Obama a legsötétebb diktatúrák közé sorolta be Magyarországot

Barack Obama hétfői beszéde az eddigi legkomolyabb jele annak, hogy a magyar kormány a civil szervezetek elleni fellépéssel olyan diplomáciai örvénybe került, amihez hasonlóba a rendszerváltás óta egyetlen magyar kormány sem.

Obama beszédében ugyanis olyan országok közé sorolta hazánkat, melyek között Putyin Oroszországa még a pozitívabb példák közé számít.

Fontos szempont az is, hogy a tíz, Obama által elrettentésként felsorolt ország közül

Magyarország az egyetlen, amelyik tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak.

És az is tagadhatatlan, hogy a magyar fellépés bőven elmarad azoktól az erőszakos és megfélemlítő lépésektől, amik a többi kilenc országban történtek. Mégis, ez olyan társaság, ahova alighanem egyetlen kormány se szívesen tartozna.

Összeszedtük, hogy a többi kilenc ország miért kerülhetett bele Obama beszédébe.

  • Oroszország

Vlagyimir Putyin civil-ellenes politikájáról már mi is sokat írtunk. Az országban a külföldi támogatást elfogadó szervezeteknek külföldi ügynökké kell nyilvánítaniuk magukat, a törvények szerint bárkiből könnyen hazaáruló válhat, erős kormányzati nyomás van az interneten és a médián, és komolyan korlátozták a gyülekezési jogot. Az országban nem ritka az aktivisták bebörtönzése, Obama pedig név szerint is megemlített egy emberi jogi aktivistát, Natalia Estemirovát, akit 2009-ben gyilkoltak meg.

  • Kína

Kommunista diktatúrákban nem szokták túlhangsúlyozni az emberi jogok és a civil társadalom fontosságát, és nincs ez máshogy Kínában sem. A Human Rights Watch idei jelentése szerint bár a gazdasági növekedéssel történt némi enyhülés, de Kína esetében még mindig egy egypárti autoriter rendszer működik, ahol sérül a szólásszabadság, sajtószabadság, cenzúrázzák az internetet, korlátozzák a gyülekezési jogot és a vallásszabadságot is.

A szakszervezetek és az emberi jogokkal foglalkozó civil szervezetek létrehozását tiltják az országban, és a párt ellenőrzése minden igazságszolgáltatási szereplőre kiterjed.

Előállított kínai tüntető (PRAKASH MATHEMA / AFP)

A civil társadalom szereplői folyamatosan próbálják kiterjeszteni munkájuk hatáskörét, ezért cserébe viszont letartóztatásokat, házkutatásokat, pszichiátriai kezeléseket, házi őrizetet és esetenként kínzásokat kell elszenvedniük.

Csak 2013 során több mint ötven emberi jogi aktivistát vettek őrizetbe, azzal vádolva őket, hogy felforgató tevékenységet végeztek. Az ismert aktivistát, Cao Shunlit például egy Genfbe induló repülőn vették őrizetbe. Az ENSZ emberi jogi bizottságának előadásán kellett volna beszéljen a kínai helyzetről.

Obama beszédében a hosszú börtönbüntetésre ítélt Nobel-díjas írót, Liu Hsziao-pot és a frissen életfogytiglani börtönre ítélt ujgur aktivistát, Ilham Thotit emelte ki.

  • Venezuela 

Chávez halála után egykori alelnöke, Maduro vette át a hatalmat, ő pedig folytatta elődje politikáját. Ebből nőttek ki azok a több hónapon át tartó tüntetések, melyekről mi is sokat írtunk. A kormány komoly erőket mozgósít az ellenkező hangok ellehetetlenítésére, az országban élők a külföldi sajtóból voltak kénytelenek tájékozódni arról is, hogy mi történik a tüntetéseken, Maduro pedig mindent megtesz, hogy a civil társadalom szereplőit marginalizálja, azzal vádolva őket, hogy csak alá akarják ásni a venezuelai demokráciát az amerikaiak segítségével.

Tüntetés Venezuelában (FEDERICO PARRA / AFP)

2010 óta bárkit, aki külföldről támogatást fogad el, vád alá lehet helyezni árulás miatt, közben pedig olyan törvényt fogadtak el, ami után be lehet tiltani a politikai jogokat védő szervezeteket, ha azok külföldről is segítséget kapnak.

