Úgy szórja a pénzt a kormány a sportra, hogy az Orbán szerint is jómódra vall

  • Ne internetezzen, sportoljon!
  • Azt nagyon szereti a kormány.
  • Mert nemcsak rengeteg stadion épül ám Magyarországon.
  • Összeszedtük, mennyi minden.
  • És 2020-ig dőlni fog a pénz a sportban.

„Nemzetközi tanulmányok igazolják, hogy azok a gyermekek, aki rendszeresen sportolnak, nemcsak egészségesebbek lesznek, hanem okosabbak is.”

Ezzel érvelt a gyerekek számára kötelezővé tett mindennapos testnevelés mellett Orbán Viktor Tamásiban a sportcsarnok avatásán tavaly. A beruházás 498 milliós volt, ebből 350 millió forint jött abból a lehetőségből, hogy a cégek nem a költségvetésbe fizetik be a társasági adójukat, hanem abból látványsportágakat támogatnak, elvileg az utánpótlást, de ez azért sok esetben igen nehezen szétválasztható az élsporttól.

„Mi, magyarok komoly örökséget is kaptunk, az előző politika örökségét, amely tíz országból kilencet hanyatt rántott volna. Három év elteltével beruházásokról, gyermekeink neveléséről, sportcsarnokokról beszélünk, olyan dolgokról, amelyeket csak jómód idején szoktak megengedni maguknak európai gazdasági rendszerek.”

A II. Orbán-kormány stratégiai ágazattá minősítette a sportot, és ebben nem viccel. Semmi más terület nem kap ennyi lehetőséget és pénzt, mint a sport. Lényegében csak kérni kell, és már jön is a támogatás. 2012-ben és 2013-ban, vagyis két év alatt összesen 142,6 milliárd forint volt a költségvetésben sporthoz köthető, idén egyetlen évben 168,6 milliárd. Mégpedig a létesítményfejlesztések miatt.

Csak októberben a következő beruházások kerültek be a hírekbe:

  • Dunaújvárosban elkészült az NB I jelenlegi sereghajtó csapata stadionjának villanyvilágítása, lecserélték a gyepet és az eredményjelzőt. Erre 640 millió forintot kaptak, de várható további fejlesztésekre egy újabb, 2,6 milliárd forintos támogatás, amiről a kormány 2-3 héten belül dönteni fog.
  • Százhúsz méter hosszú, háromsávos rekortán borítású fedett futófolyosót adtak át a Vasas Pasaréti úti Sportcentrumában. A kormány 25 millió forintot támogatást adott erre. Tavaly ugyanitt, Szilágyi Áron olimpiai bajnok részvételével avatták a felújított vívócsarnokot, amit 127 millió forintból avattak fel.
Fotó: Emmi
  • Ezer fő befogadására alkalmas, multifunkcionális sportcsarnok alapkövét tették le Siófokon. A 800 millióból készülő Kiss Szilárd Sportcsarnok a helyi kézisek otthona lesz. Siófokon tavaly készült el a kézilabdások utánpótlásának munkacsarnoka, a 367 millió forintos beruházás társasági adóból valósult meg.
  • Az ország első kosaras akadémiai központját építik Sopronban, ahol a multifunkcionális sportlétesítmény építési munkálatait tekintette meg Dr. Simicskó István sportért felelős államtitkár.
  • Átadták a Pannonhalmi kosárlabda csarnokot. Az összköltsége 600 millió forint volt, ebből 400 millió volt tao-s pénz, a maradékot a pannonhalmi főapátság, illetve a gimnázmium jótékonysági akciója kerekítette ki.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
  • Tatabányán a kampányban jelentették be, hogy új, multifunkcionális csarnok épül állami támogatással. Tervpályázatra, előkészítésre 336 milliót már adott a kormány. A csarnokba bajnoki kézilabda-mérkőzéseket terveznek, korosztályos világversenyeknek megrendezésére is alkalmas lesz, valamint koncertek, gazdasági vásárok megtartásának is a helyszíne lehet, Hogy mennyi lesz a végösszeg, azt nem tudni, 2017-re lesz kész. A város a korábban sokkal szebb napokat látott, jelenleg harmadosztályú focicsapata stadionjának fejlesztésére is kapott 400 millió forintot.

És ez csak október, számos egyéb, sporttal összefüggő beruházás folyik az országban.

„Nekünk most az egyik legfontosabb feladatunk, hogy visszacsábítsuk a fiatalokat a sportpályákra. A fiatalok csaknem egyharmada sportol csak rendszeresen egy olyan országban, amely az olimpiákon szerzett érmek tekintetében a nyolcadik a világon”. (Orbán Viktor)

Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (ide tartozik a sport), hogy jelenleg hány, százmillió forint feletti sportberuházás zajlik az országban. Hosszú listát kaptunk, de közel sem teljeset.

