• Nagyjából kétmilliárd forintból épül fel a milánói világkiállítás fura magyar épülete, 4,7 milliárdból jön ki az egész projekt. 
• Az épület itthon elég heves kritikákat váltott ki. 
• De a kormánybiztos szerint itthon mindig gáncsoskodás kíséri az értékeket. 

"Gondoltam, magamra vállalom, hogy ezt Neked elmondjam, neki is fogtam, hogy elmagyarázzam részletesen, miért, most mégis zavarban vagyok. Ez a terv ugyanis olyan… illetve nem is olyan, hanem inkább… szóval nem találom a szavakat. Nem tudom Neked így hirtelen értelmesen megfogalmazni, hogy miért és mennyire nem megoldás ez a szörnyűség, amelyet majd Magyarország nevében fel akartok építeni Milánóban. Hét éve dolgozom építészkritikusként, de ilyen velem még nem fordult elő: ezt a tervet építészeti kritikával illetni egyszerűen lehetetlen."

- írta kedd reggel megjelent, Szőcs Géza kormánymegbízottnak címzett levelében Őrfi József építész, Makovecz Imre tanítványa, a Magyar Nemzet felületén futó blogjában. Az, hogy egy szakmailag avatott, építészkritikával foglalkozó szakember sem tud mit kezdeni a milánói világkiállításra küldendő magyar pavilon tervével, jól érezteti azt a zavart, amit mi is éreztünk,  amikor először szembesültünk a pályaművel.

A két sámándob közé kifeszített, burgonya- vagy csontforma-épület, az életfa-motívummal, az egészből áradó organikus szittya giccshangulat elsőre is letaglózó volt, és a napok múlásával sem akart eltűnni. Kedd délután a pályázat sorsáról döntő Szőcs Géza kormánybiztos hívta meg a sajtó képviselőit, hogy elmondja nekik, mi miért alakult így.

Szőcsöt 2013 elején bízta meg a kormány, hogy irányítsa a folyamatot, ami Magyarország méltó megjelenését hivatott biztosítani. Ez az épület lett belőle. Összesen 4,7 milliárd forintot szán rá az állam. Ebből közel kétmilliárd forintot visz el az épület tervezése és megépítése, a többit pedig egyéb költségek, például a programok megszervezése és az épület fenntartása.

Április elején időkapszula formájában alapkövet tettünk le Milánóban, így már eldőlt, hogy ez a terv valósul meg. Ami amúgy a beérkezett pályaművek közül csak a második helyezett lett. Ez váltotta ki talán a leghangosabb kritikákat.

Másodikból lesznek az elsők

Szőcs szerint sok minden kötötte a tervezők kezét: hosszú, elnyújtott, téglalap-alakú telket kaptunk, a magyar, az uniós és az olasz építési szabályozás különbségei pedig rengeteg adminisztratív gátat emeltek, amik jelentősen csökkentette a rendelkezésre álló időt. És mivel a magyar pályázat késésben volt, nem terv-, hanem csak látványpályázatot írtak ki. Bár ez apróságnak tűnik, az építészet világában fontos jelentősége van a különbségnek. Tervpályázat esetében például szokás garanciákat tenni, hogy a nyertes mű kerül megépítésre. Itt ilyesmiről szó sem volt, az első három helyezett pályázatot három, kettő, illetve egymillió forintért megvették, és onnantól a szervezők kezében volt a döntés, hogy mit kezdenek velük.

Miután kiosztották a díjakat, Szőcs szerint elkezdték megnézni, melyik terv mennyire megvalósítható. És ekkor történt a kormánybiztos szerint, hogy az első helyezett, Gettó Tamás és Hutter Ákos pályázata, a Malom egyszerűen elvérzett.

Mert bár a látványvilágát Szőcs is nagyon szerette, de költségek és egyéb szempontok szerint egyszerűen az jött ki, hogy nem megvalósítható. A sajtótájékoztatón megjelent építészek és építészhallgatók kérdéseire Szőcs végül fel is sorolta a kifogásokat: a Malom tervében ezer köbméter víz zúdul le 12 méter magasról, azonban nem volt világos, hogy ez a vízmennyiség honnan állna rendelkezésre, mert ezt nagyon drága lenne odaszállítani, ráadásul a malom statikailag is problémásnak tűnt a Szőcsék által felkért szakértők szerint. Az épülethez tartozott volna egy földalatti medence is a víz tárolására, de az EXPO szabályai szerint föld alá nem lehet építkezni. Végül pedig a malom hatalmas, nyitott tér lett volna, ahol a zaj és a légkondicionálás hiánya miatt nem lehetett volna rendezvényeket szervezni.

