Benyújtották a törvényjavaslatot, ami állítólag véglegesen rendezi a devizahitelesek helyzetét

gazdaság
2014 szeptember 12., 16:01

Az Igazságügyi Minisztérium nyújtotta be pénteken a parlamenthez a második devizahiteles-mentő törvény tervezetét. Ez az a törvény, amiről eddig azt mondta a kormány, hogy véglegesen rendezni fogja a devizahitel-problémát.

Az nem nagy meglepetés, hogy a bankok nagyon-nagyon rosszul járnak, ha a parlament ezt a tervezetet fogadja el. A kormány becslései alapján nagyjából 1000 milliárd forint jár majd vissza az adósoknak.

A törvényjavaslat szerint a Magyar Nemzeti Bank fogja majd kidolgozni azt a képletet, ami alapján a bankoknak ki kell majd számolniuk, kinek mennyi jár vissza, és mekkorák lesznek az új törlesztők, de azt már ez a tervezet is előírja, hogy az árfolyamrés és az első devizahiteles törvény alapján indított perekben tisztességtelennek nyilvánított egyoldalú kamatemelések költségét tőke-előtörlesztésként kell majd elszámolniuk a bankoknak. Ez az ügyfelek számára a legjobb, a bankok számára a legrosszabb forgatókönyv. A pontos képletet tartalmazó rendeletet november 1-jén léptetné életbe az MNB.

Újdonság, hogy míg az eddigi javaslatok az árfolyamgátasokkal és a kedvezményes árfolyamon végtörlesztőkkel nem vagy alig foglalkoztak, a mostani tervezet szerint a végtörlesztők is kérvényezhetik - 10 ezer forintos díj ellenében - hogy a bankok őket is kárpótolják.

Akik a Nemzeti Eszközkezelő segítségét kérték, azok első körben nem kapnak semmit, először az eszközkezelő számol el a bankkal.

Az elszámolást az összes szerződésre alkalmazni kell, ami 2009. július 26. után szűnt meg vagy még él, de a 2010 után felvett forinthitelek és tényleges devizahitelek (amik devizában is érkeznek) esetében a tisztességtelenség vélelme megszűnik, ezek tisztességességét maximum az MNB ellenőrizheti.

Az elszámolást 2015. januárjára ígérik, de ez valószínűleg csúszni fog, ugyanis a bankok által indított devizahiteles perek még nem zárultak le, ráadásul valószínű, hogy a bankok fellebbeznek majd az elsőfokú ítéletekkel szemben, majd a másodfok után a Kúriához fordulnak. De az Alkotmánybíróság is keresztbe tehet az elszámolásnak, hiszen két pert (az OTP-jét és az Eger és Vidéke Takarékszövetkezetét) is felfüggesztett a bíróság, hogy az Ab alkotmányossági vizsgálatát kérje. (via Portfólió)

Kiemelt videóink

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.