Budapest felett 34 kilométerrel 101 kilométer átmérőjű gombafelhő lebeg. A robbanás középpontjában 3,2 kilométeres tűzgolyó enyészt el mindent. 3,9 kilométeres körzetben akkora sugárzás ér mindenkit, hogy már csak abba belepusztulna az emberek 50-90 százaléka. A sugárbetegség lassan ölne, de 7,5 kilométeres körzetben úgyis mindenkivel végezne a lökéshullám, ami még 19 kilométeres körzeten belül is szinte minden épületet letarol. A robbanást kísérő lángtenger 48 kilométeres körzetben okoz harmadfokú égési sérüléseket.

Felrobbantottam Budapest felett egy, az orosz stratégiai rakétaerőknél rendszeresített, 20 megatonnás töltettel szerelt SS-18-as rakétát. A végeredmény:

• 1,7 millió halott;
• 700 ezer sebesült.

Egy atomháború elég rossz hatással lenne Közép-Magyarország lakosságára. Szerencsére arra elég kevés esély van, hogy Oroszország atomháborút indítson. Vagy ha indít, akkor úgyis mindegy - a válaszcsapás után az egész világra nukleáris tél borulna, és úgyis meghalnánk mind.

De mi történne, ha mondjuk Irán kifejlesztené az atombombáját, aztán rendkívül megbízható rakétáival pár száz kilométerrel elvétené Izraelt?

Észak-Korea, aminek már sikerült tesztelnie atomfegyvereit, 2013-ban 10 kilotonnás bombát robbantott, de első, 2006-os kísérletében még csak egy fél kilotonnást. Vegyük azt, hogy Iránnak elsőre sikerül egy 6 kilotonnás bombát robbantania - olyat, amilyennek Észak-Korea 2009-ben kísérletezett. Túlélési esélyek szempontjából ez azért sokkal kedvezőbb forgatókönyv.

A tűzgolyó csak 120 méter átmérőjű lenne, a légnyomás fél kilométeres körzetben ölne csak meg mindenkit, az épületek csak 1,26 kilométeres körben dőlnének romba. Végeredményben megúsznánk

13,5 ezer halottal és 92,5 ezer sebesülttel.

Mindezt a Nuclear Secrecy nevű civil szervezet Nukemap 3D nevű alkalmazása számolta ki. A Google Earth-vel kombinált alkalmazás remek játék. Dobáljon maga is atombombát a világ nagyvárosaira!