Megfagyunk a télen?

Péntek délelőtt a Reuters ezzel a címmel adott ki egy hírt: Rendben áramlik a gáz Oroszországból az EU felé.

Amikor ott tartunk, hogy hírértéke van annak, hogy folyik a víz a csapból, hogy van áram a konektorban, vagy éppen jár a metró, akkor nyilvánvaló, hogy amúgy nagy baj van a rendszerrel.

Az európai gázellátásban valóban nagy baj van. Megoldhatatlannak látszó, hónapok óta húzódó éles viták sora megy, és megoldatlanságuk azzal fenyeget, hogy télen nem lesz elég gáz Európában. És ha nincs gáz, akkor nincs fűtés sem. Magyarország a legveszélyeztetettebb országok között van.

Nézzük a fő vitákat!

Vita 1: Az oroszok június 16. óta nem adnak el gázt Ukrajnának

Az orosz – ukrán gázviták lassan tíz éve veszélyeztetik Közép-Európa gázellátását, már kétszer is előfordult, hogy a két ország árvitája miatt leállt az Ukrajnán átáramló tranzit.

Mi történt eddig?
  • Janukovics elűzése után Oroszország 268 dollárról 485 dollárra emelte az Ukrajnának eladott földgáz árát (ezer köbméterenként).
  • Később az oroszok közölték, hogy Ukrajna még a tavasszal fizesse ki a tavalyról maradt gázártartozását.
  • Az ukránok nem fizettek, mert vitatták az áremelés jogosságát.
  • Az oroszok ezért most már csak akkor adnának el gázt Ukrajnának, ha ezért előre fizetnének, és csak annyit szállítanának, amennyinek az árát már átutalták.
  • Az ukrán kormány egy stockholmi választottbíróság elé akarja vinni az ügyet.
  • Az oroszok addig nem alkudnak semmiben, amíg legalább a korábbi tartozásokat nem fizetik ki az ukránok. Ha azt átutalnák, ígéretük szerint lehetne a további feltételekről tárgyalni.
  • Az Európai Bizottság közvetítésével hetek óta folynak a tárgyalások az oroszok és az ukránok között, de ezek eddig semmilyen eredményre sem vezettek.
Miért veszélyes nekünk ez a helyzet?

Magyarország az Ukrajnán keresztülmenő vezetékből veszi az oroszt gázt, ami a teljes magyar fogyazstás közel 80 százalékát teszi ki. A tranzit egyelőre működik, ám az ukránok korábban már megcsinálták, hogy ha nagyon nagy szükségük volt gázra, akkor megcsapolták az átmenő forgalmat.

Az oroszok most előre szóltak, hogy ha az ukránok csapolnak, ők azonnal leállítják a transzfert.

További kockázat lehet, hogy ha az ukránok egyoldalúan megemelik a transzfer árát, ezt az oroszok nem akarják kifizetni, és ezért zárják el a gázt.

Vita 2: Az európaiak gázt adnak el Ukrajnának

Amióta az ukránok nem kapnak orosz gázt, mindent megtesznek, hogy EU-s országoktól vásárolhassanak. Az EU deklarálta, segíteni fognak ebben. Csakhogy ugyanazokon a vezetékeken lehet Ukrajnába vinni gázt, amelyeken az oroszok adnak el az EU-ba Ukrajnán keresztül. És az oroszok azzal fenyegetőznek, hogy:

  • ha megfordítják a vezetékekben a gáz áramlásának irányát, akkor nem adnak több gázt Európának;
  • ha oroszt gázt adnak el Ukrajnának a szomszédai, akkor nem adnak több gázt Európának.

Ez utóbbi egyébként egészen érdekes konstrukció: átmegy az orosz gáz Ukrajnán, aztán visszamegy ugyanazon a vezetéken? Ennél nyilván egyszerűbb lenne ha eleve csak Ukrajnáig menne a viszonteladott gáz. Csakhogy azt az oroszok már a tranzit megcsapolásaként értékelnék, és mint láttuk, ha Ukrajnában csapolnak, akkor ők zárnak.

A vita ebben az ügyben egyre élesedik. Az EU kinyilvánította, olyan nincs, hogy az oroszok mondják meg, ki kinek adhat el földgázt, és hogyan használhatja a vezetékeit. Ezt Oroszország vitatja.

Miért veszélyes ez nekünk?

Eddig a legnagyobb tételben éppen Magyarország adott el gázt Ukrajnának, és ezt az oroszok megbosszulhatják. Létezik olyan feltételezés, hogy nem véletlenül jelent meg a lengyel sajtóban olyan lehallgatott beszélgetés, amellyel Orbán Viktort illetve Hernádi Zsoltot hozták nagyon kellemetlen helyzetbe. Abban a nyugati és a lengyel titkosszolgálatok elég magabiztosak, hogy a felvételeket az oroszok készítették és szivárogtatták ki. Vagyis lehetséges, hogy azért pont a magyarokat akarták kellemetlen helyzetbe hozni, hogy jelezzék, aggasztja őket az Ukrajnába irányuló magyar gázexport.