Szőcs szerint pedig az a terv, hogy a víz keringetését napelemekkel oldották volna meg, amatőr és megmosolyogtató volt, ha viszont végül áramot vagy benzint kellett volna használni a víz keringtetéséhez, akkor az EXPO zöld alapeszméje sérült volna.

A terv látványos volt, de nem hiteles

- mondta Szőcs, aki kérdésre azt is elismerte, hogy kormánybiztosi minőségében egyedül döntötte végül el, hogy a második helyezett művet küldjük ki. Ugyanis övé a felelősség, hogy hiteles, nem giccses, és megvalósítható magyar pavilonnal jelenjünk meg.

Az azonban nem derült ki, hogy a zsűri miért nem ült le az első helyezett pályázókkal, hogy közösen gondolják tovább a felmerült aggályokat. Ehelyett döntöttek a második helyezett mellett.

Persze az esetnek meglehetnek a maga tanulságai Szűcs szerint is, például ezért lehet, hogy a 2020-as világkiállításra már építészeti tervpályázatot írnak ki. De most egy szűk koordináta-rendszerben mozogtak, ahol a pénz-idő-szabályok-üzenet négyes jelölte ki a mozgásterüket, a Malom pedig ebbe szerinte nem fért bele.

Ráadásul Szőcs szerint bár lesz pár izgalmas pavilon a világkiállításon, mint például a kínai, az azeri vagy a lett, a legtöbb pavilonra azért a sivár, steril geometrizmus lesz jellemző. Nem véletlen szerinte, hogy az olasz sajtó szerint sem marad majd észrevétlenül a magyar pavilon. És ezt ők elismerőleg mondták. Külföldön amúgy is elismerés övezi ezt a tervet, ráadásul

amikor megjelentek az első gótikus formák, akkor a román kor értelmiségi elitje felhördült, hogy mi ez a barbárság

- hozott egy példát Szőcs, de említette még a Nürnbergi mesterdalnokokat és az Eiffel-tornyot is, mint műveket, amiket nem értett meg koruk.

A végük kiválasztott ALAKOR névre keresztelt épületegyüttest Ertsey Attila, Herczeg Antia és Sárkány Sándor tervezte. És bár Szőcs szerint folyamatosan ütköztek bele akadályokba,

jó úton járunk afelé, hogy egy izgalmas, a magyar értékekre a figyelmet felhívó reprezentációval jelenhessünk meg Milánóban.

Szőcs öt értékegyüttes mentén emelte ki a megépítendő épület erényeit:

• Utal az egészséges hagyományokra, a magyar gabona minőségiségére, a tájgazdálkodásra, kertészkedésre, magyar gyümölcsökre.
• Magyarország a víz országa, azaz utal arra, hogy itt a Duna, a Balaton, a termálvizek, erősek vagyunk vízi sportokban.
• Örökség a jövőnek, azaz tudományos ismeretfelhalmozás és a múlt átörökítésének szerepe is jelen lesz benne.
• A dinasztikusnak is nevezhető magyar-olasz kapcsolatokra is utal.
• És helyet kapnak benne a mai magyar kultúra értékei is. 

A kormánybiztos persze hallott a kritikákról is, de megnézte az elmúlt száz évben a magyar pavilonok történetét, és azt találta, hogy a legnagyobb tervezők műveit is mindig gáncsoskodás fogadta.

Hihetetlen energiákat ölnek bele Magyarországon abba, hogy valamit, ami érték, pocskondiázzuk, megkérdőjelezzük, elgáncsoljuk.

- mondta Szőcs, aki bízik abban, hogy az épület ereje és autentikussága olyan választ ad a létező aggályokra, hogy az a végén pozitív szaldót eredményezzen.

Az épület a milánói világkiállítás után Szombathelyre kerül majd, ahol kutatás-fejlesztésre alkalmas központot nyitnak majd benne.

Szőcs szerint bár a homlokzatot valóban egy sámándob inspirálta, aminek mély és szerves köze van a tradicionalitáshoz, neki mégis inkább egy bárka jut eszébe az épületről.

Ami a világ lepusztításának és zöldtelenítésének közepette akar átemelni értékeket a jövő számára.

- mondta még el a kormánybiztos.