Bár a közhangulat a 2011 márciusi földrengést és cunamit követő fukusimai nukleáris baleset óta erősen atomellenesre fordult, valójában csendes forradalom zajlik az atomiparban. Fiatal, magukat környezetvédőként meghatározó szakemberek alapítanak cégeket és kutatják, hogy mi lehet az atomenergia jövője. A kutatások közös pontja, hogy az amúgy nullemissziós, vagyis széndioxidot egyáltalán nem kibocsátó technológia magas járulékos költségeit minimalizálják, illetve rugalmasabbá tegyék az alkalmazását.

A cél tehát az, hogy

• olcsóbb;
• kisebb;
• könnyen szabályozható teljesítményű

atomerőműveket tervezzenek. Mielőtt belemennénk a részletekbe, nézzük, hogy mire készül ez ügyben Magyarország.

Az oroszokkal kötött szerződés szerint Magyarország két, nagyon nagy teljesítményű reaktort épít. A reaktor az 1975-ben kifejlesztett VVER-1000-es megnövelt teljesítményű változata, a MIR-1200-as. A MIR-sorozat a VVER reaktorok szigorúbb európai szabvány szerint épülő változatai. Elvben, mert ilyet még egyet sem építettek. A már több országban is megépült, nem EU-kompatibilis változatot AES-1200-nak hívják.

A MIR-1200-as hagyományos, nyomottvizes reaktor, vagyis a fűtőelemeket nagynyomású víz veszi körbe. Ez lényegi momentum, ugyanis emiatt kell a reaktorok köré hermetikus blokkot, illetve az EU új építésű reaktorokra vonatkozó szabályai szerint containmentet, páncélozott kupolát építeni. Ez utóbbi az atomerőművek egyik legdrágább eleme.

Nem véletlen, hogy pont ettől próbálnak megszabadulni azok, akik az atomenergia megújításán dolgoznak. Róluk, és az atomenergia jövőjéről írt cikket a Climate Confidentalon Celeste Lecompte.

Kezdésnek nézzék meg ezt az ábrát:

Mint látható, az amerikai szövetségi kormány energetikai ügynögksége, az EIA számításai szerint 2020-ban és még 2040-ben is az atomerőművekben termelt áram árának legnagyobb részét az atomerőművek tőkeigénye adja majd. Ugyanez az arány a gázerőműveknél elenyésző, és mert az Egyesült Államokban éppen palagáz-forradalom zajlik, egyelőre nincs sok késztetés arra, hogy bárki atomerőműveket építsen.

Ezzel két baj van:

• A gázerőművek csak a szénerőművekhez képest környezetkímélők, valójában ezek is rengeteg széndioxidot termelnek.
• Pedig az amerikaiak nagyratörő tervei szerint 2030-ig 30 százalékkal kéne csökkenteni a széndioxid-kibocsátást.

Ez utóbbihoz pedig nem elég megújuló forrásokat használó erőműveket építeni, mert az elmúlt évtized robbanásszerű fejlődése ellenére a megújulók még mindig csak a teljes amerikai energiafogyasztás 13 százalékát fedezik. A további bővülést az energiaforrások szabályozhatatlan, ámde ingadozó volta mellett a tárolótechnológiák fejletlensége és az erőművek jelentős területigénye is lassítja.

Épp ezért most már nem csak az atomlobbi, de elismert klímakutatók és nonprofit szervezetek is egyre többször hangoztatják, hogy

az atom lehet az a nullemissziós alternatíva, amely jelentős szerepet játszhat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.