Orbán Viktor most megalakuló kormánynak nem lesz női tagja, nőpolitikával sem foglalkoznak, nőügyek ebben az országban nincsenek, nem is lesznek. A második kétharmados győzelem után nem talál egyetlen miniszterségre alkalmas nőt sem?

Mennyit sikerült felsorolnod? Ötöt, tízet? Pedig szokott női tagja lenni a magyar kormányoknak, bár inkább csak úgy mutatóba. A rendszerváltozás óta eltelt huszonnégy évben 240 miniszteri eskü hangzott el a Parlamentben. Ebből tizenhatszor nőket ért a megtiszteltetés, hogy kormánytagok lehettek. Közülük többen újráztak, ezért az a nagy helyzet, hogy 1990 (sőt, valójában 1987) óta alig tucatnyi nő találtatott alkalmasnak miniszeri poszt betöltésére. Kis magyar valóság. A miniszteri bársonyszékekben ülő férfiak és nők aránya eddig sem volt valami szép, és a helyzet változatlan. Az új Orbán-kabinet névsorában, ahogy 2010-ben, most is kizárólag csak férfiakat találunk.

Habár a miniszteri pozícióban világszerte sincs több, mint 17 százaléknyi női politikus, ott mégiscsak látni a lassú változást, egyre több nőt vonnak be a legmagasabb szintű kormányzati munkába.

Magyarországon viszont semmi sem történik. Minden ugyanúgy van, mint húsz vagy akár 27 éve.

Egy nőt azért bevesznek a kormányba, már ha meg nem feledkeznek róla, vagy ha eszükbe jut, hogy mégicsak ciki egy férfiklubbal kormányoztni az országot.

Nézzük csak, hogy alakul a nők helyzete a kormányzásban az elmúlt évtizedekben

Fideszes nő még nem ült bársonyszékben, most sem fog.

A csak rövid ideig kormányzó Boross- és Bajnai- kormányokban egyáltalán nem voltak nők. A legtöbb női taggal a Medgyessy-kormány büszkélkedhet. Medgyessy Péter kormányfősége idején összesen négy nő ülhetett bársonyszékben, persze nem egyszerre. Képzeljétek, vele és néhányszor még Gyurcsány Ferenccel is előfordult, hogy három nő is részt vett egyszerre a kormányülésen! Nem, nem a titkárnők. Miniszterek.

Orbán Viktor első kormányába csak azért került nő, mert Dávid Ibolyát az egyik koalíciós párt elnökeként ha akarta volna sem tudta volna kihagyni a kabinetből. A második és harmadik kormányában a kezdőcsapatba olyan rátermett férfiakat tudott találni, hogy az ország népességének több mint felét adó nők közül egy sem fért bele. Még úgy sem, hogy tudjuk, a diplomások több mint fele nő.

Természetesen nem állítjuk, hogy Orbán Viktornak problémája van a nőkkel, de azért mégiscsak elgondolkodtató, hogy már a harmadik kormányfői ciklusát kezdi meg, de még sohasem talált miniszteri posztra alkalmas nőt. Az ország legszervezettebb pártjában, amely kétszer is kétharmados többséget szerzett a parlamentben. Egyetlen. Nőt. Sem.

Jól látszik, az elmúlt két évtizedet áttekintve hogy a női kormánytagok még a feléjük legnagyobb nyitottságot mutató kabinetekben is elég magányosak voltak. Az alábbiakból kiderül, hogy a női miniszter leginkább kétféle lehet: voltak olyanok, akik többször is bekerültek a kormányba és különböző tárcák élére nevezték ki őket, azonban a legtöbbjüknek épp csak felmelegedett a bársonyszék a feneke alatt, már távoztak is-

• Botos Katalin (MDF) az Antall-kormány tárca nélküli minisztere volt 1990 december és 1992 januárja között bankügyekért felelős tárcanélküli miniszterként.
• Csiha Judit (MSZP) a Horn-kormány privatizációért felelős tárcanélküli minisztere volt 1996 szeptember és 1998 októbere között.
• Kósáné Kovács Magda (MSZP) munkaügyi miniszter volt a Horn-kormányban bő egy évig 1994 júliusa és 1995 októbere között.
• Dávid Ibolya (MDF) az egyetlen nő, aki (1998-2002) kitöltött egy teljes kormányzati ciklust ugyanabban a miniszteri székben. Igaz, ő az egyetlen, aki koalíciós párt elnökeként került be kabinetbe.
• Csehák Judit (MSZP) a rendszerváltás után csak egyszer vezette az egészségügyi tárcát a Medgyessy-kományban (2002 májusától és 2003 szeptemberéig), de volt ő miniszter már kétszer előtte a Grósz- és a Németh-kormányban 1987 ás 1999 között.
• Kóródi Mária (SZDSZ) egy évig volt környezetvédelmi miniszter a Medgyessy-kormányban.
• Lévai Katalin (MSZP) esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter volt szintén a Medgyessy-kormányban (2003 májusától 2004 júniusáig)
• Göncz Kinga (párton kívüli) 2004 októbere és 2006 júniusa között ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, 2006 júniusa és 2009 májusa között külügyminiszter volt, az első és - a koalíciós szakítást követő - második Gyurcsány-kormányban.
• Horváth Ágnes (SZDSZ) a második Gyurcsány-kormány négy egészségügyi miniszterének egyike volt 2007 és 2008 áprilisa között.
• Lamperth Mónika (MSZP) ő a legnagyobb rekorder: háromszor lett miniszter hat év alatt. Vezette a belügyi (2002-2004), az önkormányzati és területfejlesztési (2004-2006) és a szociális és munkaügyi tárcát is (2007-2008) a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormányban.
• Szűcs Erika (MSZP) szociális és munkaügyi miniszterként váltotta Lamperth Mónikát 2008 áprilisában, egy évig ült a bársonyszékben.
• Németh Lászlóné (pártonkívüli) a második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere volt 2011 december 23. óta.

A Tesztoszteron Magazinban nem győzünk görbe tükröt tartani az országunk felelős pozícióban ülő embereinek szigorúan nőmentes férfiklubjai elé. Ezen a 2012-es térképen is jól látszik, sajnos van min élcelődnünk, a fejlett világtól messze lemaradtunk. Az elmúlt 25-30 évben szinte minden megváltozott körülöttünk, a magyar politikai élet legfelsőbb szintje azonban épp olyan férfiközpontú, mint évetizedekkel ezelőtt volt.