Hét évig egyre kevesebb őserdőt vágtak ki Brazíliában, de most újra nekiestek a dzsungelnek

A XXI. század egyik legnagyobb környezetvédelmi sikere volt, hogy Brazíliában évről-évre egyre kevesebb erdőt pusztítottak ki. Az erdőirtás mértéke 2005 és 2012 között 70 százalékkal csökkent.

A dél-amerikai erdőknek fontos szerepük van a légszennyezés globális hatásainak csillapításában. Az Amazonas-medencében történt erdőirtást már közvetlen összefüggésbe hozták a globális felmelegedéssel. A fák kipusztítása nem csak azért óriási probléma, mert így az erdő kevesebb széndioxidot tud megkötni, hanem azért is, mert a kivágott fákat gyakran elégetik, és emiatt még pluszban kerül szennyező anyag a levegőbe. Ráadásul ezekben az őserdőkben a legnagyobb a természetes változatosság a világon, a fák kivágásával persze az élőhely mérete is csökken, állat- és növényfajok tűnnek el.

Ezért tragikus, hogy a legfrissebb kutatások szerint 2013-ban és 2014-ben megfordult az addig csökkenő trend, és évről-évre újra egyre több fát vágnak ki. A növekedés mértéke szédítő, 2014 augusztusában és szeptemberében 190 százalékkal több erdős részt pusztítottak el Brazíliában, mint egy évvel korábban. A környezetvédő szervezetek műholdas képek alapján számították ki az erdőirtás mértékét, de valószínűleg a hivatalos kormányzati adatok is ilyen növekedést mutatnak majd.

amazon1

A növekedésnek elég összetett gazdasági, szociális és politikai okai vannak, és a Vox elemzése szerint most nagyon nehéz lesz megint jó irányba fordítani a folyamatokat.

Az erdőirtás fő oka az volt, hogy a marhatenyésztőknek és a szójababfarmereknek egyre nagyobb terület kellett. A brazil kormány 2005-től szigorította az erdőirtásra vonatkozó szabályokat, ezzel párhuzamosan pedig a mezőgazdaságban egyre hatékonyabb módszereket vezettek be. Így a használatban lévő földterület növelése nélkül nagyobb hozamot tudtak elérni. A hatékonyság viszont nem növelhető a végtelenségig, és mostanára már elérték a farmerek a maximumot. A termelés növeléséhez mindenképpen új földeket kell keresniük.

A 2011-ben megválasztott elnök, Dilma Rousseff egyébként is kevésbé volt érzékeny a környezetvédelmi kérdésekre, mint elődei. 2012-ben ő írta alá az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosítását, ami több lehetőséget adott a fakitermeléssel és mezőgazdasággal foglalkozó cégeknek.

A még meglévő szabályozást is egyre nehezebb betartatni, mert a farmerek megtanulták kijátszani a törvényeket. Az erdőirtást, nem egybefüggő, hanem több kisebb területen egyszerre végzik, amit így nehezebb észrevenni, és egyre távolabbi erdőrészeket vesznek célba.

Egyre inkább a szegényebb, a mindennapi megélhetésért dolgozó brazilok kénytelenek maguknak kihasítani egy-egy darabot az őserdőből, ők azok, akik nem tudják a hatékonyabb, de drágább mezőgazdasági technológiákat kihasználni. Ellenük pedig szociális és politikai okokból is sokkal nehezebb fellépnie a brazil kormánynak, mint a nagyobb cégek ellen. Emiatt szinte az egyetlen lehetőség az lenne, ha a kormány közvetlenül, pénzzel tudná támogatni a mezőgazdaságból élő embereket, de ezt Brazília momentán nem engedheti meg magának.