Áder János Szófiában fejezte ki elköteleződését az új orosz gázvezeték iránt

A bulgáriai rendszerváltás, Todor Zsivkov bukásának 25. évfordulója alkalmából látogatott Áder János Szófiába. A magyar köztársasági elnök a bolgár elnökkel együtt arról beszélt, hogy mindkét ország támogatja a Déli Áramlat megépítését.

Alaposabban megnézve azonban Bulgáriában a vezeték megítélése bonyolultabb mint Magyarországon. Magyarország az építkezés leghangosabb európai támogatója, míg Bulgária az elbizonytalanodott ország.

Bulgáriában a kormány nyáron leállította a Déli Áramlat építését, mert az Euróapi Bizottság kötelezettségszegési-eljárást indított. Brüsszel szerint a Gazprom vezetésével építendő új gázvezeték tervezett működési rendje sérti az EU-s jogot. A bolgár kormányra az amerikaiak is erős nyomást gyakoroltak: az építkezés leállításáról szóló sajtótájékoztatón az akkori bolgár miniszterelnök mellett három amerikai szenátor is állt, az egyikük az egykori republikánus elnökjelölt John McCain volt.

Áder János és Roszen Plevneliev köztársasági elnökök beszélgetnek. Fotó: MTI/Kovács Attila

Azóta választások voltak Bulgáriában és múlt pénteken meg is alakult a négypárti koalíció, a jobboldali Bojko Boriszov vezetésével. Bulgáriában Boriszov pártja inkább távolságot tartana az oroszoktól, míg a most ellenzékbe került szocialisták Moszkva-barátnak számítanak. Amikor Boriszov utoljára miniszterelnök volt, akkor visszamondott egy paksihoz nagyon hasonló atomszerződést, amit elődje a Roszatommal kötött.

A pénteki bolgár kormányalakítás egyik fontos kérdése volt, hogy mit kezdjenek a Déli Áramlattal: a csövek egy része már ott áll a bolgár tengerparton, az oroszok türelmetlenek, kezdenék az építkezést. Brüsszel és az USA viszont ellenzi a munkát.

Az új Boriszov-kormány eddig óvatosan fogalmazott: elvben támogatják az építkezést, de azt szeretnék, hogy a Déli Áramlat az EU-s jognak megfelelően épüljön meg. Ez élesen szembenáll az oroszok álláspontjával, akik szerint az EU-s jog nem vonatkozhat a Déli Áramlatra.

A magyar álláspont ennél jóval közelebb van az oroszhoz: a múlt héten a magyar parlament elfogadott egy törvényt, amivel az EU ellenőrzését ki lehet zárni a vezeték magyar szakaszának építéséből. A magyar kormány várakozása szerint a magyar részt már csak akkor vizsgálhatná az EU, amikor készen van a vezeték, mert a gázkereskedelem és a gázvezeték építését jogilag szétválasztották egymástól. Ezt a magyar törvényt az orosz sajtó rendesen meg is ünnepelte, Brüsszel pedig vizsgálatot ígért.

A magyar és a bolgár kormány álláspontja így valójában elég távol van egymástól. Áder János valószínűleg arról győzködte a szófiai vezetőket, hogy bátran vágjanak bele az építkezésbe.

A bolgárok két ügyben kértek magyar segítséget: vegyék be Romániát és Bulgáriát a V4 csoportba (ebben most Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország van benne), illetve Magyarország lobbizzon azért, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni övezethez. Utóbbit a magyar kormány már évek óta erőlteti, és leginkább Hollandia ellenzi.