  • Azerbajdzsán

A keleti nyitás során barátunkká váló azeri diktatúra civil társadalom elleni háborújáról is épp nemrég írtunk hosszabban. Ilham Alijev elnök is minden tőle telhetőt megtesz, hogy elhallgattassa a kritikus hangokat. Rendszeresek a házkutatások és letartóztatások újságíróknál és aktivistáknál, jelentősen visszaszorították az ellenzéki sajtót, az elnök kabinetfőnöke szerint pedig a független és nyugati média tehet arról, hogy milyen kép él a külföldi emberek fejében az országról.

Ott is kötelező elem a külföldi erők, azaz a civil szervezetek kiszorítása. Szeptember elején amerikai alapítású demokráciafejlesztéssel foglalkozó szervezet központját szállták meg rendőrök, a szervezet számláját pedig befagyasztották. Hasonlóan járt a Transparency International és a National Democratic Institute helyi irodája is.

  • Burundi

Az országot a legismertebb emberi jogi aktivista, Pierre Claver Mbonimpa letartóztatása miatt hozta fel az amerikai elnök. Mbonimpát idén nyáron vették őrizetbe, kül- és belbiztonsági veszélyek okozásával vádolva. A HRW jelentése szerint az országban amúgy kifejezetten élénk civil társadalom működik, a kormány heves nemtetszését kiváltva ezzel.

Egymást érték a letartóztatások, újságírókat vettek őrizetbe és hallgattak ki. A rendőrség által meggyilkolt emberek ügyeit nem vizsgálják ki megnyugtató módon, a sajtószabadságot pedig nemrég szűkítették, elemzők szerint a jövő évi választásokra készülve ezzel.

  • Kamerun

Ez az afrikai ország is csak egyetlen meggyilkolt aktivista, Eric Lembembe miatt került bele Obama beszédébe. Az ismert melegjogi aktivistát azután kínozták és gyilkolták meg, hogy a közvéleményhez fordult, melegellenes csoportok fenyegetéséről beszélve. Az országot a legtöbb nemzetközi kritika épp a melegek elleni hihetetlen agresszív fellépés miatt éri, rendszeresek a halálos fenyegetések és támadások, melyekhez a kormány és a hatóságok asszisztálnak.

  • Líbia 

Idén nyáron lőtték le Salwa Bugaighis ügyvédnőt, aki komoly szerepet játszott a Kadhafit megbuktató forradalom kirobbantásában, Obama is őt nevezte meg beszédében. Meggyilkolása illeszkedett az elmúlt évek trendjébe, egymást érik az újságírók elleni támadások, az ellenzék elleni fellépések, az ország egy része pedig 2011 óta konstans katonai diktatúra irányítása alatt áll.

  • Kambodzsa 

Obama az országból a 2012-ben meggyilkolt aktivistát, Chut Wuttyt említette. Kambodzsában tavaly óta különösen feszült a helyzet, miután a választási bizottság az 1985 óta hatalmon lévő elnököt tartotta az ország élén, tömegek szerint csalással. A tüntetésekre a hatóságok nagyon erőszakosan reagáltak, közben pedig egymást érik a civil társadalmat sújtó támadások.

Földek kisajátítása ellen tüntetőt visznek a rendőrök Kambodzsában (FEDERICO PARRA / AFP)

A biztonsági erők erőszakosan csaptak le a földrablások ellen tiltakozó békésen tüntető civilekre. Jelenleg legalább öt emberi jogi ügyvéd ül börtönben, a nemzetközi szervezetek szerint mindegyiküket politikai okokból ítélték el.

  • Vietnam 

Az ázsiai országot Ly atya fogva tartása miatt hozta szóba az amerikai elnök. A hosszú évtizedeket börtönben töltő demokráciapárti katolikus pap, Thadeus Nguyễn Văn Lý a vietnami ellenzék egyik legismertebb alakja. Az országban a korábbi példákhoz hasonlóan járnak el, a HRW 2013-as jelentése szerint szisztematikusan nyomják el a véleményszabadságot, a gyülekezési jogot és a sajtószabadságot. Azokat, akik politikai korrupcióra próbálnák felhívni a figyelmet, kíméletlenül rászállnak, a rendőrök a családtagok megfélemlítésétől sem riadnak vissza. Jogi alap nélkül tartanak fogva hosszú ideig aktivistákat, és kínzások is előfordulnak.