Az idén lezártak között csak kettő említettek meg, a debreceni stadiont és a székesfehérvári atlétikai csarnokot. Nincs benne például a Fradi-stadion, pedig annak az avatásán ezt mondta Orbán Viktor:

Hála Magyarország minden polgárának, hogy négy évvel azután, hogy hazánk a csőd szélén táncolt, képesek voltak a stadion építéséhez szükséges forrást előteremteni. A magyarok megmutatták, hogy sosem adják fel, és velünk mindig számolni kell.

Fradi-stadion > tornatermek és tanuszodák kétéves programja

Kiderült, hogy azért maradt ki a listából a Fradi-stadion, mert annak a számláját nem az Emmi, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állta. Csak az az új aréna önmagában többe került (majdnem 15 milliárd), mint a mindennapi iskolai testnevelést szolgáló tornaterem-építési, illetve a tanuszoda-fejlesztési program. Az utóbbiakra idén hat, és jövőre is hatmilliárdot szán a kormány. Az összesen 12 milliárd. A cél az, hogy minden járásközpontban legyen uszoda,  hogy a hátrányos helyzetű területeken élő gyerekek az általános iskola végéig megtanulhassanak úszni.

Ez 32 uszoda megépítését jelenti hatmilliárdból. Eközben 33 stadionra 140-160 milliárd megy el összesen 2010 és 2018 között.

Tavaly ilyenkor még 617 tornaterem hiányzott a napi testnevelés igényeihez.

Ehhez képest a folyamatban lévő sportberuházásokat összegző Emmi listáját elárasztják a labdarúgó-stadionok. A tao-s pénzekből épült már kész felcsúti, illetve a költségvetési támogatásból felhúzott debreceni és a Fradi-stadion mellett ott van a mezőkövesdi, a kaposvári, a pápai, a zalaegerszegi, a győri, a paksi, szegedi, nyíregyházi, békéscsabai, ajkai, balmazújvárosi, soproni, kisvárdai, siófoki, diósgyőri, dunaújvárosi, szolnoki, szombathelyi stadion, meg a Vasasé és az MTK-é, és jut még Újpestre is. (És persze ott van az új Puskás, a maga 100-110 milliárdjával. Itt több sportág is helyet kap majd.)

Nemcsak stadionok épülnek, hanem sportcsarnokok és uszodák is.

  • Győri kézilabda aréna - 4,9 milliárd
  • a 2017-ben Győrben megrendezésre kerülő XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál fejlesztései (összesen 15 milliárdot fordít rá a költségvetés, de ebben benn van a kézilabda aréna is)
  • a 2021-es budapesti úszó- és vízilabda világbajnoksághoz szükséges sportlétesítmények (a legnagyobb tétel a 8-10 milliárdos új uszoda lesz, összesen 20 milliárddal számolnak)
  • Tüskecsarnok befejezése + lágymányosi uszoda - 8,9 milliárd
  • Fonyódi Antal Sportcsarnok (XXII. kerület) - 606 millió forint
  • Bujtosi Szabadidő Csarnok (Nyíregyháza) - 2 milliárd 98 millió
  • Mosonmagyaróvári Sportcsarnok - 240 millió
  • Gabányi László Sportcsarnok (XI. kerület) - 120 millió
  • Miskolci Atlétikai Centrum - 350 millió
  • Nyéki Imre Uszoda XI. kerület - 120 millió
  • Nemzeti Kézilabda Akadémia (Balatonboglár) - 3,8 milliárd

Ami nincs a listában, de a Magyar Közlönyben megjelent vagy már bejelentették (feltüntetve az állami támogatás mértéke):

  • csepeli olimpiai evezős és kajak-kenu centrum - cca. 10 milliárd
  • Nemzeti Lovarda  újjáépítése - 2 milliárd
  • Veszprém Aréna építéséhez felvett hitel törlesztésének átvállalása - 600 millió
  • dél-pesti utánpótlás-nevelési centrum (Honvéd fociakadémiája) - 2,5 milliárd
  • nyugat-magyarországi utánpótlás-nevelési centrum (szombathelyi Illés-akadémia) - 2,5 milliárd
  • pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia - 1,9 milliárd
  • gödöllői uszoda - 3,5 milliárd
  • mátraházi edzőtábor - 800 millió
  • kazincbarcikai Don Bosco Sportközpont - 750 millió
  • Fehér úti lőtér - 700 millió
  • oroszlányi sportcsarnok - 542 millió
  • kecskeméti atlétikai centrum - 300 millió
  • hódmezővásárhelyi atlétikai centrum - 350-400 millió
  • szolnokon is lesz atlétikai centrum, hasonló nagyságrendű beruházásban
  • a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia támogatása - 100 millió
  • Magyar Tenisz Szövetség Nemzeti edzésközpontja

Ez közel sem teljes lista. Ráadásul 2020-ig  óriási pénzek áramlanak majd a sportba. Alapvetően két forrásból.

