Magyarországon még a korrupciót is központosította az állam

  • Tanulmányt készített a magyar gazdaság és állam összefonódásairól a Transparency International.
  • A kormányzati döntéshozatal és egyes cégek viszonyát vizsgálták.
  • Azt, hogy előfordul-e az állami döntéseknél, hogy a közérdek helyébe magánérdek kerül.
  • Azt, hogy kik vannak a belső körben, és hogy lehet oda bekerülni.

Ma nincs kommunikáció a gazdasági és szociális szereplők, és a kormány között. Ha nem támogat valaki a politika legmagasabb szintjéről, akkor esélyed sincsen értelmesen tárgyalni a fontos gazdasági kérdésekről. Ha nincs politikai támogatás, semmit sem tudsz elintézni.

Erről egy multinacionális cég magyarországi vezetője beszélt a Transparency International lobbizással foglalkozó kutatásában. Amit leír, az nem egyedi, több piaci szereplő hasonló tapasztalatokról beszélt.

A kutatás szerint Magyarországon

az állami döntéshozatalnál a közérdek helyébe gyakran egyes gazdasági szereplők magánérdeke lépett.

Így ejtik foglyul az államot

A kutatás szerint Magyarország kelet felé fordult, és épül a haverok kapitalizmusa.

Ez azt jelenti, hogy bár látszólag működik a piacgazdaság, de valójában az állam a jogszabályok megváltoztatásával, és más beavatkozásokkal a hozzá lojális szereplőket, a haverjait hozza helyzetbe. Ebben a környezetben a gazdasági szereplők egyre kevésbé próbálnak jó piaci teljesítménnyel sikert elérni, inkább a hatalom kegyeit keresik.

A haverok helyzetbe hozása eltorzítja a piacot, és az erőforrások állami elosztását. Egy olyan gazdaságban, ahol az állam ilyen viselkedést támogat, ott hosszú távon csökken a versenyképesség, romlik a döntéshozatal, ez pedig a társadalom többsége számára nagyon káros. Csak a hatalomhoz közeli csoportok járnak jól, és végül az állami döntéshozatalban az egyes csoportok magánérdekei teljesen kiszorítják a közérdeket.

A Trasnparency International kutatása szerint 2010 óta az állami korrupció mértéke érdemben nem változott, de a természete igen.

Az állam működésének más területeihez hasonlóan a korrupciót is központosították Magyarországon.

A haveroknak kedvező szabályok, illetve a jogi környezet ezzel összefüggő folyamatos farigcsálása nagyon rosszat tesz a magyar gazdaságnak. A kiszámíthatatlan jogi környezet érdemben hátráltatja itthon a gazdasági növekedést. A World Economic Forum adataiból ráadásul látszik, hogy a gyenge magyar teljesítményt nem magyarázza, hogy nincsenek régi demokratikus hagyományok.

Észtországban, aminek múltja nem demokratikusabb, mint Magyarországé, például sokkal kiszámíthatóbbnak tartják a jogi környezetet, és így sokkal több a befektetés a GDP arányában.

„Az üzleti környezet bizonytalansága elsősorban az átláthatatlanul működő intézményrendszer és a demokratikus deficit miatt alakult ki.”

Martin József Péter, a TI magyarországi ügyvezető igazgatója látja így.

Legyen szíves támogassa a kazah-magyar kapcsolatokat!

Ha nincsenek ismeretségeid a legmagasabb politikai körökben, akkor a téged érintő legfontosabb változásokról sem értesülsz időben. Úgy kéne alkalmazkodnod az új jogszabályokhoz, hogy egy piac meghatározó szereplőjeként pénteken értesülsz róla, hogy valami változik, amit még aznap megszavaz a parlament, és hétfőn már életbe is lép a törvény.

Ezt egy cégvezető mondta a kutatóknak. Az ilyenek miatt szinte minden vállalat eszeveszetten próbál a kormány kedvében járni. A vezetők mindent megtesznek, hogy legalább pár szót válthassanak a vezető politikusokkal.

"Van, aki beszáll a kormányzati tisztviselők kazah vagy dubai útjainak finanszírozásába, ő is kiutazik, még akkor is, ha egyébként a cége nem  tervez semmilyen üzletet ezekben az országokban. De így legalább tud beszélni a magyar vezetőkkel. Van olyan cégvezető, aki ugyanezért jár NB 1-es focimeccsre, pedig nem is érdekli a foci."

Kísérteties, de a hónapokkal ezelőtt készült kutatás leír egy ahhoz hasonló esetet, mint amilyen most az amerikai kitiltási botrányban előkerült.

Egyes vállalatok rendszeresen rendelnek meg drága tanulmányokat kormányközeli tanácsadó cégektől, amikre nekik nem feltétlen van szükségük. Nagyvonalúan kifizetik őket, ha azt gondolják, hogy egy kormányzati döntéshozónak az jól jöhet. A lényeg, hogy ha a tanulmány érdekes a kormány számára, akkor esetleg meghívják a megrendelőt is, amikor bemutatják, és így találkozhat az érdeklődő politikusokkal.

A haverok és mindenki más

A TI kutatása bemutat néhány olyan esetet, amikor a kormányzati döntéseknél talán nem kizárólag a közérdek játszott szerepet. Ilyen volt a tanulmány szerint

  • a kiskereskedelmi különadó, amivel a nagy áruházláncok rosszul jártak, de a kormánynak kedves CBA a versenytársaihoz képest nem,
  • amikor a bankadó hatálya alól kiemelték volna Járai Zsigmond CIG biztosítóját. Ezt egyébként a brüsszeli tiltakozás miatt végül nem tették meg,
  • a trafiktörvény, ahol a piacot a kormányhoz közel álló szereplőknek előnyösen, részben politikai szempontok alapján osztották újra,
  • amikor a takarékszövetkezeteket előbb államosították, majd egy kormányhoz közel álló magánbefektetőt hoztak helyzetbe.

A tanulmány azt állapítja meg, hogy a stratégiai partnerség, (amiért elvileg a cégeknek kellene folyamodni, de valójában a kormányzati tisztviselők választják ki az alkalmas vállalkozásokat) tulajdonképpen csak a kormány, és az adott cég viszonyának normalizálódását jelenti. Tehát aki stratégiai partner, az még egyáltalán nem kedvenc, ez kb. csak annyit jelent, hogy "emberszámba" veszik.

A stratégiai megállapodások egyfajta szándéknyilatkozatok, amellyel a vállalatok lojalitásukról biztosítják a kormányt, az pedig megígéri, hogy elássa a csatabárdot. A korrupció ellen küzdő civil szervezetnek mindezzel az a baja, hogy teljességgel átláthatatlan, melyik céggel pontosan milyen megfontolások alapján köt a kormány stratégiai partnerséget.

Elég beszédes, hogy a TI kutatása szerint

a kormányhoz legközelebb álló, legtöbb állami pénzt felmarkoló vállalkozások közül hivatalosan egy sem a magyar állam stratégiai partnere.

(A tanulmány magyarul itt, angolul itt olvasható.)