzetbiztonsági eljárások..." című, 1993. március 23-án kellt önálló képviselői indítványában.

UPDATE: Időközben megszereztem Torgyán József 1993. március 23-i képviselői indítványát, melynek része a négy volt rendőrtiszt közjegyző előtt tett vallomása:

ebben Illés Gyula rendőrőrnagy, a sajtóban annak idején csak Cattani kommandóként emlegetett speciális titkos egység volt parancsnoka azt állította, hogy Boross Péter belügyminiszter Pintér Sándor országos rendőrfőkapitányon keresztül utasította Bodrácska János budapesti rendőrfőkapitányt arra, hogy

  • a "skendheadek" gyülekezését, illetve a gyülekezés helyétől a Kossuth térre tartó felvonulási útvonalát nyomozók biztosítsák;
  • a rendőrség ne avatkozzon be a Kossuth téri eseményekbe.

Vagyis azt állította, hogy a rendőrség előre tudott a skinheadek gyülekezési helyéről és felvonulási útvonaláról, de ahelyett, hogy a rendzavarást megakadályozta volna, elősegítette azt. Illés állítása szerint mindezt magától Bodrácska János budapesti főkapitánytól hallotta.

_________________________________

Ez az indítvány volt az, amire már a legfőbb ügyésznek is válaszolnia kellett. Ezt a ténymegállapító jelentést annak idején titkosították. És bár a titkosítást már 1994-ben feloldották, eddig még senki sem hozta nyilvánosságra.

Eddig.

Két hete kikértem, ma pedig megkaptam a Legfőbb Ügyészségtől a jelentést, amiből egyes részeket a személyes, illetve különleges adatok védelmére tekintettel kitakartak.

Dr. Torgyán indítványának négy pontjából az utolsó, negyedik foglalkozott az 1992. október 23-án történtekkel. Torgyán volt rendőrtisztek beszámolójára hivatkozva feltételezte, hogy maga a belügyminiszter, Boross Péter adott utasítást a rendőrségnek arra, hogy biztosítsa a skinheadek gyülekezését, és ne avatkozzon be a Kossuth téri eseményekbe.

Györgyi Kálmán legfőbb ügyész szerint ezt a ténymegállapító vizsgálat adatai

nem igazolták.

Mi történt Györgyi szerint?

  • A cél a skinheadcsoportok taktikai bomlasztása;
  • illetve "a biztosítási terv alapján is védett ünnepség rendjének további megerősítése" volt.

Vagyis a rendőrség a vizsgálat szerint nem biztosítani akarta a skinheadek vonulását, a Keleti pályaudvarra küldött erők feladata a skinheadek fogadása volt.

Györgyi szerint felmerült az is, hogy a skinheadeket este 9 óráig, az ünnepség végéig visszatartják, de erre nem találtak jogalapot. Györgyi szerint a rendőrség valójában igyekezett megakadályozni a skinheadek beszivárgását a Kossuth térre, csak sikertelenül. Vagyis:

"a rendőri intézkedések nem a skinheadek felvonulásának és szabad mozgásának biztosítására irányultak, hanem a közrend fenntartása érdekében preventív célokat szolgáltak".

Hogy mindezt miért minősítették szigorúan titkosnak, az rejtély. Az is, hogy miután feloldották a titkosítást, miért nem hozták nyilvánosságra. A jelentés alapján semmi különös nem történt a rendőrség bénázását leszámítva, aminek oka volt, hogy nem találtak jogalapot a skinheadek szabad mozgásának korlátozására.

De a hétoldalas jelentésnek az 1992. október 23-án történtekkel csak másfél oldala foglalkozik. Hogy a többiben miről van szó?

A következő rész tartalmából:

  • Beépült-e a rendőrség 1992-ben a Független Kisgazdapártba?
  • Mire készültek a kisgazdák honvéd hagyományőrzői 1992. április 25-én, az akkor népszerűsége csúcsán lévő FKgP "Harag napjára" keresztelt demonstrációján?
  • Volt-e köze a nemzetbiztonsági szolgálatnak az 1992. június 11-i Belgrád rakparti kisgazdapuccshoz?

Minderre hamarosan választ kap a folytatásból!