Az egyik a cégek sportberuházásokra átirányítható társasági adó, ez évente eddig átlagosan 50 milliárd forint volt. Ebből a foci, a kézilabda, a jégkorong, vízilabda és a kosárlabda részesül. Főként a foci, és elsősorban a felcsúti Puskás Akadémia, de új vízilabda központot avattak Orbánnal Szolnokon (a város sportéletének első száma vezetője a közgépes Nyerges Zsolt), emellett még hét helyen fejlesztik a vízilabda számára az uszodákat (így Cegléden, Pécsett, Gödön, Szentesen is), nyolc helyen fektetnek be kézilabda csarnokba (többek közt Szentgotthárdon, Dunaújvárosban, Érden, Siófokon), lesznek új jégcsarnokok is, jut kosárlabdacsarnokok fejlesztésére is.

Orbán Viktor az öt látványcsapatsportág támogatására használható társaságiadó kedvezményre utalva korábban azt mondta: az Európában egyedülálló támogatási rendszer nélkül a magyar versenysport aligha tudna kikerülni abból a gödörből, amelyben jelenleg van.

A második nagy forrás a tao-s pénzekből kimaradó, de sikeres sportágaké lesz. 2020-ig 16 kiemelt sportág (asztalitenisz, atlétika, birkózás, cselgáncs, evezés, kajak-kenu, kerékpársport, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás) összesen 135 milliárdot kap. 

Aki kimaradt még ebből is, az is számíthat támogatásra, bár nem évekre előre rögzítetten. A budapesti világkupát megszervező triatlon szövetség például 55 milliós pluszt kapott idén a kormánytól, tavaly a sakknak jutott 300 millió és 15 milliót adtak a golfnak is.

Az élsport és az iskolai mozgás elősegítése közötti ellentmondást egyébként Orbán Viktor is látja:

„Ha az olimpiákon nyert aranyérmeink számát vesszük alapul, azt látjuk, hogy messze előrébb tartunk annál, ahogy ezt az ország mérete, lélekszáma és gazdasági ereje indokolná. Ha viszont megnézzük azt, hogy mennyit sportolnak a magyarok, akkor azzal kell szembesülnünk, hogy a 28 európai uniós nemzet sorában mi számítunk a negyedik legkevesebbet sportoló országnak. Ez az éles ellentmondás hosszú ideig nem maradhat fenn, mert az élsportot is le fogjuk húzni, ha nem teremtjük meg a tömegsport és az iskolai sportolás lehetőségét - figyelmeztetett a miniszterelnök. Ezért van szükség a mindennapos testnevelésre, a tanuszodákra, valamint a vállalatok társasági nyereségadójából sportra felajánlott összeghez, a taóhoz hasonló pénzügyi konstrukcióra”.

A cél egyébként az, mint azt a sok avatás egyikén a sportot felügyelő államtitkár, Simicskó István elmondta, hogy a mai 9 százalékról 20 százalékra, tíz éven belül pedig 30-35 százalékra emelje az aktívan, hetente legalább kétszer fél órát sportoló magyar lakosok számát.

Nagyon nehéz összesíteni, hogy sportra mennyi költ végül is a kormány. Orbán Viktor a ceglédi uszoda avatásán tavasszal  azt mondta:

 a sport támogatása és a sporton keresztül a családok életének jobbá tétele a kormány szívügye, és a terület az elmúlt három évben mintegy 185 milliárd forintos támogatást kapott.

Ebben a létesítményeken kívül benne van az eredményes sportolók bőkezű támogatása (az olimpikonok, edzőik jutalma 2,1 milliárd volt), a Nemzet Sportolója címmel járó járadék, az olimpiai járadék, a Gerevich Aladár-sportösztöndíj, az eredményességi támogatás és az idős sportolók szociális támogatása is. Az utánpótlásra évente 1,9 milliárd megy különböző sportiskolai rendszerek támogatására, a Héraklész bajnok- és csillagprogramra, a Sport XXI. utánpótlás-nevelési program támogatására, versenyekre. Van még a kiemelt edzői program is, ami 154 trénerrel indult.

Aztán ott van az önkormányzatokhoz hasonló adósságátvallás. A kormány tavaly döntött hat fővárosi egyesültet tartozásainak rendezéséről. A Honvéd, a Vasas, a BVSC, a Fradi, az MTK, Újpest 4,7 milliárdot kapott adósságkonszolidációra és sportszakmai feladatok megvalósítására.

És akkor még nem beszéltünk az olyan támogatásokról, mint amikor az állam állja a Hungaroring tévés közvetítési jogait és támogatja a pályát üzemeltető céget 1,1 milliárd forinttal, beszállt a vízilabda Európa-bajnokság rendezési költségeibe 280 millióval, a Red Bull Air Race három évre adott 5,5 milliárdja. Az ifjúsági sakkolimpia megrendezésére is jut 120 millió, de ott van például a lovas CSIO***W Világkupa 30 milliós támogatása, Budai Gyula örömére.

Az majd a jövő évi költségvetés napokban megjelenő első tervezetéből derül ki, hogy visszavágják-e ezeket a pénzeket jövőre.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.