Putyin öt jó tanácsa feltörekvő illiberális demokráciáknak

2014 szeptember 9., kedd 14:22
150

Tavasz óta zajlik az összehangolt kormányzati támadás a magyarországi civil szervezetek ellen. Az indokok nem teljesen világosak és legtöbbször mondvacsináltnak tűnnek, viszont a módszerek egyre brutálisabbak. Bár hasonló erőfitogtató fellépés a civil szektor ellen itthon példa nélkülinek számít, akad ország, ahol már rég túljutottak ezen a szinten.

Putyin Oroszországában évek óta az itteninél sokkal alaposabban felépített,a részletekre jobban odafigyelő és sötétebb ellehetetlenítése zajlik a civil szektornak. Megnézve az ottani eseményeket, sok hasznos fogást el lehet sajátítani, amik más, nem feltétlen demokratikus, de sikeres országokban alkalmazhatóak:

1. Nyilvánítsd őket külföldi ügynöknek

A törvényt még 2012 nyarán fogadták el, lényege, hogy ha egy civil szervezet külföldről kap támogatást, akkor külföldi ügynökként kell magát regisztrálnia, és minden anyagán feltüntetnie, hogy külföldi érdekeket szolgál. Külföldi támogatásnak számít az is, ha egy nagyobb nemzetközi szervezet, mint például az Amnesty International vagy a Transparency International helyi irodáját működtetik a központi költségvetésükből.

A törvény értelmében minden NGO-nak minden külföldről kapott támogatásról azonnal tájékoztatnia kell a kormányt. A bírálói szerint a törvény csak arra jó, hogy a nagy nemzetközi jogvédő szervezetek munkáját ellehetetlenítsék Oroszországban.

Putyin demokráciát aláásó intézkedései ellen tiltakozó aktivistát állítanak elő Moszkvában, még 2007-ben. (ALEXANDER MEMENOV / AFP)

2013 elején az orosz kormány országos, több ezer szervezetet érintő vizsgálatsorozatot indított, hogy felfedjék azokat a civileket, akik szerintük külföldi ügynöknek számítanak, mégsem regisztrálták magukat. Az év végi összefoglaló szerint az akció teljes sikert hozott, az Amnesty International jelentése szerint jelentősen sikerült csökkenteni a független civilek mozgásterét. Számos emberi jogi csoport kapott büntetést, és volt, amelyiknek be kellett zárnia orosz irodáját. A jelentés szerint a törvényt főleg emberi jogi, diszkrimináció-ellenes, választások tisztaságát figyelő és környezetvédő szervezetekkel szemben alkalmazták.

A feljelentett, megvádolt szervezetekről bővebben a Human Rights Watch jelentésében lehet olvasni.

2. Tágítsd ki a hazaárulás fogalmát

Hogy ki az áruló? A két éve elfogadott törvények értelmében bárki az lehet, aki csak szóba áll külföldiekkel, és olyan információ birtokában van, amit a hatóságok államtitoknak gondolnak. A törvény alapján nem csak magánszemély, de szervezet is lehet hazaáruló, ha nem megfelelő személyekkel veszi fel a bíróság szerint a kapcsolatot. A kiszabható büntetés maximuma 20 év, és a törvény bírálói szerint ez újságírókat, politikusokat, szakszervezeti vezetőket épp úgy állandóan fenyegetésben tart, mint a civil szervezetek alkalmazottait.

Tüntetés New Yorkban. Hasonlót Moszkvában nehéz lenne elképzelni (Kena Betancur/Getty Images)

Persze a hazaárulást korábban is büntették Oroszországban, csak hogy addig azt vették figyelembe, hogy a gyanús tevékenységgel sérülhet-e az ország belbiztonsága. De az új törvényből kimaradtak ezek a konkrétumok, jelentősen elmosódtak a határok, és a jogszabály kritikusai szerint gyakorlatilag bárkire alkalmazhatóak a kitételek. Például ha egy civil szervezet munkatársának tudomására jut választási csalás gyanúja, és ezt elmondja egy újságírónak, már megállhat az árulás vádja.

