A Transparency International (TI) jogosult megismerni a parlamenti képviselőjelöltek elszámolását és az egyes számlák tartalmát, mivel ezek közérdekű adatnak minősülnek.

Ez a lényege annak az ítéletnek, amit ma hirdetett ki első fokon a bíróság, és ami szerint a TI nyert a Magyar Államkincstárral (MÁK) szemben. Erről a TI honlapján számolt be.

Mint közleményükben írják, "a második Orbán-kormány által az országgyűlési választási kampány finanszírozásáról 2013-ban elfogadott törvény, amely az idei országgyűlési választások előtti kampányban debütált, nem állta ki a gyakorlat próbáját. A TI a K-Monitorral és az Átlátszó.hu-val összefogva vizsgálta a pártok és a jelöltek, valamint a pártközeli civil szervezetek és a kormány kampányköltéseit".

A civil kampánymonitor a pártok gigantikus költekezésén túl azt is megállapította, hogy az új jogszabály alkalmatlan a kampánykorrupció felszámolására. Elsősorban azért, mert nem tiltja a kampány kiszervezését, azaz nem foglalkozik a CÖF-jelenségnek nevezett szituációval és a közpénzből történő kormányzati propagandával (Magyarország jobban teljesít-plakátok.)

Mint írják, a kijátszható szabályozásnak köszönhetően a CÖF közel 600 millió forintot kampányolhatott el a Fidesz érdekében, a kormány pedig félmilliárd forinttal szállt be a kampányba.

Történt viszont szigorítás az egyéni képviselőjelöltek kampányköltései terén: ezekről a képviselőknek fillérre el kell számolniuk. Csak nem a nyilvánosságnak, hanem a Magyar Államkincstárnak (MÁK) és az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ)

A TI viszont szerette volna, ha a civilek is átnézhetik ezeket az információkat. Közérdekű adatigénylés során próbálták ezeket kikérni a MÁK-tól, de onnan lepattantak. Az elutasító választ azzal indokolta az államkincstár, hogy az adatkérés egyszerre átfogó, számlaszintű, meg tételes is.

Ezután perelt a civil szervezet, amit most első fokon meg is nyertek. A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a számlaszintűnek minősített és ezen ürüggyel elutasított adatigénylések ügyében lehetséges jogorvoslatról foglalt állást.

Most arra mutatott rá a bíróság, hogy az

„Alaptörvény minden közpénzre vonatkozó adatot közérdekű adattá minősített, a nyilvánosságot és az átláthatóságot tette főszabállyá”.

És hogy az „állam demokratikus működéshez elengedhetetlen az információszabadság és az információk átláthatósága”, a MÁK ellenőrzési joga ellenére a Transparency International jogosult a „jelöltek elszámolását és azzal együtt egyes számlák tartalmát, mint közérdekű adatot megismerni”.

Hogy mi lesz másodfokon és a Legfelső Bíróság előtt, az még persze nagy kérdés.