A brit kormány figyeli a norvég - magyar vitát

2014 szeptember 10., szerda 3:31

Kedden Budapesten tárgyalt David Lidington, a brit kormány EU-ügyi államtitkára. A nagykövet rezidenciáján készítettünk interjút vele, miután már találkozott Navracsics Tibor külügyminiszterrel és Seszták Miklós fejlesztési miniszterrel, és még mielőtt találkozott volna Mikola István államtitkárral.

Norvég balhé

Talán hallott a norvég és a magyar állam vitájáról. Vidar Helgersen norvég EU-ügyi miniszter azt javasolta, hogy az EU foganatosítson szankciókat Magyarország ellen, a demokratikus intézmények megsértése miatt. Ön szerint szükség lenne ilyen lépésre?

Figyelemmel kísérem a vitát, hiszen Norvégia és Magyarország is jó barátunk. Nem ismerem az ügy részleteit, de van olyan őszinte a viszonyunk a magyar kormánnyal, hogy ilyen érzékeny témákat is felvessünk tárgyalásainkkor. Azt remélem, hogy ezt az ügyet barátságosan sikerül megoldani, minél hamarabb.

A többi EU-tagállam vezetőivel folytatott beszélgetéseikor előjött már ez a téma? Vannak, akik Magyarországgal szemben akarnának lépéseket tenni?

Egyetlen tanácsi találkozón sem jött ez elő. (A tanács az EU kormányait tömörítő intézmény – szerk.) Természetesen figyeljük a történéseket, és azt is, hogy mit mond az ügyben a magyar és a norvég kormány.

Ön szerint van olyan EU-s intézmény, amelyiknek ilyen esetben lépéseket kellene tennie?

Nagyon nagy hiba lenne azt állítani, hogy az EU tegyen valamit, anélkül, hogy pontosan meghatároznánk, hogy milyen lépésre gondolunk, és hogy ezzel mit akarunk elérni. Most az lenne a legfontosabb, hogy a magyar és a norvég kormány egymással meg tudják beszélni a problémájukat. Remélem, hogy közös nevezőre jutnak, hiszen két NATO-tagról, szövetségesekről van szó.

Fotók: Ács Dániel

Minden szabad ország fontos védjegye, hogy virágoznak a civil szervezetek. Persze az Egyesült Királyságban is előfordul, hogy néhányat közülük törvénysértéssel vádolnak. Ilyenkor a független ügyészségnek és a rendőrségnek kell eljárnia. Anélkül, hogy a részleteket ebben az esetben ismerném, elmondtam, hogy ilyen helyzetben milyen alapvető szabályok mentén érdemes eljárni.

Kevesebb hatalmat Brüsszelnek

Amikor Jean-Claude Junckert választotta a tanács az Európai Bizottság elnökének, akkor csak a brit és a magyar miniszterelnök szavazott ellene. A brit kormány most fontos reformokat szeretne keresztülvinni az EU-ban, hogy a nemzeti önrendelkezés erősebb legyen. Itt is várható, hogy két ország közösen lép majd fel?

A magyar álláspontról inkább beszéljen Navracsics Tibor. Annyit mondhatok, hogy sok területen jól megérti egymást a brit és a magyar kormány. Minél szélesebb koalíciót akarunk Európában a szükséges reformok elfogadásához. Ezek azért kellenek, hogy Európa versenyképesebb, gazdagabb, demokratikusabb és rugalmasabb legyen mint most.

Minden tagállamnak saját elképzelése van Európa jövőjéről, de sok mindent látnak hasonlóan Londonban és Budapesten. Például a munkahelyteremtés fontosságát, a felesleges szabályok eltörlését, a közös piac szélesítését, és azt is, hogy a nemzeti parlamentek szerepét erősíteni kell. A nemzeti parlamenteken keresztül lehetne elszámoltathatóvá tenni az európai döntéseket. Ennek elmaradása szinte minden tagállamban problémákat okoz.

brit2

Tárgyalt most arról a brit javaslatról, hogy a nemzeti parlamenteknek vétójoguk legyen az európai ügyekben? (A javaslat úgy szól, hogy ha a tagállamok egy bizonyos csoportjában a nemzeti parlamentek elleneznek egy bizottsági javaslatot, akkor azt meg lehessen vétózni – szerk.)

Beszéltünk erről is, és persze más tagállamokkal is beszélünk erről, hiszen ezt sokan szorgalmazzák Hollandiában és Dániában is, ez nem csak a britek igénye. Az összes közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy nagyon sok európai csalódott a brüsszeli intézmények átláthatatlansága és elszámoltathatatlansága miatt. Nagy most a bizalmatlanság az EU-val szemben az egész kontinensen.

Mire van ön szerint nagyobb esély: hogy Skócia kilép Nagy-Britanniából, vagy hogy Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból?

Mindkettő a nép akaratától függ. Remélem, hogy Skócia az Egyesült Királyság része marad, és az Egyesült Királyság pedig az EU tagja marad. Utóbbi éppen a reformok sikerességén múlik majd.

Az oroszok megfékezése

Ön szerint van értelme szankciókkal büntetni Oroszországot? Ez a helyes módja az ukrajnai konfliktus kezelésének?

A szankciók fontosak, hogy Oroszországot eltántorítsuk a további agressziótól. És fontosak azért is, hogy megmutassuk, hogy nem fogadjuk el, hogy Oroszország megsértse egy másik európai ország szuverenitását és a nemzetközi jogot. A Kreml hiába tagad, láttuk az orosz csapatokat és az orosz fegyvereket, légvédelmi rakétákat Kelet-Ukrajnában. Nem tehetünk úgy, mintha ezek nem történtek volna meg. Az oroszok sokáig azt is tagadták, hogy részt vettek a krími hadműveletekben, aztán meg kitüntették a katonáikat a sikeres akcióért.

brit6

Mindenképpen nagyon világos választ kell erre adnunk, és örülök, hogy a NATO-csúcson is foglalkoztunk ezzel. Nagyon fontos volt, hogy ott megerősítettük az ötödik cikkely érvényességét, ez a balti országoknak, Lengyelországnak és Romániának különösen fontos volt. (A cikkely előírja, ha egy NATO-országot támadás ér, akkor az összes tagállam közösen védi meg – szerk.) Az EU-nak sem szabad másfele néznie, ha a kontinensen erőszakosan változtatják meg a határokat. Ilyen mostanáig nem fordult elő a Helsinki Szerződés aláírása óta. (1975-ben írták alá - szerk.)

Ugyanakkor nem egyszerű közös külpolitikát vinni az EU-ban, hiszen például ebben az esetben a magyar vagy a szlovák álláspont sokkal puhább, mint például a lengyel. Lehet így hatékonyan dönteni?

Szerintem lehet. Nem hiszem, hogy a külügyekben a vétójogot el kellene venni a tagállamoktól, itt nem lehet a többségi szavazást érvényesíteni. Ukrajna ügyében is voltak viták, de egyezségre jutottunk, és mindenki aláírta a végén, sőt az Egyesült Államokkal is sikerült összehangolni az álláspontunkat. A közös európai külpolitikának vannak sikertörténetei: az iráni atomprogram esetében, vagy a koszovói – szerb viszony enyhítésében.

Találkozott ma Seszták Miklóssal, akivel az energiabiztonságról beszéltek. Az októberi EU-csúcsnak is ez lesz a fő témája. Miben bízhat Közép-Európa, ha az orosz – ukrán konfliktus miatt nem jut ide elég földgáz a télen? Ebben az ügyben jutottak valamire?

Európa fontos stratégiai érdeke, hogy ne függjön ennyire az orosz gáztól. Sajnos erre nincs gyors megoldás. Az októberi csúcson a tanácsnak tervet kell készítenie, aminek része kell hogy legyen a vezetékek kétirányú használatának biztosítása, a régióban új vezetékek építése EU-s segítséggel, az egységes európai gázpiac megteremtése és a takarékosabb felhasználás kikényszerítése. Fontos lenne, hogy elkészüljön a BP új vezetéke, ami Azerbajdzsánból Törökországon keresztül hozhatna gázt Európába.

A Déli Áramlat is egy opció? (Ezt a vezetéket az oroszok kezdték építeni, Ukrajna kikerülésével hozna gázt, de az EU leállíttatta a bulgáriai szakasz építését – szerk.)

Ez is felmerült, de nem titok, hogy a brit kormány ezt sohasem támogatta. Ahogy az sem titok, hogy a magyar kormány álláspontja erről egészen más. Más megoldásokban viszont egyetértünk.

Londoni meló

Becslések szerint legalább kétszázezer magyar dolgozik az Egyesült Királyságban. Várható, hogy az EU-s állampolgárok esetében tovább szigorítanak a munkavállalási szabályokon?

Aki legálisan érkezik, dolgozik, adót fizet, megtanul angolul és beilleszkedik a társadalomba, azt szívesen fogadjuk. Fenntartásaink azok esetében vannak, akik nem tartják be a szabályokat.

brit4

Ezt nem lehet nemzetiségekre lebontani, itt egyénekről van szó, olyanokról, akik bűncselekményeket követnek el, vagy kifejezetten azért jönnek, hogy segélyhez jussanak. Ők visszaélnek a szabad mozgás lehetőségével, és jogunk van őket szigorúbban ellenőrizni. Ez azonban nem jelent szigorúbb bevándorlási szabályokat, mint amit már évek óta más tagállamokban is alkalmaznak, például Ausztriában.

A szabad munkavállalást nem akarjuk korlátozni, de hogy a szociális juttatásokat ki veheti igénybe, az már nemzeti hatáskörbe tartozik. Még akkor is, ha az Európai Bizottság néha megpróbálja eltolni a határokat.