És miközben az persze kérdés, hogy a hatóságok mennyire használják keményen a törvényt, arra mindenképp alkalmas, hogy a paranoia és a gyanakvás légkörét vonja a külföldiek köré. És pont ez, amit Putyinék akarhattak.

3. Lehetetlenítsd el a tüntetéseket 

Idén júliusban fogadta el Putyin azt a törvényt, ami a köztéri tiltakozásokat az eddigieknél is keményebben szankcionálja. Nem csak komoly pénzbírságot, de az új törvény szerint akár börtönbüntetést is kaphat az, aki engedély nélkül tiltakozik az utcán. Engedélyt kapni viszont egyáltalán nem könnyű feladat, a hatóságok általában ott gördítenek akadályokat a tiltakozni akarók elé, ahol csak tudnak. Az indoklás, mint azt Putyin előadta, most is az volt, hogy külföldi felforgató elemek ne csinálhassanak balhét Oroszországban.

Egy nem engedélyezett tüntetés résztvevőit viszik el a rendőrök 2012 decemberében Moszkvában (AFP PHOTO / NATALIA KOLESNIKOVA)

Az új törvények értelmében pedig azokat, akiket féléven belül többször találnak be nem jelentett találkozók, vonulások, tüntetések szervezésében bűnösnek, pénzbüntetésre (4,5 millió és 6,8 millió forintnyi rubelre) vagy akár 2-5 év munkatáborra vagy börtönre is büntethetőek.

4. Csapj le az internetre

Mindenféle ellenzéki, civil mozgolódás terepe az internet. Ezért nem árt ott is szűkre szabni a mozgásteret. Szintén idén nyáron szigorította tovább Putyin az internetezéssel kapcsolatos szabályozást, pedig a korábbi sem volt túl megengedő, de most arra kötelezték az internetes cégeket, hogy ha Oroszországban akarnak tevékenykedni, 2016-tól muszáj minden orosz ügyfelük személyes adatát az ország területén belül tárolniuk. A cél ezzel az olyan külföldi szolgáltatók kiszorítása, mint a Facebook vagy a Twitter.

Graffiti Moszkvában, 2013-ban (VLADIMIR ASTAPKOVICH / RIA NOVOSTI)

Az év elején kellett távoznia a legnagyobb orosz közösségi oldal, a VK vezetőjének, Pavel Durovnak is posztjáról, mert nem adta át a felhasználók adatait a hatóságoknak. Helyére akkor Putyin embere került. Szintén fontos változást hoz az országban, hogy ha egy blognak legalább napi háromezer olvasója van, akkor regisztrálnia kell magát.

5. Korlátozd a sajtószabadságot

Egy rendesen szabályzott, jól működő államban a médiának nem lehet más feladata, mint az állam sikereinek ismertetése. Ezt pontosan értik Putyin Oroszországában is, ahol az utóbbi években sorra tűntek el a valamennyire is független sajtótermékek, és ahol reklámadóval lehetetlenítenék el a nem állami tulajdonú kábelcsatornákat. Sokat romlott a helyzet az ukrajnai konfliktus kitörése óta, a nem kormánypárti nézeteket valló újságírókra korábbinál is nagyobb nyomás nehezedik.

(ALEXANDER NEMENOV / AFP)

A népszerű orosz híroldal, a lenta.ru főszerkesztőjének azután kellett távoznia, hogy egy cikkükben linkeltek egy  az ukrán szélsőjobboldali szervezet, a Jobb Szektor vezetőjével készített interjúra. Galina Timsenko eltávolítása ellen tiltakozott a teljes szerkesztőség, de hiába, helyére egy Kreml-közeli hírlap korábbi vezetője került.

És mindez a gyakorlatban:

Az Amnesty International készített egy idővonalat, idén áprilisig bezárólag, mindarról, ahogy Putyin uralma idején a szabadságjogokat korlátozták Oroszországban. Végigkattintva jól látható, hogyan kapcsolódtak össze a törvények a konkrét eseményekkel:

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt