"Vidáman, nagy átéléssel beszopták a cumit, és csináltak egy olyan híradót, amivel irtózatos mértékben vesztettek nézettséget."
Deutsch Tamás elemezte így az RTL helyzetét szeptember közepén a Népszabadságnak adott interjújában. Amit az interjúban mondott már akkor sem volt igaz, és így visszatekintve végképp látszik, hogy nem a próféta beszélt a fideszes politikusból.
Az RTL Híradó nézettsége ugyanis szinte folyamatosan növekszik azóta, hogy nyár elején a reklámadó miatt összerúgták a port a kormánnyal, és elkezdtek a korábbinál kritikusabb hangvételű adásokat csinálni.
Főleg két kategóriát figyelnek a nézettségnél a kereskedelmi tévék: a teljes népességet, és azt, hogy a 18-59-es, azaz a kereskedelmileg fontos korosztályban hányan ülnek le a műsorok elé.
A teljes népességénél az RTL Híradó
júniusi napi átlaga 514 ezer néző volt.
Ehhez képest az
októberi napi átlag már 898 ezer néző.
A kereskedelmi 15-59-es kategóriában a júniusi nap átlagos 249 ezer néző helyett októberben már átlagosan 456 ezren nézték a Híradót naponta.
Az is érdekes, hogy a nézettség a kormánnyal lényegesen engedékenyebb TV2 esti híradójához, a Tényekhez képest hogy alakult. A teljes népességnél a TV2 vezet, bár az előnye június óta folyamatosan csökken. A kereskedelmi 18-59-es kategóriában ennél drámaibb a helyzet, ott októberben a RTL híradója már le is nyomta a Tényeket pár ezer nézővel.
"A reklámadó beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezért hasonlóan más országokhoz, a jövőben is lesz reklámadó Magyarországon"
Ezt az NGM közölte csütörtökön, miután a HVG azt pedzegette, hogy esetleg visszavonják a javaslatot.
Az országgyűlés alelnöke azt mondja, hogy társadalmi károkat okoznak a kertévék. Önök szerint ez megakadályozta a politikust, hogy ingyenjegyet kérjen az egyik műsorukba?
Újra vetítették Kósa Lajos kiborulását, Rogán megnőtt otthonát, Lázár lézerblokkolóját és Szanyi Tibor kiabálását is: az RTL azt bizonygatja, hogy nem a reklámadó miatt váltott stílust, hanem mindig is ilyen volt.