Nagy-Britanniában a hétvégén tartottak rendkívüli kormányülést, az Egyesült Államokban pedig még kipróbálatlan gyógyszerekkel végeznek éppen élesben emberkísérleteket. A világtörténelem eddigi legsúlyosabb ebolajárványa váratlan és szokatlan megoldásokat provokált, pláne azután, hogy már Afrika legnépesebb országának 21 milliós fővárosában, a nigériai Lagosban is regisztráltak egy beteget.

Minden adott egy jó kis pánikhoz:

• Az ebola rendkívül pusztító betegség, a most fertőző vírustörzs halálozási aránya a tapasztalatok alapján meghaladja az ötven százalékot.
• Arról nem is beszélve, hogy milyen borzasztó halált haltak, akik meghaltak: az ebola vérzéses láz, az áldozatok testén a betegség végstádiumában vérző fekélyek keletkeznek, szemükön, orrukon és szájukon is folyik a vér.
• És, mint azt a lagosi eset is bizonyítja, a vírus repülővel pillanatok alatt juthat el a világ bármelyik pontjára.

Mégse pánikoljanak!

Az apokalipszis elkerülhető, hála az ebola két, járványügyi szempontból felettébb kedvező tulajdonságának:

• a vírust nem könnyű elkapni;
• és ha valaki el is kapta, a lappangási idő alatt nem fertőz.

Az ebola testnedvekkel terjed, de ahhoz, hogy valaki megfertőződjön, közvetlenül kell érintkeznie ezekkel. A vérben, nyálban, székletben, ondóban vagy vizeletben élő vírusnak ráadásul nyílt sebbel vagy nyálkahártyával kell érintkeznie, hogy továbbterjedjen. Az igazi pandémiákat okozó járványokkal szemben csepfertőzéssel nem terjed.

Magyarán, ha valaki nem tapogat, nyalogat látványosan ebolás beteget, akkor nem kaphatja el a betegséget.

Az pedig, hogy a legfeljebb 21 napos lappangási idő alatt nem terjed, megkönnyíti az izolálását. Elég azokat karanténba rakni, akik a már tüneteket mutató fertőzöttel érintkeztek.

Bár most éppen minden idők járványáról divat beszélni, az igazság az, hogy

az első, 1976-os járvány óta összesen kétezren haltak bele. Hasmenésben meg naponta halnak meg négyezren.

Az európai járványügyi központ, az ECDC szerint épp ezért igen kevés az esély rá, hogy a járvány átterjedjen Európára:

• Egyrészt eleve kicsi az esély rá, hogy egy ebolás repülőre üljön, mert eleve kevés ebolás van a világban.
• Ha mégis repülőre ülne, ha tünetmentes, nem is fertőzheti meg az utastársait;
• de ha már jelentkeznek is a tünetek, akkor is kevés erre az esély.
• Ha pedig mégis, a fertőzötteket könnyű elkülöníteni úgy, hogy esélyük se legyen tovább terjeszteni a vírust, ami még meg se betegítette őket.

Ha például Magyarországon jelentkezne valaki ebolás tünetekkel, őt azonnal a Szent László Kórház elkülönített részlegébe szállítanák, ahol Kis Zoltán virológus szerint a vérmintájából néhány óra alatt diagnosztizálhatnák, hogy valóban ebolás-e.

Mondjuk, ha valaki tényleg ebolás, akkor az orvostudomány nem sokat tehet érte. Az ebola egyelőre gyógyíthatatlan, a betegeket csak fertőtleníteni szokták, és hidratálni, mert a betegség komoly hasmenést is okoz. A gyógyulás kizárólag a beteg immunrendszerén múlik.

Kivéve, ha amerikainak született. A mostani járványban eddig három amerikai betegedett meg - egyikük, egy libériai-amerikai kettős állampolgár volt az, aki Lagosba is behurcolta a vírust. Ő július 25-én meghalt. A másik két fertőzöttet hazaszállították, Atlantában, az amerikai járványügyi központban kezelik őket.

Hogy miért csak ők kaptak gyógyszert, annak jó oka van:

egyelőre még olyan ebolagyógyszer sincs, amit tisztességesen teszteltek volna embereken, engedélyezettről nem is beszélve.

Még mielőtt a két amerikait bármivel beoltották volna, Jessica Hatcher írt egy kanadai gyógyszerről, a TKM-Eboláról, amit már - igaz, egészséges - emberen is teszteltek.

A most kezelt két beteg nem ebből kapott, hanem egy amerikai-kanadai fejlesztésű gyógyszerből, a ZMappból. Ezt tavaly nyáron még csak majmokon tesztelték:

nyolc majmot oltottak be vele. A nyolc majomból négyet 24, négyet 48 órával korábban fertőztek meg ebolával. A 24 órával korábban megfertőzött majmok mind felépültek, a 48 órával korábban megfertőzött négy majomból kettő elpusztult.

A ZMapp egy korábbi amerikai katonai kutatás eredményeit fejlesztette tovább, és azért eshetett rá a választás, mert ez az, amivel már a kialakult betegség is gyógyítható. De az Egyesült Államokban már dolgoznak a vakcinán is: a tervek szerint szeptembertől már embereken is kipróbálhatják, ami után 2015 januárjában elindulhat az első próbafázis is.

A vakcinától nem a vírus teljes kipusztítását remélik, elsősorban a leginkább veszélyeztetett rétegnek, az ebolás betegeket ápoló orvosoknak fejlesztik. Illetve a jövőbeni kitöréseknél oltással csökkenteni lehet a járvány terjedésének az esélyét.