Magyarország Putyin téglája az EU energiapolitikájában

Hosszú cikket közölt a Foreign Policy Orbán Magyarországának az európai energiapolitikában játszott szerepéről. Az írás alapállítása az, hogy Magyarország segít Putyinnak fenntartani az orosz szorítást az európai energiaellátáson. Teszi ezt Orbán azáltal, hogy az Európai Unió tiltakozása ellenére is nyomatja a Déli Áramlat építését, hétfőn adott engedélyt a magyar állam a vezeték építésének megkezdésére.

A gázvezeték Oroszországból a Fekete-tengeren, Bulgárián, Szerbián, Szlovénián és Magyarországon keresztül szállítana gázt Ausztriába. A terv lényege, hogy Ukrajna érintése nélkül is kerülhessen orosz gáz az EU-ba. Ez nagymértékben rontja Ukrajna alkupozícióit, azonban nem enyhít azon, hogy az Európai Unió (vagy legalább annak keleti tagjai) szinte csak Oroszországból képesek gázhoz jutni. A vezeték építésében részt venne a Gazprom mellett az orosz Eni, a francia EDF és a német Wintershall is.

A Foreign Policy megjegyzi, hogy Orbán annak ellenére támogatja a Déli Áramlatot, hogy ellenzékből még támadta a projektet. Ehhez képest egyre több energiaipari üzletet köt Magyarország az oroszokkal, Budapest például Alekszej Miller, a Gazprom vezetőjének magyarországi látogatása után abba is belement, hogy elzárja az Ukrajna felé visszanyomott gázt, amivel az EU segítette Kijevet, miután Oroszország nem akart több gázt eladni az új EU-barát ukrán vezetésnek.

A lap hosszan elemzi a magyar belpolitikát is, ír az amerikai kitiltásokról és több más botrányról. Megjegyzik, hogy a Déli Áramlat megépítésében valóban lehet annyi racionalitás, hogy kizárja a gázszállításból, amit Ukrajna tranzitországként jelenthet, de Orbánék egyre inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy mindenkit a magyar energiafüggetlenség keréktörőjének bélyegeznek, aki ellenzi a Déli Áramlatot építését.

Energiaszakértők szerint a Déli Áramlat támogatása inkább Orbánék állampárti gazdaságpolitikájának része.

„Orbán nem piacok és fogyasztói preferenciák szerint gondolkodik, hanem állami tulajdonban és ellenőrzésben.”

- nyilatkozta egy szakértő, aki szerint a Déli Áramlat építésétől elsősorban anyagi hasznot vár a magyar állam. Korányi Dávid, egy magyar szakértő pedig arról beszélt a cikkben, hogy a kormány

a paksi bővítésben és a Déli Áramlatban is a korrupcióból remélt haszon alapján dönthetett.