Kisebb tételben Lengyelország is ad el gázt Ukrajnának, és hamarosan a szlovák vezetéket is alkalmassá teszik, hogy visszafele, keletre is mehessen rajta gáz. Mivel ez egy nagy kapacitású vezeték, ezért az oroszok leginkább ezt szeretnék megakadályozni. Az ezzel kapcsolatos viták a következő hetekben tovább éleződhetnek. Ha az lesz a vége, hogy a szlovákiai vezetéket az oroszok lekapcsolják, akkor az a magyar ellátásra is végzetes volna, hiszen ennek egy leágazásán keresztül érkezik az orosz gáz.

Vita 3: A Déli Áramlat bulgáriai építését leállíttatta az Európai Bizottság

Oroszország éppen a krími konfliktus idején kötött szerződést több nagy európai vállalattal, hogy alvállalkozóként részt vesznek a Déli Áramlat építésében.

Ez az új vezeték Oroszországból indulna, a Fekete-tenger alatt menne végig, aztán Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül érkezne Ausztriába. Ha elkészül, akkor az ukrajnai tranzit jelentősége nagyot csökkenne. Az orosz gázfüggést viszont egyáltalán nem oldaná Európa keleti felén.

Az Európai Bizottság és az USA nagyon ellenzik a megépülését, pedig az első métereket már pont összehegesztették Bulgáriában.

Az oroszok megerősödésétől tartanak ugyanis.

  • Az USA egyértelműen politikai alapon támadja az építkezést, amerikai diplomaták és szenátorok sora ment az utóbbi hetekben Szófiába tiltakozni a szárazföldi szakasz építése ellen. Azzal is érveltek, hogy a fővállalkozó orosz vállalat (Sztrojtranszgaz) amerikai szankció alatt van, ahogy a cég vezetője (Genagyij Timcsenko) is ki van tiltva az USA-ból.
  • Az Európai Bizottság versenyjogi aggályokat fogalmazott meg: szerintük az nem lehetséges, hogy a Gazprom hozzájárulása nélkül harmadik fél nem használhatná a vezetéket. Ez sérti a bizottság szerint a versenyjogot. Az oroszok viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy a Déli Áramlaton csak olyan gáz áramolhasson, aminek útját előzetesen jóváhagyták.

Az érintett országok viszont (így Magyarország is) ragaszkodnak az építkezéshez, és több nagy európai óriáscég is erősen érdekelt benne, nem beszélve az oroszokról.

A tiltakozók egyik fő érve, hogy a németek bezzeg megépíthették néhány éve a Balti-tenger alatt az Északi Áramlatot, ami közvetlenül visz Oroszországból gázt, Belorusszia és Lengyelország megkerülésével. Akkor nekik miért nem lehet saját áramlatuk, ami kikerüli Ukrajnát?

Miért veszélyes ez nekünk?

A magyar kormány elkötelezte magát a Déli Áramlat mellett, de közben az EU versenyjogi szabályai is érvényesek itt. Moszkva és Brüsszel között két tűz között van a kormány.

Egyelőre a bolgárok helyzete különösen nehéz, ott máris kormányválságot okozott az építkezés leállítása, de ebből a vitából nem lesz egyszerű Budapestnek sem kijönnie. Ráadásul jövő nyáron lejár az orosz – magyar gázszállítási szerződés, amit 20 éve kötöttek, és nagyon nem mindegy, hogy milyen feltételekkel születik meg az új. Az elég világos, hogy az oroszok elvárják, hogy a Déli Áramlat ügyében a magyar kormány kőkeményen küzdjön a brüsszeli bizottság ellen.

Őszig meg kellene oldani ezeket

A fenti viták könnyen oda vezethetnek, hogy Oroszország elzárja, vagy Ukrajna blokkolja a tranzitot. Ebben az esetben Szlovákia, Magyarország és Szerbia lenne a legnehezebb helyzetben télre. A magyar kormány máris 100 milliárd forintot különített el a jócskán kimerített hazai tárolók feltöltésére, ám novembernél tovább aligha lehet kihúzni orosz tranzit nélkül.

Kellemetlen előjel, hogy pénteken telefonon egyeztett volna az összes vitás ügyről Günther Oettinger, az EU energetikai biztosa és Alexander Novak orosz energetikai miniszter, ám a megbeszélést elhalasztották, annyira távoliak az álláspontok.