Hallatszódjon végre az, ami eddig túl csendes volt

A vasárnap délutáni, internetadó-ellenesnek indult tüntetésen összegyűlt tömeg mérete mindenkit meglepett. Pontos számot nehéz mondani, de az biztos, hogy Orbán Viktor és rendszere ellen ennyien az utóbbi négy évben nem nagyon tüntettek Magyarországon. A tömeg összetétele meglehetősen vegyes volt, a minden ellenzéki tüntetésen megtalálható nyugdíjasoktól kezdve az odacsapódó focihuligánokon át az utcai demonstrációkon korábban soha nem látott, jómódúbb fiatalokig számtalan korosztály és társadalmi csoport képviselte magát.

Fotó: Glódi Balázs

A vegyes és arctalan tömeg két tagját hétfőn kérdeztem arról, hogy mit és miért csináltak vasárnap este. Egyikőjüknek sem volt köze a tüntetés szervezéséhez, viszont mindketten főszerephez jutottak annak végkifejletében. Egymástól függetlenül, de mindketten felmásztak a Fidesz Lendvay utcai székházára, hogy onnét EU-zászlót lengessenek.

Hitka Viktória képzőművész és a fiatalkorú, középiskolás B. egyaránt tapasztalt tüntetőnek írták le magukat, akik rendszeresen járnak ellenzéki szervezésű politikai demonstrációra. B. a Lendvay utcában lengetett csillagos zászlót még egy áprilisi Összefogás-tüntetésen kapta. Mindketten úgy érezték, hogy ezen a vasárnapi tüntetésen ott kell lenniük. Hitka azért

„mert többek közt az internet adóztatását is elfogadhatatlannak tartom, de persze nem ez az egyetlen ok, amiért tegnap ott voltam.”

Amit B. részletesebben is elmagyaráz:

„Az Orbán-rezsimnek ez egy újabb lépése volt a demokrácia ellen. Szerintem ez a sajtó egyfajta cenzúrázása. Mivel a Fidesz alapvetően arra épít, hogy az emberek csak a tőlük származó információkhoz jussanak hozzá, és az interneten a legnehezebb ezt korlátozni.”

Hogy az elvileg az internetadó elleni demonstráció ilyen méretűre duzzadt, nem érte őket teljesen váratlanul. Mindketten arról meséltek, hogy már az esemény körüli Facebook-aktivitásból lehetett sejteni, ez más lesz, mint az utóbbi hónapok ernyedt ellenzéki tüntetései.

„Lászott, hogy ez tényleg megérinti az embereket végre. Nem tudom eldönteni mennyiben értik, hogy a szabad információszerzés lehetősége veszne el sokak számára, vagy inkább a pénztárcájuk mozgatja őket, mint másokat másik irányba a rezsicsökkentés. De a lényeg az, hogy most ez úgy kiütött egy biztosítékot, ahogy eddig semmi”

– mondja Hitka. B.-t is inkább csak a tömeg összetétele lepte meg, nem a mérete. A fiatal gimnazista, akinek Facebook-borítóképe most éppen Che Guevarát ábrázolja, nem is örült minden résztvevőnek:

„Nagyon sokszínű volt, és erre nem számítottam. Egyfelől undorral töltött el, hogy fasiszta focihuligánokkal vonulok egy csoportban, másfelől nagyon jó hír hogy egyfajta összefogás jött létre tegnap, aminek a célja az Orbán-rendszer megdöntése.”

Egyikőjük sem tervezte, hogy főszerephez jusson a felvonulás végén. Hitka elsőként mászott fel a Fidesz-székházra az EU-zászlóval, de azt mondja, teljesen spontán döntés volt:

„Valakinél volt ez a zászló, és hirtelen egyértelmű lett, hogy ott a helye. Általában kész vagyok tenni a dolgokért, és ez jobb ötlet, mint tárgyakat bedobálni egy székházba. Én ilyet nem is csináltam, de értem, ha valaki így reagál. Persze jó lenne minden dobás mögött látni a személyes indíttatást.”

A valamivel később felmászó B. szerint ő hajlamos tüntetéseken aktív szerepet vállalni, de nem gondolta, hogy itt akciózni fog. Ahogy ő mondja, ez „a természetéből adódott”. Hitkához hasonlóan ő sem ért feltétlenül egyet a dobálózással, és neki magyarázata is van arra, hogy kik és mit csináltak.

„Amit a focihuligánok ott eljátszottak a tüntetés végén az nem egyezik azzal ahogy én ezeket a dolgokat látom, Nekik szerintem mindegy, hogy focimeccsen vagy kormányellenes demonstráción vannak, csak a balhét keresik.”

Hogy miért éppen az Európai Unió zászlajával demonstráltak, az mindkettejük számára egyértelmű.

„Szerintem Magyarország sokkal tartozik az EU-nak”

- mondta B. Hitka is nagyjából így gondolja:

„Európában szeretnék élni a szó minden értelmében, és benne Magyarországon. Nem pedig egy szigeten Európa közepén, amit úgy hívnak, hogy Magyarország.”

Bár a vasárnap esti tüntetésről többeket is elvittek, és volt, aki még hétfőn is rendőrségi fogdában ült, a zászlólengetőket békén hagyták. Amikor ők felmásztak, még nem voltak ott nagy számban a rendfenntartók a Lendvay utcai épületnél, és amikor megjelentek, velük akkor sem foglalkoztak. B. azt mondja, nem fél utólagos retorzióktól sem:

„Amit csináltam, az elveimnek megfelelő volt. Az iskolám meg olyan iskola, ahol a tanárok és a diákok rendszeresen kijárnak az ilyen tüntetésekre. Persze nem dobálni.”

Az idősebb Hitka ennél óvatosabban fogalmaz.

„Van bennem egy alap félelem, leginkább a gyerekem miatt. Ha azt képzelem el, hogy akkor találnak meg, amikor őt viszem oviba, vagy akkor csengetnek be, amikor mindketten itthon vagyunk, és ő megijed, attól félek. De a félelem nem mozgathat, mert éppen azt szeretném, hogy például neki ne a jelenlegi iskolarendszerben kelljen majd tanulnia.”

Mindkettejüket megkérdeztem arról, hogy szerintük mi következik a vasárnapi tüntetés után, és arról is, hogy mit szeretnének, hogy következzen. Erre szinte szórol-szóra ugyanazt válaszolták:

„Ha a szervezőknek van vér a pucájukban és mellé egy kis eszük, akkor felismerik a tegnapi tüntetés jelentőségét, és újra megszerveznek egy ehhez hasonló tüntetést, nem feltétlenül ezzel a végkimenetellel. Szerintem érdemes ezt egy kicsit békésebb mederbe terelni a továbbiakban. Azt remélem hogy ez sikerülni fog”

- ezt B. mondta, de teljesen összecseng Hitka gondolataival:

„Szerintem kedden lesz folytatás, és többen lesznek. Vasárnap sokan nem voltak ott, akik már megfáradtak ettől az egésztől, de most látták, hogy valami történhet, hogy van értelme. És persze azt szeretném, hogy kedden ne legyen felőleges erőszak, de hallatszódjon végre az, ami eddig túl csendes volt.”

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.