Áder János Szófiában fejezte ki elköteleződését az új orosz gázvezeték iránt

gazdaság
2014 november 12., 09:44
comments 29

A bulgáriai rendszerváltás, Todor Zsivkov bukásának 25. évfordulója alkalmából látogatott Áder János Szófiába. A magyar köztársasági elnök a bolgár elnökkel együtt arról beszélt, hogy mindkét ország támogatja a Déli Áramlat megépítését.

Alaposabban megnézve azonban Bulgáriában a vezeték megítélése bonyolultabb mint Magyarországon. Magyarország az építkezés leghangosabb európai támogatója, míg Bulgária az elbizonytalanodott ország.

Bulgáriában a kormány nyáron leállította a Déli Áramlat építését, mert az Euróapi Bizottság kötelezettségszegési-eljárást indított. Brüsszel szerint a Gazprom vezetésével építendő új gázvezeték tervezett működési rendje sérti az EU-s jogot. A bolgár kormányra az amerikaiak is erős nyomást gyakoroltak: az építkezés leállításáról szóló sajtótájékoztatón az akkori bolgár miniszterelnök mellett három amerikai szenátor is állt, az egyikük az egykori republikánus elnökjelölt John McCain volt.

photo_camera Áder János és Roszen Plevneliev köztársasági elnökök beszélgetnek. Fotó: MTI/Kovács Attila

Azóta választások voltak Bulgáriában és múlt pénteken meg is alakult a négypárti koalíció, a jobboldali Bojko Boriszov vezetésével. Bulgáriában Boriszov pártja inkább távolságot tartana az oroszoktól, míg a most ellenzékbe került szocialisták Moszkva-barátnak számítanak. Amikor Boriszov utoljára miniszterelnök volt, akkor visszamondott egy paksihoz nagyon hasonló atomszerződést, amit elődje a Roszatommal kötött.

A pénteki bolgár kormányalakítás egyik fontos kérdése volt, hogy mit kezdjenek a Déli Áramlattal: a csövek egy része már ott áll a bolgár tengerparton, az oroszok türelmetlenek, kezdenék az építkezést. Brüsszel és az USA viszont ellenzi a munkát.

Az új Boriszov-kormány eddig óvatosan fogalmazott: elvben támogatják az építkezést, de azt szeretnék, hogy a Déli Áramlat az EU-s jognak megfelelően épüljön meg. Ez élesen szembenáll az oroszok álláspontjával, akik szerint az EU-s jog nem vonatkozhat a Déli Áramlatra.

A magyar álláspont ennél jóval közelebb van az oroszhoz: a múlt héten a magyar parlament elfogadott egy törvényt, amivel az EU ellenőrzését ki lehet zárni a vezeték magyar szakaszának építéséből. A magyar kormány várakozása szerint a magyar részt már csak akkor vizsgálhatná az EU, amikor készen van a vezeték, mert a gázkereskedelem és a gázvezeték építését jogilag szétválasztották egymástól. Ezt a magyar törvényt az orosz sajtó rendesen meg is ünnepelte, Brüsszel pedig vizsgálatot ígért.

A magyar és a bolgár kormány álláspontja így valójában elég távol van egymástól. Áder János valószínűleg arról győzködte a szófiai vezetőket, hogy bátran vágjanak bele az építkezésbe.

A bolgárok két ügyben kértek magyar segítséget: vegyék be Romániát és Bulgáriát a V4 csoportba (ebben most Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország van benne), illetve Magyarország lobbizzon azért, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni övezethez. Utóbbit a magyar kormány már évek óta erőlteti, és leginkább Hollandia ellenzi.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.