A horrorfilmek kezdődnek így: rejtélyes balesetsorozat Amerika legmodernebb atomtemetőjében

  • WIPP nevű  atomtemető több, mint 7 milliárd dollárból (1595 milliárd forintból) épült.
  • 650 méterrel a föld alatt tárolják az atomfegyverek gyártásakor keletkező sugárzó hulladékot.
  • Hosszú távon Amerika atomszemetének nagy részét itt helyezték volna el.
  • Aztán februárban megmagyarázhatatlannak tűnő balesetek történtek.
  • Amikor pár napja kiderült, hogy mi történt, a tudósok nem akarták elhinni.

"Vigyázat sugárzó anyag! Időszámításunk szerint 12000-ig földmunkát végezni tilos!"

Ez nem elírás. Tényleg ilyen táblák láthatóak az új-mexikói Carlsbad városától 40 mérföldre, a WIPP nevű atomtemető környékén.

Az itt végzett munkát három fázisra lehetne osztani.

  • Az első fázis 15 éve kezdődött. Akkor ásták ki az első alagutakat a mélyben, és kezdték el megtölteni őket sugárzó hulladékkal.
  • A második fázis 100 évig tart. Ez alatt az idő alatt lezárják a kiásott járatokat, és figyelmeztetéseket helyeznek el a temető környékén.
  • A harmadik fázis 10 ezer évig tart. Ennyi idő kell, hogy az elásott anyagok ne jelentsenek többet veszélyt.

Ezek alapján is el lehet képzelni, hogy milyen óriási vállalkozásról van szó. Miután évezredekre senki sem láthat előre, ezért az összes figyelmeztetés, nyilvántartás, útmutató elkészül valamennyi világnyelven, és képekkel illusztrált változatban is. Senki sem lehet biztos benne, hogy 3000 év múlva még létezik az Egyesült Államok, vagy hogy angolul beszélnek az ott lakó emberek.

A temető összesen 7 milliárd dollárba került, és úgy tervezték meg, hogy Amerika szinte összes radioaktív hulladékát el lehessen helyezni a járatokban. A létesítmény az elmúlt 15 évben hibátlanul működött.

Egészen 2014. február 5-ig.

Kigyulladt egy sószállító

A WIPP földalatti alagútjait sóba vájják. A temetőt folyamatosan bővítették, alakítgatták, ahogy beérkezett az  atomszemét. A föld alatt az órási járatokban teherautók szállították a kibányászott sót a felszínre.

Járatot fúrnak a sóba.

Február 5-én az egyik teherautó kigyulladt.

Egy ilyen esemény egy autópályán is veszélyes lehet, de ott az esetek többségében csak kellemetlen. 650 méterrel a föld alatt, az atomfegyverek gyártása során keletkezett hulladékkal körbevéve viszont katasztrofális.

Az alagutakat azonnal kiürítették, mindenkit sikerült időben a felszínre menekíteni. A teherautó leégett, és komoly károkat okozott. Az USA Energetikai Minisztériuma vizsgálatot rendelt el, hogy hasonló eset ne fordulhasson többet elő. Az érintett járatokat lezárták.

Valentin-napon újra megszólaltak a szirénák

Kilenc nappal a teherautó balesete után, február 14-én későn este senki sem dolgozott a föld alatt. Csak az őrök, és pár éjszakás mérnök volt szolgálatban, amikor újra megszólaltak a szirénák. A környezeti érzékelők sugárzást jeleztek a föld alól, radioaktív anyag került az egyik alagút levegőjébe. Először azt hitték, hogy elromlott a rendszer.  A riadójelzés ugyais nem onnan érkezett, ahol egy héttel korábban kigyulladt a teherautó, hanem

az atomtemető másik végéből.

Másnap már senki sem mehetett le a járatokba. A WIPP dolgozói a felszíni vezérlőből próbálták kideríteni, hogy mi folyik 650 méterrel a lábuk alatt. Február 15-én 140-en voltak a telepen, amikor megint megszólalt egy sziréna.

Ezúttal a felszínen elhelyezett egyik érzékelő jelzett radioaktivitást a levegőben.

A dolgozókat azonnal két légmentesen lezárható épületbe menekítették. Az automatika nagy sűrűségű szigetelőhabbal zárta le a földalatti alagutak valamennyi bejáratát és a szellőzőket.

Amerika legmodernebb atomtemetőjének működése teljesen leállt.

Hónapok alatt alatt jutottak le újra

Védőfelszerelésben a föld alatt.

A harmadik baleset után érthető módon eléggé beszartak a minisztériumban. Két elmélet született.

Vagy a terem omlott be részben, ahol a hordókat tárolták, és emiatt nyílt ki az egyik, a levegőbe juttatva a sugárzást. A másik lehetőség az volt, hogy az egyik hordó belsejében történt valami, a belül tárolt anyag felmelegedett, és kilyukasztotta a fémet.

Hogy kiderüljön mi történt, a mérnököknek le kellett menniük a lezárt atomtemetőbe, hogy saját szemükkel lássák, mi történt a 7-es tárolónál. A mélyben készült képeket pár napja hozták nyilvánosságra.

A környezetbarát macskaalom volt a hibás

Kinyílt az egyik hordó.

A képen az látható, hogy az egyik hordó teteje kinyílt, abból nagy mennyiségű radioaktív por szabadult ki. A sárgás-barnás elszíneződés arra utal, hogy a hordó belsejében hő képződött.

Jim Conca geológus ekkor írta ki a blogjára:

Rossz macskaalmot használtak

A radiokémiával foglalkozó laboratóriumokban gyakran használnak nitráttartalmú sóoldatokat. Ezek az anyagok hajlamosak rá, hogy begyulladjanak. Ezért alakult ki az a gyakorlat, hogy szilikátokban gazdag anyagot adnak hozzájuk, ami megakadályozza a gyulladást. Erre gyakran macskaalmot használnak, ami nagyszerű, szilikátokban gazdag stabilizátor.

(Ezt a részt próbáltam pontosan fordítani. Ha óriási hülyeség van benne, akkor írjanak, és kijavítom.)

Valószínűleg az történt, hogy valaki, aki egy atomfegyvereket gyártó laboratóriumban dolgozott, mindenképpen tenni akart valamit a környezetvédelemért. Érthető, hogy miért volt rossz a lelkiismerete. A környezettudatosság jegyében pedig nem a hagyományos macskaalmot vásárolta meg, hanem egy

"organikus"

változatot. Ezzel csak az a baj, hogy abban a szilikátok helyett növényi anyagok találhatóak, amik egyáltalán nem stabilizálják megfelelően a gyulladásra hajlamos vegyületeket. Így azok szép lassan felmelegedtek, és "kirobbantották" a hordó fedelét.

Conca egyébként posztjában éppen amellett érvel, hogy a WIPP atomtemetőt mielőbb újra meg kell nyitni, hogy a baleset ellenére az a legalkalmasabb hely az ilyen anyagok tárolására, és hogy a rendszer jól vizsgázott.

A Verge szerint viszont nem tudni, hogy mikor folytatódhat a munka, az is lehet, hogy az egész atomtemetőt be kell zárni a baleset miatt.

(Forbes, TheVerge, Wikipédia)

Ez a Verge videója a temetőről, még a balesetek előtt készült:

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;